Seneca Village
Seneca Village 19. századi, egykori, afroamerikaiak által lakott település volt New York Manhattan városrészén belül, ami a jelenlegi Central Park nyugati részén, annak az Upper West Side-dal határos területén, a 82. és 89. utca magasságában feküdt. A falusias település lakói saját földtulajdonnal rendelkeztek.
| Seneca Village | |
.png) | |
| Seneca Village térképe (Egbert Viele, 1856) | |
| Alapítás | 1825 |
| Megszűnés | 1857 |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Tszf. magasság | 28 m |
| Elhelyezkedése | |
 Seneca Village
Pozíció Manhattan térképén
| |
 é. sz. 40° 46′ 52″, ny. h. 73° 57′ 58″Koordináták: é. sz. 40° 46′ 52″, ny. h. 73° 57′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Seneca Village témájú médiaállományokat. | |
A falut 1825-ben szabad afroamerikaiak alapították, az első ilyen közössége volt a városnak, habár már a holland fennhatóság alatt is léteztek „félig szabad” fekete, saját tulajdonnal bíró közösségek Új-Amszterdamtól északabbra. Fénykorában megközelítőleg 225 lakosa volt, három templom, két iskola és három temető tartozott a településhez. Seneca Village 1857-ig maradhatott fenn, ekkor lakóit, és a környező településekét is a terület elhagyására kötelezték, házaikat elbontották, hogy a város megépíthesse legnagyobb parkját, a Central Parkot. Seneca Village létezése teljesen feledésbe merült egészen 1992-ig, amikor Roy Rosenzweig és Elizabeth Blackmar a Central Park történetét leíró könyve meg nem jelent. 1997-ben kezdődtek el a régészeti feltárások egykori területén, 2019-ben a Central Park ideiglenes kiállítással emlékezett meg Seneca Village-ről.
Története
szerkesztés
A terület korábbi tulajdonosa John Whitehead farmer volt, aki 1825-ben kezdte farmját kis parcellákra osztva eladni.[1][2][3] Ekkor a terület még távol esett Manhatan városias magjától, ami megközelítőleg csak a 23. utcáig terjedt. 1825-ben egy afroamerikaiakat támogató szervezet vette meg az első parcellákat, tagjaik egymást segítették a többi parcella megvásárlásában.[4]
1827-ben újabb fekete lakosok érkeztek Seneca Village-be, amikor New York államban megszűntették a rabszolgaságot.[5] Dokumentumok alapján – adóívek, népszámlálási adatok – kutatók szerint 1855-ben megközelítőleg 225 lakosa volt, akik átlagosan 22 éven át laktak itt.[6] Lakói szegénységben, de egy részük saját tulajdonán élt, különböző munkás tevékenységet vállaltak, pl. építkezéseken, vagy a környék húsfeldolgozó üzemében dolgoztak, ugyanakkor nagyobb egzisztenciális biztonságban éltek itt, mint New York másik fekete közösségének tagjai, Greenwich Village-nek egykori Little Africa részén élők. Jelentős társadalmi különbség mutatható ki a fekete közösségen belül, sokan nem saját házukban laktak, a környék vadonjából is éltek, a Hudson folyóban halásztak, vagy a környék erdeiben gyűjtöttek tűzifát.[7]
Környező települések
szerkesztésA jelenlegi Central Park területén létezett egykori települések között Seneca Village számított a legnagyobbnak, az azt körülvevő területeken főleg ír, ill. német bevándorlók éltek.[8][9] Egyiket közülük "Pigtown"-nak nevezték, az itt élő írek állattartása miatt, ez a mai park délkeleti csücskében feküdt. Két németek által lakott település is volt egykor a Central Park területén, akik saját farmjukon mezőgazdasággal foglalkoztak, kertészetet tartottak fenn.[8]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Blakinger, Keri: A look at Seneca Village, the early black settlement obliterated by the creation of Central Park. New York Daily News , 2016. május 17. [2016. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ Williams, Keith. „Uncovering the Ruins of an Early Black Settlement in New York”, The New York Times, 2018. február 7.. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ Rosenzweig & Blackmar 1992, p. 65
- ↑ Wilder, Craig Steven. In The Company Of Black Men: The African Influence on African American Culture in New York City (angol nyelven). NYU Press, 101. o. (2005. február 1.). ISBN 978-0-8147-9369-5
- ↑ Seneca Village, New York City (U.S. National Park Service). NPS.gov Homepage (U.S. National Park Service) , 2019. január 28. [2019. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ 1855 NYS Census Page. historymatters.gmu.edu . [2016. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 31.)
- ↑ Peters, John Punnett. Annals of St. Michael's; being the history of St. Michael's Protestant Episcopal Church, New York, for one hundred years 1807–1907;, Allen County Public Library Genealogy Center, New York, London, G. P. Putnam, 445–451. o. (1907. június 10.)
- ↑ a b Rosenzweig & Blackmar 1992, pp. 73–74
- ↑ Berman 2003, p. 18
Források
szerkesztés- Gotham: A History of New York City to 1898. New York: Oxford University Press (1999). ISBN 0-195-11634-8
- Berman, John S.. Central Park, Portraits of America. Barnes and Noble Books (2003). ISBN 978-0-7607-3886-3
- Heckscher, Morrison H.. Creating Central Park (angol nyelven). Metropolitan Museum of Art (2008. június 10.). ISBN 978-0-30013-669-2
- Taylor, Dorceta E.. section 3, The Environment and the People in American Cities, 1600s–1900s: Disorder, Inequality, and Social Change. Duke University Press (2009). ISBN 978-0-8223-4451-3
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés