Seychelle-szigeteki paradicsom-légyvadász
A Seychelle-szigeteki paradicsom-légyvadász (Terpsiphone corvina) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.
Seychelle-szigeteki paradicsom-légyvadász | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Terpsiphone corvina (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Seychelle-szigeteki paradicsom-légyvadász témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Seychelle-szigeteki paradicsom-légyvadász témájú kategóriát. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/14/Seychelles_Paradise_Flycatcher%2C_Terpsiphone_corvina.jpg/260px-Seychelles_Paradise_Flycatcher%2C_Terpsiphone_corvina.jpg)
Előfordulása
szerkesztésA Seychelle-szigetek területén, sűrű Calophyllum erdőkben honos. Ma már csak La Digue szigetén él.
Megjelenése
szerkesztésA hím testhossza 20 centiméter, ezen kívül van 2 közép faroktolla, amely elérheti a 30 centiméter hosszúságot. A tojó testhossza 16–18 centiméter beleértve a faroktollat is. A hím teljes teste fekete színű, mély kék ragyogással. A tojó testének felső része, szárnya, farka vöröses-barna színű. Teste alsó része halvány krémfehér. Lába, csőre kék színű.
Életmódja
szerkesztésA táplálékul szolgáló rovarokat repülés közben kapja el. Ezen kívül táplálkozik még pókokkal, lárvákkal.
Szaporodása
szerkesztésÁgakra épített, ovális tányér alakú fészke gallyakból, pálmarostból, pókhálóból épül.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésA fajt 1860-ban fedezték fel Praslin szigetén. Itt 1950-ben látták utoljára, azután a szigetről kipusztult. Korábbi elterjedési területének nagy részéről is kihalt mára, így Curieuse szigetéről 1906-ban és Félicité szigetéről 1936-ban. A faj egyedül La Digue szigetén maradt fenn. Itt a populáció mélypontján, 1970-ben alig 50 madár maradt fenn csupán. 1978-ra számukat 70 és 80 közötti egyedre becsülték. 1981-ben létrehozták a szigeten a „La Digue Veuve Special Reserve” természetvédelmi területet. Azóta a példányszám lassan emelkedik. 1988-ban 90 és 100 egyed közöttire, 1995-ben 150 és 200 egyed közöttire becsülték a populációt. A 2000-es évi madárszámláláskor 139 párt számoltak össze. A madarak utolsó mentsvárának számító védett terület nagyságát 2002-ben 21 hektárral megnövelték.
Ezzel párhuzamosan megkezdődtek a faj korábbi előfordulási helyét jelentő szigeteken a macskák és patkányok kiirtására irányuló programok Denis, Curieuse és Frégate szigetén. 2005-ben engedték szabadon az első madarakat a ragadozómentessé tett Denis szigeten.
A faj megritkulásának fő oka az élőhelyek elvesztése. Az erdőirtások miatt nagyon megfogyatkoztak a „Calophyllum” fajok és a belőlük álló erdők. További veszélyeztető tényezők a turizmus okozta zavarás, az elvadult macskák és patkányok okozta állománycsökkenés és a Seychelle-szigeteken őshonos Seychelle-szigeteki bülbül (Hypsipetes crassirostris) általi fészekrombolás. Korábban a húscélú vadászat is jelentős veszélyeztető tényező volt, de ez a veszélyforrás mára gyakorlatilag megszűnt.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Seychellen-Paradiesschnäpper című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
- Birdlife.org Archiválva 2009. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve