Simén Domokos (unitárius teológus)
Simén Domokos (Tarcsafalva, 1836. július 30. – Kiskadács, 1878. szeptember 9.) unitárius teológus, teológiai tanár, szerkesztő.[1]
| Kiskadácsi Simén Domokos | |
 | |
| Született | 1836. július 30. Tarcsafalva |
| Elhunyt | 1878. szeptember 9.(42 évesen) Kiskadács |
| Foglalkozása | unitárius teológus |
| Tisztsége | tanár, szerkesztő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja
szerkesztésTarcsafalván született. Apja János, tanító, majd tarcsafalvi unitárius lelkész, anyja a kiskadácsi Istvánfi Lídia, aki 101 éves korában halt meg.
Iskoláit Tarcsafalván, Székelykeresztúron és Kolozsváron végezte. Érettségi után a Teológiai Szemináriumba iratkozott be, és mint köztanító görögöt, számtant és mértant tanított. Szabad idejében angol nyelvet tanult. 12 évesen részt vett az 1848-as forradalomban. 1860-tól Londonban tanult. Hazatérése után 1862-től a székelykereszthuri iskola tanára lett. 1863-ban az iskola igazgatói tisztét is betöltötte. 1866-ban saját kérésére a kolozsvári kollégiumban a filozófiát és az unitárius teológián a bibliai tárgyakat tanította.[2]
1873-ban Simén Domokos részt vett az amerikai, angol és magyar unitáriusok budapesti találkozóján. Tagja volt a vendégeket fogadó bizottságnak. A hajóállomáson üdvözlő beszédet, a gyűlésen imát és az ebédnél pohárköszöntőt mondott.[3]. Részt vett a Keresztény Magvető szerkesztésében, 1874-től haláláig a főszerkesztője volt [4]
Simén Domokos nem volt erős szervezetű ember. Gyomor- és tüdőbetegségben szenvedett. Ez utóbbi végzett vele, amikor hazament meglátogatni édesanyját Kiskadácsban 1878. szeptember 9-én.
Munkássága
szerkesztés- „A szentháromság eredetének és fejlődésének története”[5]
- Passionale (kézirat)[6]
- További munkáit a Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái foglalja össze[7]
Simén Domokos a modern teológiai irányzatnak volt képviselője. Megítélése szerint az unitarizmus nem merülhet ki bizonyos tanok elfogadásában, hanem utat kell hogy szabjon az egy Isten után vágyódó lelkeknek. A teológiát egyenrangúnak tekintette a többi tudománnyal. Teológiai állásfoglalását munkái tükrözték. Sok írása jelent meg a Keresztény Magvetőben, az Egyházi Reformban és a Kolozsvári Közlönyben. Nagy Lajossal kiadta a Nagyváradi disputatio-t. Fordított Channingtól és Tallin Henriktől.
Simén Domokos egyike volt az önállóságra törekvő, az unitarizmust tisztán kifejező teológusoknak. Rokonszenves megjelenésű, haladó álláspontú és gondolkozású ember volt. Neve új fejezetet nyitott az unitárius teológiában. Álláspontja a jövő fejlődését jelölte ki. Véleménye szerint: „A vallás és tudomány nem csak hogy egyek, de egy helyen is laknak az emberi lélekben”[8].
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kis-kadácsi Simén Domokos (1836-1878). (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Az Unitárius kollégium híres diákjai, tanárai. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Hajós János és Buzogány Áron (1873). „Amerikai, angol és magyar unitáriusok találkozása Budapesten”. Keresztény Magvető 3 (8), 262-280. o.
- ↑ Keresztény Magvető. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ A szentháromság eredetének és fejlődésének története. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Passionale. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Vári Albert (1912). „Simén Domokos”. Keresztény Magvető 5 (47), 259. o.
Források
szerkesztés- Boros György (1888). „Kis-kadácsi Simén Domokos”. Unitárius Közlöny 9 (1), 166-168. o.
- Vári Albert (1912). „Simén Domokos”. Keresztény Magvető 5 (47), 259. o.
- Kis-kadácsi Simén Domokos (1836-1878). Fényképe, kézírása és pecsétje. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
További információk
szerkesztés- Hajós János és Buzogány Áron (1873). „Amerikai, angol és magyar unitáriusok találkozása Budapesten”. Keresztény Magvető 3 (8), 262-280. o.
- Dr. Borbély István (1926). „Simén Domokos és kora”. Keresztény Magvető 2 (58), 49. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. (Hozzáférés: 2024. május 20.)