Főmenü megnyitása

Sopwith Triplane

háromfedeles brit vadászrepülőgép

A Sopwith Triplane első világháborús együléses háromfedeles brit vadászrepülőgép .

Sopwith Triplane
Sopwith Triplane
Sopwith Triplane

Funkció Vadászrepülőgép
Gyártó Sopwith Aviation Company
Tervező Herbert Smith
Gyártási darabszám 152

Személyzet 1 fő
Szolgálatba állítás 1916. december
Méretek
Hossz5,73 m
Fesztáv8 m
Magasság3,2 m
Szárnyfelület21,46 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg450 kg
Tömeg üzemanyaggal642 kg
Hajtómű
Hajtómű Clerget 9B
Teljesítmény96 kW (130 LE) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 187 km/h
Legnagyobb repülési magasság 1830 m
Repülési időtartam 2 óra 45 perc
Fegyverzet
Beépített fegyverzet 1 db Vickers géppuska[1][2]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopwith Triplane témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Először 1916. május 28-án emelkedett a levegőbe a Triplane első prototípusa, az N500.[1] A Sopwith Pup első prototípusát csak néhány héttel korábban próbálták ki. A gépet Herbert Smith tervezte. Az tette a gépet egyedülállóvá, hogy ez volt az első szériában gyártott repülőgép, amelyen 3 szárnyfelületet alkalmaztak, ami elsősorban a gép manőverezhetőségében jelentett előnyt az ellenfelekkel szemben. A gép tervezése során ugyanakkor korábban nem ismert aerodinamikai, geometriai és szerkezeti megoldásokat kellett alkalmazni.

A háború során döntő fontossága volt annak is, hogy az új típus első példányai milyen gyorsan küldhetők ki a francia frontra. Az első felszállás után két héttel a prototípus már az RNAS Dunkerque-nél található támaszpontján volt, és 15 perccel azután, hogy a gép az "A" Squadronhoz megérkezett Furnes-be, már bevetésre küldték egy német gép ellen.[1]

Jóllehet mind a Royal Flying Corps, mind az RNAS rendelt a Triplane-ből, végül csak az RNAS kötelékében szolgált a gép. Ezenfelül a francia Naval Air Service szintén felállított egy századot Triplane gépekből. 1917 májusáig több mint 50 gépet állítottak szolgálatba Franciaországban, és ezek segítségével, valamint a Triplane-ekkel mellett használt Sopwith Pup gépekkel a szövetségesek képesek voltak visszaszerezni a légifölényt a német gépektől.

A Sopwith Triplane megjelenése és a német légifölény elvesztése vezetett a Fokker Dr.I kifejlesztéséhez válaszként a német oldalon.

A Triplane fegyverzete egyetlen gépfegyverből állt, ezért a kezdeti sikerek után 1917-től kezdődően egyre inkább hátrányba került az erősebb fegyverzettel ellátott német vadászgépekkel szemben, és ettől kezdve súlyos veszteségeket szenvedtek el egészen a Sopwith Camel megjelenéséig, amely erősebb fegyverzetének köszönhetően újra a szövetségesek felé billentette a mérleg nyelvét.

Hadrendbe állító országokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. a b c Norman L.R. Franks: Sopwith Triplane Aces of World War I
  2. Egyes példányokat felszereltek két Vickers géppuskával is


HivatkozásokSzerkesztés

  • Norman L.R. Franks: Sopwith Triplane Aces of World War I, Osprey Publishing Limited, 2004, ISBN 1-84176-728-X

Külső hivatkozásokSzerkesztés