„Candale-i Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés

[[Pierre Choque]], [[I. Anna breton hercegnő|Bretagne-i Anna]] királyné fegyverhírnöke francia nyelven megörökítette a magyar királyné koronázását is, mely [[Szamota István]] közlésében magyarul is olvasható ''(a következő szöveg korabeli, XIX. század végi nyelvi stílussal és helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):'' „Szerdán megérkezett a [[Szent Korona|korona]], melyet az e czélból tartott és fizetett egyének, a [[visegrád]]i (Visigrade) erős várban őriznek. [...] A koronát, az országos szokás szerint díszbe öltözött 500 fegyveres kísérte. Csütörtökön, azaz [[szeptember 29.|szept. 29-én]] ment végbe a [[koronázás]] és az esküvő. A király [[Coboly|czoboly]]prémes violaszínű szatén-ruhában és ugyancsak violaszínű kalpagban jelent meg menyasszonya lakásán. A felséges hölgy hasonló öltözetet viselt. A király jobbján haladt a királyné, kit a király fivére, az oppelni és glogaui herczeg vezetett, ezután következtek a többi főurak. Elől mentek [[Újlaki Lőrinc|Lőrincz]] herczeg, a [[nádor]], [[François de Tournemine de la Guerche|Quercy ura]],<ref>Szamota tévesen azonosítja a breton ''Guerche'' helységet a dél-franciaországi [[guyenne]]-i ''Quercy''vel.</ref> a velenczei és a többi követek. A menyasszony czímere a középen volt, ebből kiviláglott, hogy két királysággal állott rokonságban. Némelyek az angolországi rokonságról tudakozódtak, továbbá Candale grófságot is fölemlítették. Végre a templomba értünk, a közepén három lépcsőnyi magas emelvényen, két díszpad volt elhelyezve; az emelvényt, padokat, párnákat stb. aranynyal átszőtt karmazsin bársony borította. A király padja jobbról, a királynéé pedig balról állott. Körülöttök foglaltak helyet a pápai, a velenczei, a német birodalmi követek, a többi herczegek és főurak. A másik oldalon pedig a király fivére, az angol követ, [[François de Tournemine de la Guerche|Quercy (Guerche) ura]], stb. helyezkedtek el. Mindezeknek székei csupa aranyszövetekkel voltak letakarva. A misét az esztergomi érsek, nyolcz püspök segédlete mellett mondta. A püspöksüvegek és pásztorbotok csak úgy ragyogtak a sok drágakőtől és gyöngytől. Az oltárt mintegy hatvan ezüstkép diszítette, ezek szent királyok, vértanúk és püspökök fejeit ábrázolták. A mise kezdete előtt, a király az oratóriumba lépett be és ott feltette a koronát, mely fekete hajfürtjeihez igen jól illett. A [[Magyar királyi jogar|jogart]] a [[nádor]], a kettős kereszttel diszített [[országalma|országalmáját]] pedig [[Újlaki Lőrinc|Lőrincz]] herczeg vitte előtte. A mise elején a király jobb kezébe vette a [[Magyar királyi jogar|kormánypálczát]], baljába pedig az [[országalma|országalmáját]]. Erre a király az oltárhoz ment, a királynét Quercy ura vezette oda. Az esketési szertartás befejezése után, a felséges hölgyet előbbi helyére vezették vissza. Ezután két püspök ismét az oltárhoz vezette a királynét; az esztergomi érsek erre hangosan kérdé: van-e valaki a herczegek, bárók, főurak és egyéb rendek közt, ki a felséges hölgy koronázását bármi okból ellenezné; mindnyájan fölkiáltottak: «coronetur», azaz koronáztassék, akarjuk és óhajtjuk, hogy királynénkká legyen, erre mély csend állott be. A királyné fejére gyönyörű koronát, jobb kezébe kormánypálczát, baljába pedig országalmát tettek. A királyné ezután visszatért helyére, mindeme uralkodói jelvények kitűnően illettek neki. Jóllehet a magyarok és a többiek nem győzték magasztalni szépségét, midőn franczia ruhában az országba érkezett, megkoronázva azonban még elbájolóbbá lett. Az isteni tisztelet alatt, a királynak Lőrincz herczeg és a nádor, a királynénak pedig Tamás gróf es Báthory (Balicort) szolgáltak. A szertartás befejezése után, az előbbi rendben tértek vissza, az országalmáit és a jogarokat a király és királyné előtt vittek. Végre a nagy terembe értek, hol már óriási előkészületek tétettek a díszebédre. A hosszú asztal közepén a királyné foglalt helyet, tőle jobbra a király, azután a király fivére, a nádor és a többi főurak. A királynétól balra a pápai követ, az esztergomi érsek és a többi főpapok; az asztal jobboldalijobb oldali vegén ült Quercy és a velenczei követek. Az asztal túlsó végénél, a franczia követtel szemben, az angol és német követek. Az étteremben a világ lehető legszebb [[pohárszék]]ét láttam, ennek kilencz polcza majd leszakadt a sok csésze, [[findzsa]], tányér, palaczk és csemegetál alatt, ugyanis mindez színaranyból és ezüstből volt. Ebéd után mindenki tisztelgett a királynál és a királynénál, azután következett a táncz és a zene. A király ezután elbúcsúzott feleségétől és lakosztályába vonult vissza, mivel rosszul volt.”<ref>L. Szamota (1891: 137–140).</ref>

[[File:Anna of Foix-Candale.jpg|thumb|left|180px|Anna királyné pecsétje rajta a [[latin nyelv]]ű körirat: ''Anna Dei Graci(a) Regina Hvngarie Boemie et C(etera)'' (Anna, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királynéja).<ref>A latin szövegben a zárójelezés azt jelenti, hogy ott a szövegrész hiányzik.</ref> A pecsét tartalmazza Anna királyné egyesített címerét, amely két négy osztatú címerrészt tartalmaz (a nyílt korona alatt hosszában kétfelé osztott pajzs jobb fele és a bal fele is négyelve): a bal oldali a házasságával szerzett országokat (balra fölül és jobbra lent (az 1. és 4. mezőben) a Magyar Királyság, jobbra fölül és balra lent (a 2. és 3. mezőben) a Cseh Királyság, középen (szívpajzsban) a Lengyel Királyság címere), a jobb oldali a születése jogán őt megillető területeket: balra felül (az 1. mezőben) a Navarrai Királyság, jobbra felül (a 2. mezőben) a Foix Grófság, balra lent (a 3. mezőben) a Béarni Algrófság és jobbra lent (a 2. mezőben) az [[Évreux-ház]] címere, középen (szívpajzsban) pedig a Bigorre Grófság címere, jeleníti meg. Az egyesített címer bal oldalán a férje, II. Ulászló latin nyelvű mongramja: ''W(ladislaus)'', míg jobb oldaltjobboldalt Anna királyné nevének kezdőbetűje, egy ''A'' látható. A bécsi udvari levéltár eredeti példányáról rajzolta Fahrnbauer J. G.<ref>Lásd Fraknói (1896: 372 és 678).</ref>]]