„Sumer nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a BinBot nem szűűűnt meg, és már megint helyesírási hibákat _i_rt. :-) (megszűnik, irtás kézi ellenőrzéssel) |
||
18. sor:
A '''sumer nyelv'''<ref name="nev">A magyarban néha a ''sumér, sumír, szumír'' alakok is használatosak. Ennek ellenére célszerű a sumert használni, ahogyan Komoróczy Géza javasolja, például ''Sumer és magyar?'', 7–8. old.</ref> az ókori [[Mezopotámia]] területén élt [[sumerek]] nyelve. A ''šumēru'' szó az [[akkád nyelv]]ből származik, eredetileg {{ékírás|4|𒅴𒂠}} eme-ĝir<sub>15</sub> („anyanyelv”), ejtése körülbelül ''emengir''. Írásrendszere – amelyet csak i. e. 2600 tájától lehet [[ékírás]]nak nevezni – a világ legrégebbi ismert írott nyelvévé teszi, és egyúttal tudósít kulturális jelentőségéről is. Legrégebbi emlékei, az [[uruki archaikus szövegek]] körülbelül az [[i. e. 33. század]]ból származnak, piktografikus előzménye azonban már i. e. 3500 körül is létezett [[Kis (település)|Kisben]].
Az [[i. e. 3. évezred|i. e. 3]]. és [[i. e. 2. évezred|2. évezred]] fordulója (i. e. 2000) körül erősen visszaszorult. A feliratos emlékekkel alig rendelkező [[Tengerföld]]ön a névanyag alapján még jó egy évezredig használták, de nem tudni, hogy a mindennapi életben, köznyelvként milyen mértékben maradt fenn. Később [[Babilónia|Babilóniának]] nevezett [[Sumer]] és [[Akkád (terület)|Akkád]] területén csak fokozatosan tértek át a hivatalos iratokban és irodalmi művekben való használatáról az [[akkád nyelv]]re. Ez az áttérés végül nem volt teljes, az [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni kor]] utolsó harmadában megrekedt, és az addig megmaradt sumer szövegeket már nem fordították le, maradtak sumerül, csak az újabb művek íródtak akkádul. Az írnokok az asszír kor végéig kétnyelvűek voltak, még [[Assur-bán-apli]] korában is tudtak sumer szöveget készíteni. A sumer nyelv egy ideig még azt is túlélte, hogy az akkádot az [[arámi nyelv]] váltotta fel, és így lehetővé tette a régi hagyomány teljes átültetését Asszíria tudományos központjaiba, még a fővároson kívül esőkbe is. Az utolsó
Idővel azonban teljesen feledésbe merült, és a [[19. század]]ig várni kellett újbóli felfedezésére. Pontos feltárása a mai napig nem történt meg, de ismereteink elégségesek a fellelt sumer nyelvemlékek lefordításához. A sumer egy olyan [[agglutináló nyelv]], amely több ponton is [[Ergativus|ergatív]] jelleget mutat, tehát a tárgyas ige alanyát eltérő esettel fejezi ki, mint a tárgyatlan ige alanyát (és a tárgyas ige tárgyát). Nyelvtanában a toldalékolás határozza meg a legtöbb funkciót, szavait általában egyszerű tövekből képezi. Esetrendszere gazdag és változatos. A nyelvészet ma bármilyen nyelvi rokonságot más nyelvekkel tagad, így az [[Szigetnyelv|izolált nyelvek]] között tartják számon. A rokonság kutatását megnehezíti az a körülmény, hogy az [[ékírás]]os sumer jelek nagy része – bár olvashatóak és az értelmük ismert – valódi hangértéke (kiejtése, a beszélt nyelvbeni alkalmazása) nagyrészt ismeretlen.
| |||