„Székelyek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó változtatást (Lorandgonczol), visszaállítva Ulrich von Lichtenstein szerkesztésére |
a BinBot nem szűűűnt meg, és már megint helyesírási hibákat _i_rt. :-) (megszűnik, irtás kézi ellenőrzéssel) |
||
175. sor:
| 1905.
| a magyar nemzet egyik ága
| foglalkozásnév (
| I. László alatt telepítették őket Erdélybe
|
628. sor:
1564-ben felütötte fejét [[Erdély]]ben a [[Szentháromság]]-tagadó irányzat, melynek első apostola a [[Lengyelország]]ból elűzött [[Giorgio Biandrata|Blandrata György]] volt, aki [[II. János magyar király|János Zsigmond]] [[erdélyi fejedelmek listája|erdélyi fejedelem]] udvarában talált menedéket. Blandrata Dávid Ferenccel együtt elszánt küzdelmet indított az antitrinitárius tanok elterjesztése érdekében, és mivel János Zsigmond az unitárius nézet követője lett, ezért az 1560-as évek végére az erdélyi magyarság jelentős része a székelység egy részével az antitrinitárius tanok hívévé vált. [[Csíkszék (történelmi)|Csík]]-, [[Gyergyószék (történelmi)|Gyergyó]]-, [[Udvarhelyszék (történelmi)|Udvarhely]]- és néhány [[Marosszék (történelmi)|marosszéki]] falu most is megőrizte [[római katolikus egyház|katolikus]] vallását. Ezek közé tartozott Háromszék északkeleti része is.<ref>{{CitPer |szerző=Dr. Ferenczi Sándor |cím=Világi papok Erdélyben a számadatok tükrében (1556–1716) |alcím= |periodika=Studia Theologica Transsylvaniensia |év=2009 |hónap=február |nap=12 |oldal=252}}</ref> Nagy Mózes [[gelence]]i plébános sokakat térített vissza a [[római katolikus egyház|római vallásra]], s egymaga kilenc gyülekezet adminisztrációját végezte. Erejéből még arra is futotta, hogy [[Esztelnek]]en és [[Kanta|Kantán]] kolostorokat alapítson. A [[Mikes család|Mikes]] és [[Apor család]]ok segítették, melyek kiemelkedő szerepet játszottak a hitújítás továbbterjedésének megakadályozásában a [[Zabola|Zabolától]] északra fekvő [[Felső-Háromszéki-medence|Felső-háromszéki]] falvakban.<ref>{{CitPer |szerző=Dr. Pozsony Ferenc |cím=Mióta protestáns a zabolai vártemplom? |alcím= |periodika=Háromszék |év=2003 |hónap=december |nap=17}}</ref>
A 16. század utolsó évtizedeiben az antitrinitárius irányzatból fejlődött ki a [[szombatosok|szombatos vallás]] (héberül: shomrei shabbat), mely közösség a 20. században
[[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] ''A Székelyföld leírása'' című könyvében ugyanakkor említ „''görög egyesült''” ([[keleti katolikus egyházak|görög katolikus]]) és „''görög nemegyesült''” ([[ortodox kereszténység|ortodox]]) székelyeket is.<ref name=ob-uszn>{{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/6.html |cím=Orbán Balázs: Székelyföld leírása, Előismertetés Udvarhelyszékhez |elérés=20140127 |formátum=html |kiadó=Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)}}</ref>
|