„Exciton” változatai közötti eltérés

Exciton keletkezhet például amikor egy félvezetőben egy foton nyelődik el.<ref>{{cite journal|last=Couto|first=O. D. D.|year=2011|title=Charge control in InP/(Ga,In)P single quantum dots embedded in Schottky diodes|journal=[[Physical Review B]]|publisher=[[Amerikai Fizikai Társaság]]|volume=84|issue=12|doi=10.1103/physrevb.84.125301|url=https://doi.org/10.1103%2Fphysrevb.84.125301|accessdate=2017-05-16|last2=Puebla|first2=J.|last3=Chekhovich|first3=E. A.|last4=Luxmoore|first4=I. J.|last5=Elliott|first5=C. J.|last6=Babazadeh|first6=N.|last7=Skolnick|first7=M. S.|last8=Tartakovskii|first8=A. I.|last9=Krysa|first9=A. B.}}</ref> Ekkor a foton a [[Sávszerkezet|vegyértéksávból a vezetési sávba]] gerjeszthet egy elektront, mely folyamat elektronlyukat hagy hátra. A gerjesztett elektront a pozitív töltésű elektronlyuk vonzza, a többi, körülvevő elektron pedig taszítja, mely hatások eredőjeként egy effektív vonzás alakul ki egy elektron és a lyuk között. Az elektron és a lyuk között ekkor létrejön egy exciton kötés, melynek következtében a kötött elektron kicsit kisebb energiaszintre kerülhet, mint egy nemkötő elektron a vezetési sávban. Az elektron számára a lyuk körül potenciálgödör alakul ki, melyben az elektron [[hullámfüggvény]]e [[hidrogén]]szerű, így ezt az állapotot tekinthetjük egy hidrogénhez hasonló [[egzotikus atom]]nak. Azonban a környező elektronok árnyékoló hatása miatt (mely az anyag [[dielektromos állandó]]jával függ össze), illetve az elektron és a lyuk kicsi [[effektív tömeg]]e miatt az exciton esetén a kötési energia a hidrogénénél jóval kisebb, mérete pedig nagyobb annál.

 

 

Az elektron és a lyuk [[spin]]je lehet párhuzamos vagy antipárhuzamos, köztük [[kicserélési kölcsönhatás]] lép fel, ami kialakítja az exciton [[finomszerkezet]]et. Periodikus rácsokban továbbá hullámszámvektor-függés is megfigyelhető az excitonok viselkedésében.<ref>{{Cite journal|author=G. E. Pikus|coauthors=G. L. Bir|year=1971|month=július|title=Exchange interaction in excitons in semiconductors|journal=Soviet Physics JETP|volume=33|issue=1|pages=108|url=http://jetp.ac.ru/cgi-bin/dn/e_033_01_0108.pdf}}</ref><span class="cx-segment" data-segmentid="245"></span>