„Dankó József Károly” változatai közötti eltérés

Művészeti gyűjteményéből 1871-ben [[Albrecht Dürer (festő)|Albrecht Dürer]] halálánakszületésének évfordulóján kiállítást rendezett. Mint főegyházi kincstári alőr a kincstárat és a káptalani levéltárat is tanulmányozta. 1874-ben pápai főpap és barsi főesperes lett. Miután letelt a ''visitatio canonica'' szabályai szerinti tanársági kötelezettsége, ettől a hivatalától betegsége miatt saját kérelmére fölmentették. Ekkor Olaszországba utazott, ahol [[Dante Alighieri|Dante]] műveit és az olasz művészettörténetet tanulmányozta. 1876-ban egészségi okokból újra Olaszországba kellett utaznia, ezért a papnevelő kormányzói tisztétől is megvált. 1877. májusban hazatért Esztergomba, majd 1878-ban Párizsban a nemzeti könyvtárban és a [[Louvre]]-ban dolgozott, 1879-ben [[Firenze|Firenzében]] Dantét és az olasz művészetre tett hatását kutatta, dolgozta fel. 1880-ban Németországban végzett művészettörténeti tanulmányokat. 1881 őszén ismét Firenzében folytatta Dante-tanulmányait. 1882-ben grafikai gyűjteményéből az országos könyvkiállításon könyvornamentikai kiállítást rendezett, ez irányban Münchenben és Stuttgartban búvárkodott. Később a főkáptalan a jogügyi bizottság elnöki tisztét bízta rá, a hercegprímás pedig a hittudományi kar igazgatójává nevezte ki. 1886-ban székesegyházi főesperes, 1889-ben Szent Mártonról nevezett pozsonyi prépost, 1890-ben címzetes pristinai püspök, valamint a műemlékek országos bizottságának és a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti bizottságának tagja lett.