„Bükki Nemzeti Park” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
93. sor:
A Bükk-vidéken legalább 22 ezer állatfaj ismert. A száraz, meleg hegyoldalak déli gyepjein él a [[fűrészlábú szöcske]]. Hasonló élőhelyeken találjuk az apró [[pannon gyík]]ot. A meleg tölgyesek, bokorerdők változatos rovarai közül talán a lepkék a leglátványosabbak. Néha éppen a kis, jelentéktelen külsejű fajok a legértékesebbek, hiszen egyesek elterjedésének súlypontja tőlünk délre esik, mások pedig élőhelyeik eltűnése miatt szerte Európában visszaszorulnak.
A Bükk-vidék féltett madártani ritkasága a [[kerecsensólyom]], melynek sikeres elterjedéséhez a csaknem két évtizede kezdett, komplex védőprogram teremtette meg a feltételeket. A sziklákon és a felhagyott kőbányákban helyenként még megtalálható a [[kövirigó]] ''(Monticola saxatilis)'' és e volt bányákban költ az [[uhu]] ''(Bubo bubo)'' is. Kiemelkedő zoológiai értékűek a veszélyeztetett, egyedi védelmet igénylő nappali ragadozó madarak, mint a [[parlagi sas]], a [[békászó sas]] és a [[kígyászölyv]] ''(Circaetus gallicus)''. Az állatvilág barlangok világhírű ritkaságaira példa a [[hosszúszárnyú denevér]] ''(Miniopterus schreibersii)'', amely kizárólag barlangokban
Ember már jóval az időszámítás előtt is élt a hegységben. A régészek több barlangban megtalálták a [[neandervölgyi ember]] eszközeit, csontmaradványait is. A hegycsúcsokon [[avarok|avar]] sáncok, várak falainak maradványai láthatók
▲Ember már jóval az időszámítás előtt is élt a hegységben. A régészek több barlangban megtalálták a [[neandervölgyi ember]] eszközeit, csontmaradványait is. A hegycsúcsokon [[avarok|avar]] sáncok, várak falainak maradványai láthatók.
<ref>{{Cite news|title=df}}</ref>.
A vadászatot és a gyűjtögetést idővel a nagy mésztartalmú kőzetek bányászata és a [[mészégetés]] váltotta fel. Az összefüggő erdőségekben kitermelt fa lett a [[szénégetés]] alapja, a massákban pedig fémeket olvasztottak. A fahamut a [[huta|hutákban]] hasznosították a káliüveg gyártásához — ez utóbbin alapult az üvegmívesség.
| |||