|
[[Fájl:Medulla oblongata small.gif|bélyegkép|jobbra|150px|A nyúltvelő térbeli helyzete (animáció)]]
Az '''agy''' (más néven '''agyvelő'''; [[ógörög nyelv|ógörögül]] ''ἐγκέφαλον'', ''{{nyelv|grc-Latin|enképhalon}}'', „a koponyában”) a [[gerincesek]] központi [[idegrendszer]]ének a [[koponya]]üregben elhelyezkedő része. A [[kognitív]] funkciókért/ megismerésért is felelős [[Szerv (biológia)|szerv]]. Az emberi agynak a magasabb tudati funkciókon/ működésen kívül szerepe van a mozgásminták létrehozásban és kivitelezésében, az észlelés különböző szintű mintáinak létrehozásában (percepció stb.), a test homeosztázisának, neuro-immuno-endokrin egyensúlyának idegi-védő-belső szabályozásában, a vegetatív funkciókban, ösztön létében (légzés, keringés stb.). Szerkezete különlegesen bonyolult lehet, például az emberi agy több mint 100 milliárd [[idegsejt]]jének mindegyike akár 10 000 másik idegsejthez is kapcsolódhat, és ezek a szerkezetek a legkisebb egységtől kezdve a legnagyobbig beágyazottan, egy-egy idegsejtnek akár 10 ezer szinaptikus/inger kapcsolata lehet más agysejtekkel. Az agysejtek azonban funkcionális értelemben [[fraktál]]hálózatok szerint<ref>{{cite web|url=http://www.metaelmelet.hu/pdfek/Hejjas_Tudatossag_es_ertelem_2.pdf|author= Dr. Héjjas István|title= Tudatosság és értelem az Univerzumban|language=magyar}}</ref> illeszkednek egymásba. Chris King, az Aucklandi Egyetem professzora több publikációjában, többek között a ''Journal of Mind and Behavior'' és a ''Physics Essays'' c. folyóiratokban kifejtette, hogy szerinte az agy alapvetően kvantumfizikai elven működik, és sok kérdésre a kvantumelméletélet, a káosz- és fraktálelmélet, valamint a kvantum-kozmológiai elméletek kombinációja adhat választ.<ref>{{cite web|url=http://www.arcafolyoirat.hu/hiet.pdf|author=Dr. Héjjas István|title=Az emberi tudat és a világegyetem|language=magyar}}{{Halott link|url=http://www.arcafolyoirat.hu/hiet.pdf |date=2018-08 }}</ref> Az agy alapvetően kommunikáló/ társalgó sejtek halmaza, amelyek elsősorban [[Szinapszis|szinaptikus]], illetve parakrin, [[Endokrinológia|endokrin]] ''(hormonális)'' úton tartanak fenn egymással kapcsolatot.<ref>{{cite web|url=http://physiology.elte.hu/eloadas/viselkedeselettan/visel_I_3.pdf|title=Viselkedésélettan|language=magyar|accessdate=2010-09-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140714203622/http://physiology.elte.hu/eloadas/viselkedeselettan/visel_I_3.pdf|archivedate=2014-07-14}}</ref><ref>{{cite web|url=http://physiology.elte.hu/eloadas/viselkedeselettan/visel_I_3.pdf|format=[[Portable Document Format|PDF]]|title=A kémiai kommunikáció alapelvei|publisher=physiology.elte.hu|language=magyar|accessdate=2010-09-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140714203622/http://physiology.elte.hu/eloadas/viselkedeselettan/visel_I_3.pdf|archivedate=2014-07-14}}</ref> Az idegrendszernek mai tudásunk szerint nincs olyan sejtje, amelyből kiindulva anatómiailag ne lehetne eljutni az idegrendszer bármely másik sejtjéhez, ami magyarázza a globális epilepsziák/általános görcsrohamok jelenségét (működésbeli értelemben ugyanakkor az információátvitel iránya normális esetben meghatározott). Az agy nem csak idegsejtek heterogén csoportjából, de különféle [[Idegsejt|gliasejtekből]], [[Szövet (biológia)|hámsejtekből]] stb. áll.
Az ember agyának fejlettsége – és ennek következményeként – a logikus/okrendű és elvont gondolkodásra való képessége, a beszélt és írott nyelv használata, az egyéni és kollektív tudatosság{{forr}} révén emelkedett ki{{forr}} az állatvilágból, cél-tevékenységgel: munkával.
|
