Wikipédia

„Békéscsaba” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Visszaállítva
1. sor:
{{egyért2|Békéscsabáról|Békés Csaba}}
{{részben nincs forrás}}
{{Magyar település infobox
| név = Békéscsaba
| kép = Békéscsaba városháza.JPG
| képaláírás = A békéscsabai városháza
| címer = HUN Békéscsaba Címer.svg
| zászló = Flag of Békéscsaba.svg
| régió = Dél-Alföld
| megye = Békés
| járás = Békéscsabai
| rang = [[megyeszékhely]]<br />[[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]]
| polgármester = [[Szarvas Péter]] (Hajrá Békéscsaba Egyesület)<ref name="19önkvál" />
| mottó = Fejlődés és hagyomány
| irányítószám = 5600, 5623, 5671
| körzethívószám = 66
| népsűrűség = 299,09 <!--2021.01: 58002/193,93-->
| terület = 193,93
| szélességi fok = 46
| szélességi ívperc = 40
| szélességi ívmásodperc = 44
| hosszúsági fok = 21
| hosszúsági ívperc = 5
| hosszúsági ívmásodperc = 27
| szöveg pozíciója = left
| szöveg pozíciója megyei = left
| weboldal = www.bekescsaba.hu
| KSH kód = 15200
| becenév = Csaba
}}
'''Békéscsaba''', régebbi nevén ''Csaba'', vagy ''Nagy-Csaba'', majd ''Békés-Csaba'' ({{ny-sk|Békešská Čaba}}, {{ny-de|Tschabe}}, {{ny-ro|Bichișciaba}}), [[megyeszékhely]], [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]], [[Békés vármegye]] gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján [[Magyarország]]on középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A [[Békéscsabai járás]] és a [[Viharsarok (tájegység)|Viharsarok]] központja, az ország [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|16. legnépesebb települése]], a [[Dél-Alföld]]ön a harmadik. Első írásos említése [[1332]]-ből származik. A [[Török háborúk Magyarországon|török időkben]] elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált. A város híres [[gasztronómia]]i különlegességeiről és rendezvényeiről, például a [[Hungarikum (jog)|hungarikumnak]] számító [[csabai kolbász]]ról és az erre alapozott [[Csabai kolbászfesztivál|fesztiválról]]. Ugyancsak itt rendezték meg Magyarország leglátogatottabb [[Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé|sörfesztiválját]] is, azonban ez átkerült Gyulára.
 
== Fekvése ==
A [[Tiszántúl]] déli részén, [[Békés vármegye]] földrajzi középpontjában, a [[Körös–Maros köze|Körös–Maros közén]], a [[Körösök#Kettős-Körös|Kettős-Körös]] folyótól 8 kilométerre délnyugatra fekszik. A város [[Gyula (Magyarország)|Gyulától]] 16 kilométerre nyugatra, [[Orosháza|Orosházától]] 36&nbsp;km-re északkeletre található. A román határ ([[Gyulavarsánd]]) mintegy 20 kilométerre keleti irányban húzódik. A városnál találkoznak a [[44-es főút (Magyarország)|44-es]] és [[47-es főút (Magyarország)|47-es]] főutak. A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] ([[Budapest]]–)[[Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal|120-as]] és [[Szeged–Békéscsaba-vasútvonal|135-ös]] vasútvonalai metszik a települést.
 
Átlagos [[tengerszint feletti magasság]]a 85-90 méter. Alacsonyabb pontjai közé tartozik Jamina, az északnyugati városrész és a déli végek. Magasabban fekszik a belváros, illetve a keleti részeken található „hát” elnevezésű részei (például Vandhát). Az [[Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)|evangélikus nagytemplom]] hátsó küszöbét tartják a város egyik legmagasabban fekvő pontjának, ez 88,75 méter tengerszint feletti magasságot jelent.
 
A város nagyjából elnyújtott négyszög alakot vesz fel, ami a déli oldalon kicsit homorú, a délkeleti részen a Lencsési-lakótelep miatt eléggé kinyúlik.
 
A talaj elsősorban [[lösz]], [[agyag]] és folyami hordalék keveréke. A város környékén 21-28 [[aranykorona (földminősítési értékszám)|aranykorona]] értékű földek vannak, nyugat felé javul a minőségük, mivel ott egyre kevesebb agyaggal és egyre több lösszel elegyesek.<ref>Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977, 171.o.</ref>
 
=== Városrészei ===
{{bővebben|Békéscsaba városrészei}}
[[Fájl:Békéscsaba városrészei.jpg|bélyegkép|260px|Békéscsaba városrészei]]
 
Békéscsabának hivatalosan hat különálló városrésze van az önkormányzat beosztása alapján, ez a tagolás nagyrészt összhangban van a természeti-társadalmi és történelmi adottságokkal. A hat városrész közül három teljesen különálló, a törzsterülettől távolabb fekvő terület, míg a másik három zárt beépítésű, egységes terület. A legnagyobb és legfontosabb Békéscsaba belvárosa, ahol a népesség és a közintézmények zöme tömörül. Szintén nagy jelentőségű – népességszáma szerint – a [[József Attila-lakótelep (Békéscsaba)|Lencsési lakótelep]], amely Békéscsaba délkeleti részén helyezkedik el. [[Erzsébethely]] vagy ahogy a csabaiak hívják, ''„Jamina”'' a város nyugati részén helyezkedik el, a [[Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal|vasúttól]] nyugati irányban, döntően kertvárosias, földszintes házaival. [[Mezőmegyer]] északi irányban, míg [[Gerla (Magyarország)|Gerla]] keletre, [[Fényes (Békéscsaba)|Fényes]] pedig délkeletre helyezkedik el a város törzsterületétől. Közös bennük, hogy mindegyik kisebb mértékben városiasodott, kevésbé fejlett részei a megyeszékhelynek.
 
== Éghajlata ==
[[Fájl:Békéscsaba - 2013 (74).JPG|bélyegkép|260px|Platánfák]]
 
Békéscsaba az északi [[mérsékelt öv]]ben, azon belül is a kontinentális [[éghajlat]]i zónában fekszik, viszonylag hideg téllel és meleg nyárral, átlagosnak mondható csapadékviszonyokkal. Itt már elég erős a kontinentális hatás, mivel a város távol fekszik a [[tenger]]ektől és a medencejelleg is csak erősíti ezt a sajátosságot.
 
Az évi középhőmérséklet +11 fok körül alakul, ezzel egyike az ország legmelegebb tájainak. A januári középhőmérséklet −1,6&nbsp;°C, míg a legmelegebb július hónapban +22,6 fokot mutatnak a hőmérők. Az abszolút hidegrekord a városban −29&nbsp;°C, míg az abszolút magyarországi melegrekordot Békéscsaba tartotta [[2001]]. [[augusztus 22.|augusztus 22-től]], +41,7&nbsp;°C-kal, egészen [[2007]]. [[július 20.|július 20-ig]]. Így az évi átlagos abszolút hőingás 70 fok körül alakul, ez országos összehasonlításban is igen sok. Az évi átlagos hőingás 24&nbsp;°C, a legmagasabb értékek [[Magyarország]]on 25&nbsp;°C körül alakulnak, főleg a [[Hortobágy (tájegység)|Hortobágy]] és a [[Nagykunság]] területén. A tenyészidőszak hőösszege egyike az országban lévő legmagasabbaknak, 3300&nbsp;°C felett van, ez roppant kedvező a mezőgazdaság számára.<ref>Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 pp. 51–57</ref>
 
Az első fagyos nap október 23-a környékén, míg az utolsó tavaszi fagy általában április 13-án jelentkezik. A fagyos napok száma átlagosan 96, a téli napoké (a napi átlaghőmérséklet 0&nbsp;°C alatt marad) 28, a zord napoké (minimum-hőmérséklet −10&nbsp;°C alatt) 14. Nyári nap (maximum-hőmérséklet 25&nbsp;°C felett) egy évben átlag 84-szer, hőségnapok (30&nbsp;°C felett) 23-szor, míg forró napok (35&nbsp;°C felett) 1 esetben fordulnak elő.<ref>Az utóbbi időben főleg a forró napok száma rendkívüli módon megemelkedett, ezen adat az 1950–1975 közti adatsorokból származik.</ref>
 
A városban a napfénytartam évi összege általában 1940 óra körül alakul, ez azonban kisebb az országos átlagnál – ez betudható az [[Erdélyi-középhegység|Erdélyi-szigethegység]] láncainak, amik kissé módosítják a borultság mértékét. A lehetséges napsütéses órák 44%-ában süt a Nap. A legnaposabb hónap általában a [[július]], míg a legborultabb a [[december]]. A borultság évi átlaga 57% körül alakul.<ref>Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 pp. 48–50</ref>
 
Az ország nagy részében északnyugati, északi a leggyakoribb szélirány, de a [[Tiszántúl]]on, így Békéscsabán is az északkeleti irány a leggyakoribb. Ez nagy részben betudható a [[Duklai-hágó]], illetve az [[Erdélyi-középhegység|Erdélyi-szigethegység]] hatásának. A szélsebesség évi középértéke 3&nbsp;m/s, tehát 11&nbsp;km/h körül alakul, szélcsend az esetek 7%-ban fordul elő.<ref>Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 pp. 63–65</ref>
 
Békéscsabán az évi átlagos csapadékmennyiség valamivel 550&nbsp;mm felett van (563&nbsp;mm), ami nagyjából megfelel az országos átlagnak. A várostól nyugatra csökken a [[csapadék]] évi átlaga, [[Szarvas (település)|Szarvas]] környékén már az 500&nbsp;mm-t sem éri el. A csapadékos napok évi átlagos száma körülbelül 120 nap. A téli félév során valamennyi a párolgási együttható pozitív, a nyári félévben pedig negatív. Különösen káros a mezőgazdaságnak a mind gyakrabban előforduló nyári [[aszály]].
 
A csapadék egy része télen, [[hó]] formájában esik. A havas napok száma 20 körül alakul, az országban az átlagos hóvastagság itt az egyik legkisebb, mindössze 4&nbsp;cm.<ref>Magyarország földrajza, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977 pp. 68–74</ref> Ez hátrányos a mezőgazdaságnak.
 
2012-ben itt mérték a legmagasabb éves napfénytartamot. Ebben az évben 2645 órát sütött a nap a városban.<ref>{{cite web|url=http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/eghajlati_visszatekinto/elmult_evek_idojarasa/main.php?no=1&ful=szelsosegek|title=Elmúlt évek időjárása|publisher=met.hu|accessdate=15-01-17}}</ref>
 
{{Éghajlattáblázat
|város=Békéscsaba
|Jan_max =
|Feb_max =
|Mar_max =
|Apr_max =
|Maj_max =
|Jun_max =
|Jul_max =
|Aug_max =
|Sep_max =
|Okt_max =
|Nov_max =
|Dec_max =
|Jan_átl_max =
|Feb_átl_max =
|Mar_átl_max =
|Apr_átl_max =
|Maj_átl_max =
|Jun_átl_max =
|Jul_átl_max =
|Aug_átl_max =
|Sep_átl_max =
|Okt_átl_max =
|Nov_átl_max =
|Dec_átl_max =
|Jan_átl =-1.8
|Feb_átl =0.1
|Mar_átl =5.9
|Apr_átl =11.4
|Maj_átl =16.9
|Jun_átl =19.9
|Jul_átl =22.2
|Aug_átl =21.3
|Sep_átl =17.2
|Okt_átl =11.3
|Nov_átl =5.3
|Dec_átl =0.6
|Jan_átl_min =
|Feb_átl_min =
|Mar_átl_min =
|Apr_átl_min =
|Maj_átl_min =
|Jun_átl_min =
|Jul_átl_min =
|Aug_átl_min =
|Sep_átl_min =
|Okt_átl_min =
|Nov_átl_min =
|Dec_átl_min =
|Jan_min =
|Feb_min =
|Mar_min =
|Apr_min =
|Maj_min =
|Jun_min =
|Jul_min =
|Aug_min =
|Sep_min =
|Okt_min =
|Nov_min =
|Dec_min =
|Jan_átl_csapadék =35
|Feb_átl_csapadék =37
|Mar_átl_csapadék =32
|Apr_átl_csapadék =44
|Maj_átl_csapadék =57
|Jun_átl_csapadék =82
|Jul_átl_csapadék =49
|Aug_átl_csapadék =51
|Sep_átl_csapadék =34
|Okt_átl_csapadék =34
|Nov_átl_csapadék =54
|Dec_átl_csapadék =54
|Jan_napos =66
|Feb_napos =74
|Mar_napos =135
|Apr_napos =182
|Maj_napos =228
|Jun_napos =248
|Jul_napos =302
|Aug_napos =280
|Sep_napos =197
|Okt_napos =151
|Nov_napos =72
|Dec_napos =54
|Jan_naposnap =
|Feb_naposnap =
|Mar_naposnap =
|Apr_naposnap =
|Maj_naposnap =
|Jun_naposnap =
|Jul_naposnap =
|Aug_naposnap =
|Sep_naposnap =
|Okt_naposnap =
|Nov_naposnap =
|Dec_naposnap =
|forrás =[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/102.html Magyarország a XX. században]
}}
 
== Története ==
=== Kezdetek ===
A környék az [[ókor]] óta lakott, a késő [[bronzkor]]tól kezdve találtak tömegesen leleteket a város területén, ami az [[Alföld]] első kultúráját, a [[Körös-kultúra]] népét jelzi. A [[vaskor]]ban a [[szkíták]], [[szarmaták]], majd a [[kelták]], utána a [[hunok]] hódították meg.
 
=== Nevének eredete ===
Neve [[török nyelv|török]] eredetű, a [[Csaba]] személynévből származik. Még az Árpádkor vége felé is kedvelt és széltében használt volt a magyarok közt ez a személynév. Az egyik ilyen Csabáról kapta nevét a település.<ref name="Bcs">{{Cite web |title=Békésvármegye története. II. kötet (1896) {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bekesvmtortenete_2/?pg=57&layout=s&query=b%C3%A9k%C3%A9s%20v%C3%A1ros |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-05}}</ref>
 
=== [[Középkor]] ===
A [[honfoglalás]] után több kisebb település állt a területen, ahol [[Nomadizmus|félnomád]] gazdálkodás zajlott. Csak az [[1046]]-ban lezajlott [[Vata-féle pogánylázadás]] után kezdődhetett el komolyabban a [[feudalizmus|feudális]] államhatalom megszervezése, a [[kereszténység]] térítése és a megyeszervezés.
 
[[Mezőmegyer|Mező-Megyer]], [[Gerla (Magyarország)|Gerla]], Vesze,<ref>{{Cite web |title=Vesze – Egy [[középkor]]i falu nevének írásmódjai |url=https://behir.hu/vesze-veszei-veszej-vagy-veszely-egy-kozepkori-falu-nevenek-irasmodjai |work=behir.hu |accessdate=2021-08-05 |language=hu |first=Such |last=Tamás}}</ref> Fövenyes {{jegyzet*|Elpusztult középkori falu; Gyula és Csaba közé esett. A Kápolna-halom őrzi az egykori falu és temetőjének helyét.}},<ref>{{Cite web |title=Kunhalmok földjén 2. - Kápolna-halom |url=http://korosvidek.blog.hu/2016/11/29/kunhalmok_orszaga |work=Körösvidék |accessdate=2021-08-05}}</ref> [[Telekgerendás|Gerendás]] és [[Kétsoprony|Mező-Sopron]] falvakkal volt körülvéve.<ref name="Bcs"/>
 
A régészek szerint Csaba legkésőbben a [[13. század]] első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az [[Árpád-kor]]i település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett.
 
A települést az [[1332]]–[[1337]]-es [[pápai tizedjegyzék]]ben említik először.<ref name="Bcs"/>
 
Birtokosa a 14–16. századokban a gerlai [[Csolt nemzetség#Ábrámfy család|Ábránfy család]] volt.<ref name="Bcs"/> 1383-ban e család négy tagja osztozott meg Csabán. Kitűnik az iratból, hogy a falu legfeljebb két utcából állt.<ref name="Bcs"/>
 
=== Török kor ===
[[1521]]-ben már valószínűleg állt az [[Csolt nemzetség#Ábrámfy család|Ábránfy család]] kastélya, amelyet írásos emlék [[1529]]-ben említi először.<ref name="Bcs"/>
 
1557—58-ban a [[temesvár]]i [[defterdár]] tudósítása szerint 29 ház volt benne.<ref name="Bcs.">{{Cite web |title=Békésvármegye története. II. kötet (1896) {{!}} Arcanum |url=https://adt.arcanum.com/hu/view/CsaladHely_MonografiaMegye_Bekesvmtortenete_2/?pg=57&layout=s&query=b%C3%A9k%C3%A9s%20v%C3%A1ros |work=adt.arcanum.com |accessdate=2021-08-05}}</ref> 1562-es feljegyzés alapján 21 itteni gazdának volt vetése, 29-nek pedig nem. Az előbbiek 10'/4 [[köböl]] búzát és 2 köböl árpát szolgáltattak be tized fejében. [[Méhészet|Méheket]] egy gazda tartott.<ref name="Bcs"/>
 
1563-ban, Kerékgyártó Márton bírósága idejében 99 család lakott Csabán. Magyar nyelvű lakosok voltak, Búza, Csapó, Kötő, Kincses, Borégető, Fövenyesi, Nagy, Szabó, Tót, Török,<ref>Békés vármegye története. II. kötet (1896), 53. old.</ref> Vas stb. családnevűekkel.<ref>Békés vármegye története. II. kötet (1896), 52. és 53. old.</ref>
 
Mint a gerlai uradalom része, az 1560—62. években Csaba felett is 7—8 földesurat uralt. Ábránfy VII. István, Székely Miklós (Ábránfy Katalin fia), özv. Szterzenkovics Mátyásné, Székely Márton (Ábránfy Zsófia férje), Nagy Balázs és Ábránfy Boldizsár itt az állandóbb birtokosok. Rajtuk kívül 1560-ban még Jász Lukács, 1562-ben Társy István említtetik.<ref name="Bcs."/>
 
A [[17. század]]ban itt lakó magyarok [[Református egyházak|református]] vallásúak voltak és külön iskolát tartottak fenn. A debreceni collegium anyakönyve szerint ez iskolába 1657-ben Nagybányai Mátyást, 1666-ban Pataky Jánost és 1670-ben Várkonyi Sámuelt hívták meg tanítónak.<ref name="Bcs."/>
 
A [[Török háborúk Magyarországon|török háborúk]] korában a falu eleinte fennmaradt, bár már a [[tizenöt éves háború]] során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen [[17. század]] folyamán, az [[Oszmán Birodalom]] ellen folytatott [[A török kiűzése Magyarországról|felszabadító harcok]] során néptelenedett el. A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült.
 
=== 18. század ===
A gyulai [[rácok]] [[1703]]-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.
 
[[1715]]-ben Csabát lakatlan helyként említik, egy évvel később azonban nevét már az adófizető községek közt találjuk. 1717-ben 20 magyar és 2 [[Tótok|tót]] család, amelyet az összeíráskor Csabán találtak.<ref name="Bcs."/> Ekkor már a magyar családok közt hiába keressük a régi, jellemző, csabai neveket; új családok jöttek.<ref name="Bcs."/>
 
Az újratelepítés [[Harruckern János György]]nek köszönhető, aki kitüntette magát a török elleni harcokban, és így jutalmul megkapta Békés vármegye jelentékeny részeit. Nagy szerepe volt a város újbóli benépesítésében: döntően [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[szlovákok|szlovák]] parasztokat telepített le. A telepesek jellemzően [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör]] és [[Hont vármegye|Hont vármegyéből]] érkeztek. A [[tótok]] betelepülése egészen a [[18. század]] végéig tartott. A város ma is a [[magyarországi szlovákok]] egyik kulturális központja.
 
Az [[Evangélikus kereszténység|ágostai hitvallásúak (evangélikusok)]] először paticsfalból készítettek {{jegyzet*|paticsfal: földbe vert karók közét kitöltő, sárral betapasztott, vesszőfonadék alkotta fal}} egy kis [[templom]]ot, 1722-ben pedig [[vályog]]ból építettek valamivel tágasabb és tartósabb hajlékot az [[istentisztelet]] tartására. 1745-ben készült a későbbi ó-templomnak a középső része. Ehhez 1773-ban két oldalt szárnyat építettek, úgy hogy ez által a templom keresztalakot nyert. 1784-ben téglából készítettek egy tornyot is. Mivel pedig ezen egy templom nagyon kicsiny volt a gyorsan szaporodó hívek befogadására, a hitközség a 19. század elején egy nagyobb méretű templomot is épített.<ref name="Bcs."/> (→ [[Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)|evangélikus nagytemplom]])
 
A [[római katolikus egyház|római katolikus vallásúak]] 1747-ben telepedtek meg Csabán, s bár a régebbi lakosok ferde szemmel néztek rájuk, a megye és földesúr pártfogása mellett ők is állandó lakosai lettek Csabának. Még 1797-ben is külön testületet alkottak, az úgynevezett »communitas catholica«-t, s ez, az ág. ev. lakosságtól elkülönítve, maga bérelte a szentmiklósi pusztát. Lelkészséget számukra 1750-ben szerveztek. Első plébánosuk Gorliczky Simon volt. Az istentiszteletet először a plébános házában levő kápolnában tartották. 1769–70-ben épült egy templomuk [[Páduai Szent Antal]] tiszteletére.<ref name="Bcs."/>
 
Harruckern, hogy a lakosokat idekösse, már 1733-ban átadta nekik a hatalmas gerendási pusztát, s elnézte azt is, hogy azt részben albérletbe adták ki. Kerekegyháza és Mező-Megyer puszták felét 1717-től, [[Gerla (Magyarország)|Gerla]] és Ölyved felét pedig 1732-től kezdve használhatták. Mikor még ez sem volt elég, Harruckern Ferenc átadta nekik az [[Kétsoprony|itteni soproni]] puszta egyharmadát; 1755-ben pedig az egészet. Még 1789 előtt megkapta a lakosság a fövenyesi puszta egy részét is. Ezen folytonos nagyobbítások, s a régi Mező-Szentmiklós felének hozzácsatolása által lassan-lassan Csaba határa {{szám|56709}} kataszt. [[Hold (mértékegység)|hold]]ra emelkedett. Ebből 1773-ban a lakosok {{szám|8862}} holdat műveltek.<ref name="Bcs."/> 1765-ben mérték ki a lakosoknak a felső-végi [[szőlő]]ket, négy évvel később pedig a várostól délnyugatra eső jaminai szőlőskerteket.<ref name="Bcs."/> A környező [[mocsár]] kiszárításában nagy része volt a csabai lakosoktól 1777-ben ásott [[Élővíz-csatorna|Körös-csatornának]] és 1850-re a mocsár teljesen eltűnt.<ref name="Bcs."/>
 
[[Fájl:Élővíz-csatorna a Malom térnél.jpg|bélyegkép|260px|Az [[Élővíz-csatorna]] a [[Belváros (Békéscsaba)|belvárosban]]]]
 
A sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően [[1773]]–[[1847]] között megháromszorozódott a falu lakossága, meghaladta a 22 ezret.
Bár 1738-ban 22 ház, 1755-ben pedig a községnek fele, az egész alsó vég leégett,<ref name="Bcs."/> és Csaba demográfiáját is meghatározták a járványok, például az [[1738]]–[[1740]]-es [[pestis]]járvány; ennek ellenére a település tovább növekedett. [[Fényes Elek]] nem ok nélkül nevezte „Európa legnagyobb falujának”.<ref>[http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=varosunktortenete Békéscsaba története] {{Wayback|url=http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=varosunktortenete |date=20080304002825 }}, www.bekescsaba.hu</ref> A környékbeliek „''szörnyű, nagy falunak''” nevezték.
 
[[1777]]-ben az [[Élővíz-csatorna]] (Körös-csatorna) kiásása mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén a fejlődés jelentős lépését jelentette. [[1787]]-ben átadták az újonnan épített postaállomást, és postautat építettek Orosháza–Békéscsaba–[[Sarkad]]–[[Nagyvárad]] irányába.
 
=== 19. század ===
[[1807]] és [[1824]] között felépült az ország legnagyobb evangélikus temploma, a mai Kossuth téren álló [[Evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)|evangélikus nagytemplom]].
 
A [[Ortodox kereszténység|görögkeleti]] hitközség 1821-ben alakult meg; templomuk 1841-ben épült.<ref name="Bcs."/> A zsidók zsinagógája 1855-ben már megvolt.<ref name="Bcs."/>
 
[[1831]]. [[július 25.|július 25-től]] itt is sok emberéletet követelt az egész országban pusztító [[kolera]][[járvány]], augusztus végéig 2019 fő halt meg. Közös sírhelyük a [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi ligetben]], egy domb alatt található.
 
[[1834]]-ben egy [[földrengés]] az evangélikus nagytemplomot alaposan megrongálta.<ref name="Haan">Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész (Pest, 1870)Békés vármegye egyes helyei, városok, faluk, puszták</ref><ref>evangelikus.hu: [https://www.evangelikus.hu/hireink/evangelikus-elet/a-csabai-templom-meg-a-foldrengesek A csabai templom, meg a földrengések]</ref>
 
[[1840]]-ben Csaba [[mezőváros]]i rangot kapott.<ref name="Haan"/> [[1847]]-re a város az ország húsz legnagyobb városa között volt, népessége elérte a {{szám|22000}} főt. Ettől függetlenül még mindig egy nagyra nőtt falura hasonlított kis házaival, zsúfolt, sáros utcáival.
 
[[1841]]-ben felépült a görögkeletiek temploma.<ref name="Haan"/>
 
A Csabán élő szlovákok [[1848]]-ban szép példáját adták a hazaszeretetnek, hiszen kétezer [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőr]]t állítottak ki, akik [[Nagybecskerek]] határában állomásoztak, bár végül nem kerültek bevetésre. Anyagiak terén is lelkesen járultak hozzá a lakosok a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharchoz]]: gabonával, takarmánnyal, arany- és ezüstékszerekkel segítették a kormányt.
 
[[1858]]-ra megépült az Arad-Szolnok vasútvonal, mely felgyorsította a fejlődést. Megindult az iparosodás, új, kőből épített polgárias épületek váltották fel a falusi vályogházakat. . A város egyik legfontosabb személyisége [[Áchim L. András]] volt, aki pártot alapított parasztokból, és éveken át a város parlamenti képviselője volt.
 
[[1885]]-ben fejezte be [[Zsigmondy Béla]] a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth téren]] az [[artézi kút]] fúrását: ekkortól van a városnak egészséges [[Ivóvíz|ivóvize]]. [[1888]] tavaszán a megáradt Körös [[Doboz]] felől áttörte a gátat és elárasztotta az egész határt. A város legmagasabb pontját, az evangélikus nagytemplom hátsó küszöbét az Élővíz-csatorna 1&nbsp;cm-rel haladta meg (88,75 méterrel a tengerszint felett tetőzött). Csak rendkívüli erőfeszítéssel sikerült a várost megmenteni a pusztulástól. Megelőzésül építették meg egy év múlva [[körgát]]at.
 
[[Fájl:New building of Rudolf Fogimnazium.jpg|bélyegkép|260px|Az evangélikus Rudolf Főgimnázium]]
 
A város [[1855]]-ben magán algimnáziumként induló, [[1859]]-től evangélikus algimnáziumként működő iskolája [[1899]] szeptemberétől nyerte el a nyolcosztályos főgimnáziumi státuszt. A korabeli helyesírás szerint Rudolf főgimnázium épülete, [[Alpár Ignác]] tervei alapján, [[Wagner József]] és társai kivitelezésében határidőre, [[1899]]. [[augusztus 15.|augusztus 15-re]] készült el.
 
A város a híres-hírhedt [[Viharsarok (tájegység)|Viharsarok]] egyik központja, ahol a század elejére az anyagi egyenlőtlenségek, a szűk körű választójog és egyebek miatt igen nagy elégedetlenség alakult ki a parasztság és a munkásság körében. A nemzetközi [[munkásmozgalom]] hatására [[1891]]-ben a városban is meg akarták ünnepelni május 1-ét, a tüntetést azonban betiltották. A [[Csendőrség|csendőrök]] végül tüzet nyitottak a tüntetőkre.,<ref>{{Cite web |url=http://www.szentesinfo.hu/szentesielet/2011/16_0429/07.htm |title=Betiltott munkásfelvonulás /2011.04.29./ |accessdate=2018-11-13 |work=www.szentesinfo.hu}}</ref><ref>{{Cite web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-72.html |title=Magyar Néprajzi Lexikon / |accessdate=2018-11-13 |work=mek.oszk.hu |language=en}}</ref> Az elégedetlenség a környék több más városában is megmozdulásokat eredményezett, ill. kiemelkedett a század végére az ún. [[Agrárszocialista mozgalmak Magyarországon|agrármozgalom]].
 
[[Fájl:Fő tér, Békéscsaba - 1915 (1).tif|260px|bélyegkép|Fő tér – 1915]]
 
=== 20. század ===
[[1911]]. [[május 11.|május 11-én]] lőtte le [[Zsilinszky Gábor]], [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] testvére egy vitában [[Áchim L. András]]t, a radikális reformokat követelő, lobbanékony természetű képviselőt, a pártalapító ([[Magyarországi Parasztpárt]]) parasztvezért, aki halálosan megsebesült.<ref>{{cite web |url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17400.htm |title=A Magyar életrajzi lexikon cikke |accessdate=2009-06-20 |work=mek.oszk.hu}}</ref>
 
[[Fájl:Trianon Statue Bekescsaba big.jpg|bélyegkép|200px|A 2008. június 4-én átadott [[Trianoni békeszerződés|Trianon]]-emlékmű]]
 
Az [[első világháború]] sok szenvedést hozott. A város fiai a híres [[101. gyalogezred]]ben és a 4.sz gyalogezredben harcoltak, a keleti fronton, illetve az olasz fronton. Döntő érdemeik voltak a [[Kőrösmező]] környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a [[gorlicei áttörés]]ben is.<ref>Földi Pál: A Magyar Honvédség az első világháborúban, Anno Kiadó, 2002.</ref> A harcoknak több mint 963 békéscsabai áldozata volt. Méltó emlékművük a Hősök temetőjében és a központban, a Szabadság téren áll. [[1919]] és [[1920]] között Békéscsaba előbb a [[Tanácsköztársaság]] diktatúráját, majd a [[1919-es magyar–román háború|román megszállás]] nehézségeit viselte. A [[trianoni békeszerződés]] után Magyarország elveszítette legnagyobb [[tiszántúl]]i városait, többek közt Aradot, [[Temesvár]]t és Nagyváradot, így Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük ezek szerepét. A diktátumra való emlékezésként [[2008]]. [[június 4.|június 4-én]] a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy angol bárddal felszerelt francia [[Nyaktiló|guillotine]] csap bele [[Nagy-Magyarország]]ba, ezzel is szimbolizálva a nyugati nagyhatalmak akkori szándékait.<ref>{{cite web |url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/10444/080604_trianon_emlekmuvet_avattak_bekescsaban |title=Trianon emlékművet avattak Békéscsabán |accessdate=2008-06-04 |format= |work=Hír6 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080606182600/http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/10444/080604_trianon_emlekmuvet_avattak_bekescsaban# |archivedate=2008-06-06}}</ref>
 
Az első világháború után Békéscsaba rendes tanácsú várossá vált, a trianoni határok egy új régióközponttá tették, gyors fejlődésnek indult. A századfordulón alakult ipari üzemek megerősödtek, a mezőgazdaság megtartotta korábbi jó pozícióit. Szolgáltatóipara régióközponthoz méltó szintre emelkedett.
 
A [[második világháború]] idején [[1944]]-ben két tragikus esemény is megrázta a várost. [[Június 24.]] és [[június 26.|26.]] között több mint 3000 [[zsidók|zsidót]] indítottak útnak [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz]] felé, akiknek alig 20%-a tért vissza a háború után; [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] pedig a [[Brit Királyi Légierő|brit]] és [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|amerikai légierő]] több száz [[Bombázó|nehézbombázó]]ja bombázta a vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Még több légitámadás is érte a várost, így az összes elhunytak száma 170 fő. A magyar légvédelem összesen kb. 15-20 támadó gépet tudott lelőni. [[Október 6.|Október 6-án]] a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Szovjetunió Vörös Hadserege]] elfoglalta, majd megszállta a várost.
 
[[Fájl:Well of Angel, Petőfi liget, Békéscsaba.jpg|bélyegkép|200px|Az Angyalos-kút]]
 
A háború után a békéscsabai [[németek]]et is kitelepítették, összesen 324 főt.<ref>{{cite web |url=http://www.svabkitelepites.hu/svab011158.html |title=A svábok településenkénti kitelepítése |accessdate=2009-09-20 |work=svabkitelepites.hu}}</ref> [[1947]]-ben kezdődött a [[Beneš-dekrétumok#Lakosságcsere|magyar-csehszlovák lakosságcsere]], ennek során főleg [[csallóköz]]i felvidéki magyarokat telepítettek be az itt élő szlovákok (tótok) helyére. Főleg [[Komárom (Szlovákia)|Révkomárom]], [[Gúta]], [[Losonc]] és [[Érsekújvár]] térségéből érkezett sok áttelepített.<ref>{{cite web |url=http://www.mtaki.hu/docs/cd1/tothagnes61/05a.htm |title=A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere 1945–1947 |accessdate=2009-09-04 |work=www.mtaki.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090505094336/http://www.mtaki.hu/docs/cd1/tothagnes61/05a.htm |archivedate=2009-05-05 }}</ref> A város [[1941]]-ben még {{szám|52000}} főt számlált, [[1949]]-re ez a szám {{szám|43000}}-re esett vissza, ezzel a magyar városok közül arányaiban Békéscsaba szenvedte el a második világháború egyik legnagyobb emberveszteségét. Ez többek között annak volt köszönhető, hogy míg Csabát 5500 ember hagyta el az áttelepítések következtében, addig helyettük csak 1700 új betelepített érkezett.
 
[[Fájl:Békéscsaba Csabagyöngye.JPG|bélyegkép|260px|Csabagyöngye Kulturális Központ]]
 
Az [[1950-es megyerendezés]] során Békéscsabát [[Békés vármegye|Békés megye]] [[megyeszékhely]]évé nyilvánították. [[1956]]-ban a városban állomásozó [[Magyar Honvédség|honvédségi alakulatok]] a [[1956-os forradalom|forradalom]] mellé álltak, október 23-án a Békéscsabán állomásozó hadosztály katonái levették a Rákosi-címert a sapkájukról. Október 26-án tüntetés zajlott a település központjában, kinyomtatták a 16 pontot. Október 27-én a rendőrség is a tüntetők oldalára állt. A békéscsabai városi – majd megyei – forradalmi bizottság elnökének [[Fekete Pál (tanár)|Fekete Pált]] választották. Egy napra rá, 28-án betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-jétől a Független Újság jelent meg három napig. A településen az időszak során végig rend uralkodott, kilengések nem történtek. Október 30-án néhány városi [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-st őrizetbe vettek. [[November 4.|November 4-én]] az országba beözönlő, harckocsikkal megerősített szovjet csapatok Békéscsabát is megszállták. A városban több helyen is lőtték a szovjet páncélosokat és katonákat, az ellenállás fészkei a forradalmi tanács épülete, valamint a Petőfi utcai Általános Iskola voltak. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A viszonttűzben egy ember halt meg, emlékét ma emléktábla őrzi a Szabadság téren. November 10-én letartóztatták Fekete Pált, erre a hírre sztrájkok robbantak ki. December 6-án a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetés volt a városban, ami az 56-os események utolsó mozzanata volt a településen.<ref>[http://beol.hu/bekes/kozelet/1956-a-videk-forradalma-is-volt-334848 1956 a vidék forradalma is volt] {{Wayback|url=http://beol.hu/bekes/kozelet/1956-a-videk-forradalma-is-volt-334848 |date=20101024230431 }}, [[Beol.hu]], 2010. október 23.</ref>
 
A kibontakozó [[szocializmus]] idején a várost Magyarország egyik legfontosabb [[élelmiszeripar]]i központjává fejlesztették a [[tervgazdálkodás]] keretében. Huszonöt év alatt a lakosság száma 42 ezerről 65 ezerre emelkedett, és a lélekszám növekedéséből származó lakáshiányt döntően a [[Panelház|paneles építéssel]] elégítették ki. A [[1960-as évek|hatvanas évektől]] kezdődően megkezdődött a tervszerű iparosítás, felfutott a baromfifeldolgozás és a nyomdaipar is. Ezenkívül forgácsoló szerszámgépgyár, hajtómű- és felvonógyár, konzervgyár, hűtőház létesült. Ekkor jött létre több kis üzem összevonásából a [[Kner Nyomda]] is. A megye gépiparának jelentős bázisa lett a Mezőgép. A [[1970-es évek|hetvenes években]] épült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat nagy gabonatárolója. A [[1980-as évek|nyolcvanas évekre]] a város lakosságának már több mint fele az [[ipar]]ban dolgozott. Az [[1990-es évek]]ben, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az ipar válságba került, sok termelőüzem bezárt, vagy csak csökkentett kapacitással dolgozott tovább, és rengetegen elveszítették az állásukat.<ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=varosunktortenete |title=Békéscsaba története a város honlapjáról |accessdate=2009-06-20 |format= |work=Bekescsaba.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090504114747/http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=varosunktortenete |archivedate=2009-05-04 }}</ref> Ez elsősorban az egykori [[Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa|KGST]]-országok túlfejlesztett kapacitása miatt történhetett, amely a piaci körülmények között életképtelennek bizonyult.<!-- Alapvetően nem az ipar megerősítésével volt a baj, hanem azzal, hogy az egész légvár volt, tényleges felvevőpiacok nélkül. Ahogy a lufi kipukkant, az iparba vándorolt munkaerő elveszítette a talajt a lába alól. Ezt kiemelendő helyeztem át a mondatot. - HoremWeb -->
 
=== 21. század ===
A város a [[2000-es évek]]re már túljutott a mélyponton. Új beruházók is érkeztek, elkészült a város bevásárlóközpontja, a [[Csaba Center]], amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű létesítménye {{szám|80000}} m² bruttó alapterülettel.<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=143937 |title=Üzletekkel és parkolóházzal bővül a Csaba Center |accessdate=2008-05-13 |format= |work=[[Beol.hu]] }}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=143937 |date=2020-04 }}</ref> Felújították a [[Árpád Gyógy- és Strandfürdő|strandfürdőt]], megépült az [[Békéscsabai elkerülőút|elkerülőút]], a négysávos, gyorsforgalmi autóút Gyula felé,<ref>{{cite web |url=https://index.hu/politika/bulvar/shat080304/ |title=Gyorsabban hajthatunk egy csomó úton|accessdate=2008-03-04 |format= |work=Index.hu}}</ref> és átadták a [[Békéscsabai repülőtér|repülőteret]]. Megújult a város sétálóutcája, két tere, új épületbe költözhetett az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]] is. A [[2000-es évek]] végén is nagy beruházások zajlottak, többek között a Budapest Bank új bankműveleti központot épített, illetve a Tondach Magyarország Rt. – napjainkban Wienerberger-Tondach – felfuttatta a tégla- és cserépgyártást, 8,5 milliárd forintos beruházási értékben új gyáregységet telepített az egykori Jaminai Téglagyár területén.<ref>{{cite web |url=http://beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=91899 |title=Európa legnagyobb cserépgyára lesz a csabai Tondach |accessdate=2008-05-13 |format= |work=[[Beol.hu]] }}{{Halott link|url=http://beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=91899 |date=2020-04 }}</ref>
 
==== Energiahatékonysági törekvések, okosváros-beruházások ====
[[Fájl:TeceoBluetoothCorrected.jpg|bélyegkép|160px|Közvilágítási lámpatest, kiegészítve a bluetooth-kapcsolattal, akár a földről való programozást lehetővé tevő eszközzel]]
[[Fájl:TeceoIoT.jpg|bélyegkép|160px|Közvilágítási lámpatest, kiegészítve a távolról, számítógépről való programozást és ellenőrzést lehetővé tevő eszközzel]]
[[Fájl:SmartTotem.jpg|bélyegkép|160px|Információs totemoszlop]]
[[Fájl:ShuffleWithSmartItems.jpg|bélyegkép|160px|Moduláris felépítésű közvilágítási oszlop, integrált wifi egységgel, környezetterhelés-figyelő szenzorral és forgalomszámláló szenzorral (fentről lefelé)]]
 
Jelentős mérföldkő volt a városi infrastruktúra energiahatékonyságának javításában a 2020-as, 2021-es évben az úgynevezett [[smart grid]] rendszer megalapozása. Egy olyan villamosenergia-átviteli hálózat, mely a fogyasztóktól gyűjtött fogyasztási mintázatok alapján és az aktuális igények függvényében látja el őket elektromos energiával. A projekt I. ütemének keretében a [[Városi Sportcsarnok (Békéscsaba)|sportcsarnok]] és a vívócsarnok mellett megvalósult egy 1,3 MWp teljesítményű napelempark felépítése, ehhez kapcsolódóan egy 2,4 MWh kapacitású és 1,2 MW teljesítményű, [[lítiumion-akkumulátor]]os villamosenergia-tároló telepítése, valamint a vezérlőközpont kialakítása és a szoftver beüzemelése, mely felügyeli a sportlétesítmények fogyasztását és ehhez igazítja a kitáplált energiát, illetve rendszeresen termelési és fogyasztási előrejelzést készít. A rendszert egy önkormányzati tulajdonú 11 [[volt|kv]]-os illetve 0,4 kv-os erőátviteli, segédenergiaellátó és kommunikációs hálózat köti össze, mely lehetőséget biztosít arra, hogy az országos hálózat üzemszünete esetén is biztosítva legyen az áramellátás, ebben az esetben az áramot teljes mértékben az energiatárolóból szolgáltatják. A rendszer bővíthető, így később a város számos további területére kiterjeszthető lesz,<ref name=":2">{{cite web |url=http://www.infoware-zrt.hu/hirek_587 |title=Békéscsaba MJV kihirdette Magyarország első smart grid projektjének nyertesét |format= |work=infoware-zrt.hu}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.infoware-zrt.hu/hirek_621 |title=INFOWARE ZRT. ÁTADTA BÉKÉSCSABA MJV RÉSZÉRE MEGVALÓSÍTOTT SMART GRID 1 RENDSZERT |format= |work=infoware-zrt.hu}}</ref> így lehetséges lesz a közvilágítási hálózat mérőhelyeinek és az önkormányzati létesítmények mérőhelyeinek csatlakoztatása is.<ref>{{cite web |url=https://docplayer.hu/68356901-Fejlesztesi-koncepcio-a-modern-varosok-program-kereteben-megvalosulo-smart-grid-rendszer-kialakitasa-bekescsaban-cimu-projekthez.html |title=Fejlesztési koncepció a Smart Grid rendszerhez}}</ref> A rendszer közvetlen összeköttetésben áll az [[MVM Zrt.]] Corvin utcai villanytelepével, az összekötő kábelhálózat a város árvízvédelmi körtöltése, azaz a Körgát mentén került kialakításra, körülbelül a Cserkész tér, Erdélyi sor, Ilosvai utca vonalán.
 
A 2020-as és 2021-es évben valósult meg a közvilágítás korszerűsítése, melynek során 6953 darab új beszerzásű [[Világító dióda|LED]]es lámpatestet szereltek fel a városi közterületeken, elsősorban az elavult technológiának számító [[Kompakt fénycső|kompaktfénycsöves]] és nátriumégős lámpatesteket váltva, másrészről a régebbi gyártmányú, vagy nem megfelelő hatékonyságú LEDes lámpatesteket cserélve; a leginkább szükséges helyeken fénypontok bővítésére sor került, összesen 99 helyszínen született új fénypont. Mintegy 1595 darab fényponton, jellemzően a főutak, nagy forgalmú lakossági gyűjtőutak és belvárosi terek közvetlen környezetében, olyan LEDes lámpatestet szereltek fel, vagy látták el a szükséges eszközökkel a már meglévő, üzemelő berendezést, mellyel lehetőség van rá, hogy az erre szakosodott csoport számítógépes rendszeréről, [[Dolgok internetje|IoT]] vezérléssel átállítsák a fényerőt, illetve rendszeres visszajelzést kapnak az energiafogyasztásukról és ha van, a felmerülő hibákról; emellett 1688 darab lámpatest esetében a helyszínen, [[bluetooth]]-kapcsolattal lehetőség van a földről történő szoftveres vezérlésre, beállításaik módosítására. A két irányítástechnika, a távfelügyelet- és vezérlés, illetve a földről vezérlés között a műszaki megoldás tesz különbséget, hogy NEMA foglalattal és ehhez kapcsolt IoT-csatlakozóval, vagy bluetooth-csatlakozóval van-e szerelve a lámpatest. Az ilyen kiegészítő eszközökkel nem rendelkező lámpatesteknél, számszerint 3364 darab lámpánál, csak közvetlenül a beépített meghajtón lehet a fényáramszabályozás beállításait módosítani, megkövetelve az emelőkosaras autó használatát. A 6953 darab új lámpatest felszerelése és 585 darab meglévő lámpatest IoT- vagy bluetooth-csatlakozóval való kiegészítése mellett 225 darab meglévő LEDes lámpatestet helyeztek át a hálózat fénytechikai optimalizálásának céljából, illetve 26 darab moduláris felépítésű világítási oszlopot is beszereztek.<ref>{{cite web |url=https://hu.schreder.com/hu/projektek/az-intelligens-kozvilagitas-energiat-takarit-meg-es-tovabbi-ertekeket-kinal-bekescsaban |title=Az intelligens közvilágítás energiát takarít meg |format= |work=hu.screder.com}}</ref><ref name=":0">{{cite web |url=https://issuu.com/lampastudio/docs/b_k_scsaba_smart_city_1_ |title=SMART közvilágítás Békéscsabán}}</ref><ref name=":1">{{cite web |url=https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2021/03/kiokositott-lampatestek-biztositjak-a-kozvilagitast-bekescsaban |title=Kiokosított lámpatestek biztosítják a közvilágítást Békéscsabán}}</ref> A hálózat fel- és lekapcsolási rendje is változott azáltal, hogy a korábbi időkapcsolós rendszert felváltotta az alkonykapcsolós vezérlés.<ref>{{cite web |url=https://www.mvmhalozat.hu/aktualitasok/15272 |title=A fényviszonyokhoz alkalmazkodik a közvilágítás Békéscsabán – MVM Hálózat}}</ref>
 
Ugyanezen beruházás másik jelentős részét képezte, hogy egy új városüzemeltetési keretrendszer került kialakításra. A szoftveren egyfelől több rétegre bontható térképen láthatóak a város közművei és közterületi infrastruktúrája, berendezési tárgyai, növényállománya, másfelől az aktuális projektek térképen való ábrázolására és listázására is lehetősége van az önkormányzat munkatársainak. A város forgalmas közterületein 36 darab, a lakosság számára ingyenesen igénybe vehető WiFi-pont, 39 darab forgalomszámláló- és parkolóhely-igénybevételt felügyelő optikai szenzor, valamint 11 darab, hőmérsékletet, páratartalmat, környezeti zajszintet, szálló port, légnyomást és [[szén-dioxid]] koncentrációt mérő környezetterhelés-figyelő szenzor került felszerelésre, illetve 9 darab úgynevezett információs totemoszlop, melyek ugyancsak rendelkeznek integrált WiFi-egységgel, forgalomszámláló szenzorral és környezetterhelés-figyelő szenzorral. A szenzorok által gyűjtött információkat, illetve a városi internethálózat és totemoszlopok adatforgalmának információit ugyancsak a városüzemeltetési szoftverbe gyűjtik, és részletesen visszakövethetőek.<ref name=":0" /> A keretrendszer úgy került kialakításra, hogy abba további rendszerek is integrálhatóak legyenek <ref name=":1" />, ilyen például a Schréder Exedra szoftver, mely a lámpatestek távfelügyeletét és kataszteri térképét biztosítja.<ref>{{Cite web |title=Schréder EXEDRA intelligens világítás CMS {{!}} Schréder |url=https://hu.schreder.com/hu/amivel-foglalkozuk/megoldasok/schreder-exedra-intelligens-vilagitas-cms |work=hu.schreder.com |accessdate=2022-03-25}}</ref>
 
A város további energetikai beruházásokat kivitelez és tervez a 2022-es évben. Köztük van a geotermikus hőhasznosítás projektje, melynek keretében a Nádas soron geotermikus termelőkutat fúrtak, ahonnét távhővezetéken jut el a kitermelt víz a Gyulai úton található, a városi sportcentrum mellett elhelyezkedő hőközpontba. A lehűlt vizet a központ mellett lefúrt két visszasajtoló kúton engedik vissza a talajba, a hasznos, tisztított melegvizet pedig a primer távhőrendszeren juttatják el az önkormányzat tizenkilenc környező, nagy fűtés- és így alapból nagy [[Szénhidrogének|szénhidrogén]]-igényű létesítményébe, melyben sportépületek (Sportcsarnok, Vívócsarnok, Atlétikai centrum, [[Kórház utcai stadion]] és kapcsolódó objektumai), kulturális létesítmények (CsabaPark rendezvénycsarnok és pálinkamúzeum) és a Békéscsabai Gyermekélelmezési Központ székhelye találhatóak. A rendszer kialakításának és üzembehelyezésének határideje eredetileg 2022. december 31-e volt,<ref>{{Cite web |title=Projekt adatlap |url=https://geotermiabekescsaba.hu/Projekt+adatlap-m201 |work=Modern Városok Program – Geotermikus hőhasznosítás Békéscsabán |accessdate=2022-03-25 |language=hu}}</ref> azonban az [[2022-es orosz invázió Ukrajna ellen|orosz-ukrán háború]] miatt kialakult alkatrészellátási problémák miatt 2023 márciusában a határidőt 2023. szeptember 5-re módosították. 2023. augusztus 28-án a határidőt ismét meghosszabbították, mivel jelentős eszközbeszerzések és pótmunkák váltak szükségessé, azonban a kormányzati támogatásra irányuló kérelmek nem kerültek ezidáig elbírálásra.<ref>{{Cite web |title=Geotermia kivitelezés-2. szerz módosítás |url=https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_4581_2023/ |work=Modern Városok Program – Geotermikus hőhasznosítás Békéscsabán |accessdate=2023-07-23 |language=hu}}</ref><ref>{{Cite web |title=Geotermia kivitelezés-3. szerz módosítás |url=https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_16730_2023/ |work=Modern Városok Program – Geotermikus hőhasznosítás Békéscsabán |accessdate=2023-09-22 |language=hu}}</ref> A projekt szorosan kapcsolódik a smart grid rendszer kialakításához is, olyan tekintetben, hogy kiemelt szerepe van a sportcentrum meglévő két létesítménye, illetve a tervezett multifunkciós sportcsarnok és versenyuszoda energiahatékonyságának biztosításában, illetve a smart grid szoftver direkt úgy került kifejlesztésre, hogy alkalmas legyen a geotermikus rendszer monitorozására is.<ref name=":2" /><ref>{{Cite web |title=Smart Grid kivitelezés - 4. szerződés-módosítás |url=http://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_15968_2021/ |work=ARTEM/BOOKS |accessdate=2022-07-23}}</ref>
 
A 2020-es években két további energetikai fejlesztést terveznek megvalósítani, melyek egyfelől újabb területeken jelentetnék meg a fenntartható város koncepcióját, másrészt a már meglévő, megvalósított elemekkel is erősen összefüggnének. 2022 márciusára elkészültek a smart grid rendszer II. ütemének megvalósítási tervei. A beruházás során a Szarvasi úton, valamint az Építők útján alakítanának egy-egy 2 MW teljesítményű napelemparkot, ezekhez kapcsolódóan egy-egy darab, 2 MW teljesítményű és 2 MWh kapacitású villamosenergia-tárolót helyeznének el, illetve megvalósítanák a szükséges üzemirányítási rendszereket. A megtermelt árammal elsődlegesen a város tervezett elektromos autóbuszállományát látnák el, a fennmaradó részét pedig értékesítenék a rendszerszintű szolgáltatások piacán. A kialakított rendszer egyúttal lehetőséget adna rá, hogy a magánszektorban és az állami szektorban jelenlévő energiatermelők is bekapcsolódjanak a villanyáram-kereskedelembe. Fontos cél az is, hogy az immár Magyarországon is legális energiaközösségek számára a rendszer kiegyenlítő energiát tudjon majd biztosítani.<ref>{{cite web |url=https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_3679_2021/ |title=MVP Smart Grid II. ütem tervezés az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbem}}</ref>
 
Ugyancsak tervezi az önkormányzat megvalósítani az új elektromosbusz-telephely megvalósítását, mely egy autóbusz-szervizcsarnokot és a szükséges irányítási és személyzeti helyiségekkel rendelkező irodaházat foglalna magába, illetve a belső úthálózathoz kapcsolódó parkolókat és a Szarvasi úton egy meglévő közúti csomópont fejlesztését és [[Közlekedési lámpa|jelzőlámpás]] rendszer kialakítását valósítanák meg. A telep a smart grid II. ütemében megépülő napelemparkkal egy területen kerül kialakításra, a napelemek által termelt áram egy részével a telephely elektromos hálózatát, beleértve az autóbusztöltőket, látnák el, de mindezt úgy valósítják meg, hogy a napelemes ellátástól függetlenül is működőképes legyen. Úgynevezett ITS-t, azaz intelligens közlekedési rendszert (Intelligent Traffic System) fejlesztenek, mely a már említett városüzemeltetési rendszerbe integrálásra kerül. Ehhez kapcsolódóan számos városi buszmegállóban kerülnek digitális tájékoztató eszközök elhelyezésre, illetve a teljes autóbusz-hálózatra informatikai tervet készítettek.<ref>{{cite web |url=https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/hirdetmeny/portal_8858_2021/ |title=E-busz tervezési feladatok – Elektronikus Közbeszerzési Rendszer }}</ref>
 
== Közigazgatás ==
=== Városi jelképek és szimbólumok ===
[[Fájl:Flag of Békéscsaba and Hungary.JPG|bélyegkép|260px|A város zászlaja a magyar trikolórral a [[Csabai kolbászfesztivál|kolbászfesztivál]] idején]]
[[Fájl:Bekescsaba city limit sign rovas script.jpg|bélyegkép|260px|Rovásos helynévtábla Békéscsaba bevezető útján]]
 
Békéscsaba címere aránylag szokatlan a mai magyar városok között, ugyanis két olyan elem is található benne, aminek ma már nem sok köze van a településhez. A nagyjából ovális alakú belső részben egy oroszlán áll, ami két búzaszálat tart. Az oroszlán a vármegye jelképe, míg a búza egyértelmű utalás a megye és város kiemelkedően jó adottságú földjeire, ahol igen nagy arányban termelnek búzát. Az oroszlán alatt egy hal „úszik a vízben”, ami a hajdan itt kanyargó Fehér-Körösnek állít emléket. Ez az egyik olyan elem, amely ma már szorosan nem kapcsolódik a városhoz.<ref>A mai Élővíz-csatorna bizonyos szakaszai a folyószabályzások előtt a Fehér-Körös természetes medre voltak. Még a 19. században is, nagy árvizekkor a teljes csabai határ víz alatt volt.</ref> Mivel a folyónak új medret ástak [[Szanazug]] és [[Békés]] között, ezért az jóval távolabb került a várostól, és a vízi élővilág ma már csak helyenként jellemzi az Élővíz-csatornát. Az oválist mindkét oldalról stilizált levelek veszik körül bordó-sárga, illetve kék-szürke (heraldikailag vörös-arany és kék-ezüst) színben. E fölött egy lovagi páncél fejvértje látszik, amin egy korona található. A korona fölött van a másik olyan elem, ami ma már nem teljesen igaz a városra: a szőlő. A [[19. század]]ban még igen sok szőlő termett a város körül, [[Stark Adolf]] itt nemesítette a [[Csabagyöngye]] fajtát. A szőlőtőkék nagy része azonban áldozatul esett a [[filoxéra|filoxérának]], majd a nagyüzemi mezőgazdasági művelésnek. Ma már elvétve található szőlő a város közigazgatási határán belül.
 
Békéscsaba zászlaja a város címerével ellátott lobogó.
 
A városnak 2001 óta van saját logója, amit egyre gyakrabban használnak különböző kiadványokon, reklámanyagokon. A város saját leírása szerint feladata a város emblematikus megjelenése. A két evangélikus templom egymás melletti stilizált ábrázolása a város legjellemzőbb formai eleme. A logó elválaszthatatlan részét képezi a Békéscsaba felirat, amelynek betűtípusa kizárólag ''Trajan Bold'' lehet.<ref>{{cite web |url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0110/ZENEMESE.htm |title=jelképek. |accessdate=2001-04-26 |work=Csabai közlöny |archiveurl=https://web.archive.org/web/20020711062929/http://www.nap-szam.hu/merleg/0110/ZENEMESE.htm |archivedate=2002-07-11}}</ref>
 
A városnak 2000 ősze óta van hivatalos jelmondata, ami a következőképpen hangzik: ''„Fejlődés és hagyomány”.'' A mondat megalkotói és a város szerint ez jelképezi a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltozás]] óta eltelt időszak Békéscsabáját.<ref>{{cite web |url=http://www.euro-oktaeder.hu/tananyagok/szamitastechnika/bcs-regen-ma/Bcs-Regen-es-Ma.pdf |title=Gécs Béla: Békéscsaba régen és ma |accessdate=2009-04-26 |format= |work=euro-oktaeder.hu}}{{Halott link|url=http://www.euro-oktaeder.hu/tananyagok/szamitastechnika/bcs-regen-ma/Bcs-Regen-es-Ma.pdf |date=2018-11}}</ref>
 
=== Politika ===
<!--{{bővebben|Békéscsaba politikai élete}} / Ez annyira gondozatlannak tűnik, hogy egy alapos feljavításáig vétek oda irányítani a publikumot-->
 
Békéscsaba városa az országgyűlési választásokon egymagában alkotja a Békés megyei első számú választókörzetet, így elmondható, hogy az I. választókörzet minden alkalommal reprezentálja is a város lakóinak politikai irányultságát. A mintegy {{szám|58000}} békéscsabai szavazó általában hasonlóan az országos trendhez szavazott a múltban, rendszerint kis különbséggel nyertek a jelöltek. Ezért az országgyűlési választásokon egy tipikusan „billegő körzetnek” számít.<ref>{{cite web|url=http://nappal.hu/page/cikk/e/10/972/1|title=Szoros versenyben a külföldi szavazatok dönthetnek|accessdate=2006-04-14|format=|work=Nappal.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20060420095114/http://nappal.hu/page/cikk/e/10/972/1|archivedate=2006-04-20}}</ref> A városban a rendszerváltás óta mindig a későbbi kormánypárti jelöltek győztek.
 
Az [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es országgyűlési választáson]] az [[Magyar Demokrata Fórum|MDF]], az [[1994-es magyarországi országgyűlési választás|1994-esen]] az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]], az [[1998-as magyarországi országgyűlési választás|1998-ason]] a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]], a [[2002-es magyarországi országgyűlési választás|2002-es]] és [[2006-os magyarországi országgyűlési választás|2006-os választásokon]] az MSZP, míg a [[2010-es magyarországi országgyűlési választás|2010-es]] és a [[2014-es magyarországi országgyűlési választás|2014-es választásokon]] a Fidesz jelöltje lett a befutó.
 
Az önkormányzati választásokon más volt a helyzet, Csabán rendszerint az országos átlagnál jobban szerepelt az [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]], illetve az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]] is. A közgyűlés 1990-2010 között 27 fős volt, ebből tizenhatan a körzetből jutottak be, tizenegyen pedig kompenzációs listán. [[1990]]-től [[2006]]-ig Pap János (SZDSZ) volt a polgármester.<ref>{{cite web|url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0221/polgmest.htm|title=Csabai polgármesterek|accessdate=2006-04-14|work=Nap-Szám}}{{Halott link|url=http://www.nap-szam.hu/merleg/0221/polgmest.htm |date=2018-11}}</ref> A [[2006-os magyarországi önkormányzati választás|2006-os önkormányzati választás]]on [[Vantara Gyula]] (Fidesz) győzött, ő 2014-ig irányította a várost. 2014-ben némi meglepetésre a független színekben induló [[Szarvas Péter]] lett a polgármester, ezúttal már öt évre.
 
A közgyűlésben 2006 óta igen erős a jobboldali többség. A 2006-os önkormányzati választáson csupán egy körzetben, [[Gerla (Magyarország)|Gerlán]] tudott nyerni kormánypárti politikus, a többi 15-ben ellenzéki siker született. Így a közgyűlésben 15 fős Fidesz–KDNP–Vállalkozók Pártja frakció alakult ki, 7 főt delegált az MSZP (mind kompenzációs listáról), 3 főt az SZDSZ (1 körzeti, 2 listás eredmény) illetve egy-egy hely jutott az MDF és az Együtt Békéscsabáért Egyesület listavezetőinek.<ref>{{cite web |url= http://www.valasztas.hu/onkval2006/hu/10/10_0.html |title=Békéscsaba települési eredményei az OVB honlapjáról |accessdate=2006-06-26 |work=valasztas.hu}}</ref>
 
==== Polgármesterek ====
{| class="wikitable"
|+
! colspan="3" |Polgármester
|-
|1990–1994
| rowspan="4" |Pap János
|nem ismert<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar}}</ref>
|-
|1994–1998
|[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]-[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=04&TAZ=004&W=4 |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
|-
|1998–2002
|[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=04&TAZ=004&W=4 |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
|-
|2002–2006
|[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=04&TAZ=004&W=4 |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
|-
|2006–2010
| rowspan="2" |[[Vantara Gyula]]
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-[[Vállalkozók Pártja Egyesület|VP]]<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=04&TAZ=004&W=4 |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
|-
|2010–2014
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=31&MAZ=04&TAZ=004&W=4 |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2020-03-01 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
|-
|2014–2019
| rowspan="2" |[[Szarvas Péter]]
|független<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T004/tjk.html |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-19 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190718041539/https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T004/tjk.html |archivedate=2019-07-18}}</ref>
|-
|2019-től
|Hajrá Békéscsaba Egyesület<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=04&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=004&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=b%C3%A9k%C3%A9 |title=Békéscsaba települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-03-01 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar |archívurl=https://web.archive.org/web/20200616101752/https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=04&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=004&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=b%C3%A9k%C3%A9 |archívdátum=2020-06-16}}</ref>
|}
 
==== Képviselő-testületi választások ====
===== 2014 =====
A 2014-es választások során a 2010-es választások alatt 18 fősre (17 képviselő+polgármester) szűkült közgyűlésben Szarvas Péter polgármester egyszerre két helyet is megszerzett: polgármester, valamint a 2. számú települési egyéni választókerület képviselője is lett, így összesen 17 tagú lett Békéscsaba közgyűlése. A 12 választókerületből 10 lett [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-s, 1 független, 1 pedig MSZP-EGYÜTT-DK-MLP-s képviselőjű körzet. Kompenzációs listáról 1 FIDESZ-KDNP-s, 2 MSZP-s, 1 Jobbikos és 1 LMP-s képviselő jutott be, így 2014-2019 között az alábbi arányok érvényesülhettek a közgyűlésben:
* [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]: 11 fő
* [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Együtt – a Korszakváltók Pártja|EGYÜTT 2014]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Liberális Párt|MLP]]: 3 fő
* [[Jobbik Magyarországért Mozgalom|Jobbik]]: 1 fő
* [[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]: 1 fő
* független: 1 fő
{{csonk-szakasz}}
 
== Népesség ==
{{Historical populations
| title= Lakosságszám<ref>https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_04</ref><ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQADk0VVw0AA1CigoCgqA===</ref>
| title= Lakosságszám<ref>{{cite web |title= Területi adatok – Budapest |url= http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01 |publisher= KSH |accessdate=1 January 2018}}</ref>{{nincs a forrásban}}
| percentages = pagr
| 1870 |27624
372 ⟶ 18 sor:
| 2001 |67968
| 2011 |62050
| 2022 |5510955164
}}
 
Békéscsaba lakónépessége [[2022]]. [[október 1.|október 1-jén]] {{szám|55164}} fő volt, ami [[Békés vármegye]] össznépességének 17,5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 6886 fővel csökkent a város lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 284 ember volt. Békéscsaba népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 13%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 24% volt. 2022-ben a férfiaknál 71,2, a nőknél 78,2 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban {{szám|18844}} fő, utánuk a következő nagy csoport a diplomával rendelkezők {{szám|11670}} fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 84%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,2%-a, mintegy 3972 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[magyarországi szerbek|szerb]], [[Magyarországi cigányok|cigány]] és [[magyarországi németek|német]] nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
Békéscsaba a [[középkor]]ban egy kis falu volt ''Csaba'' néven, a mai városterületen 13 falu terült el. A török kori pusztulás után teljesen újra kellett telepíteni a várost. A lakosság létszáma lényegesen gyorsabban emelkedett az országos átlagnál, egészen az [[1900-as évek]]ig. Ezután az országos átlagnak megfelelő volt a trend, az {{szám|50000}}-es határt [[1941]]-ben lépte át a népesség. A háborús veszteségeket, kitelepítéseket csak [[1960]]-ra heverte ki a város, mikorra ismét elérte a fél százezer főt a lélekszáma. 1960–[[1980]] között intenzíven emelkedett a lakosságszám az iparosítás miatt, az igényeket döntően [[panelház|paneles]] építéssel elégítették ki. [[1980]]–[[2001]] között lényegében stagnál a népesség, majd [[2001]] után indult meg a város népességének csökkenése, ma már kevesebben laknak Békéscsabán, mint [[1970]]-ben. A legtöbben [[1980]]-ban éltek a városban, {{szám|68044}}-en. A csökkenés mértéke kisebb az országos átlagnál a kedvezőbb vándorlási különbözetnek köszönhetően.
 
Békéscsaba a [[középkor]]ban egy kis falu volt ''Csaba'' néven, a mai városterületen 13 falu terült el. A török kori pusztulás után teljesen újra kellett telepíteni a várost. A lakosság létszáma lényegesen gyorsabban emelkedett az országos átlagnál, egészen az [[1900-as évek]]ig. Ezután az országos átlagnak megfelelő volt a trend, az {{szám|50000}}-es határt [[1941]]-ben lépte át a népesség. A háborús veszteségeket, kitelepítéseket csak [[1960]]-ra heverte ki a város, mikorra ismét elérte a fél százezer főt a lélekszáma. 1960–[[1980]] között intenzíven emelkedett a lakosságszám az iparosítás miatt, az igényeket döntően [[panelház|paneles]] építéssel elégítették ki. [[1980]]–[[2001]] között lényegében stagnál a népesség, majd [[2001]] után indult meg a város népességének csökkenése, ma már kevesebben laknak Békéscsabán, mint [[1970]]-ben. A legtöbben [[1980]]-ban éltek a városban, {{szám|68044}}-en. A csökkenés mértéke kisebb az országos átlagnál a kedvezőbb vándorlási különbözetnek köszönhetően.
Békéscsaba lakónépessége [[2011]]. [[január 1.|január 1-jén]] {{szám|62050}} fő volt, ami [[Békés vármegye|Békés megye]] össznépességének 17,2%-át tette ki. Békéscsaba [[Békés vármegye]] legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 320 ember volt. Békéscsaba népesség korösszetétele kedvezőtlen. A [[2011]]-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya Békéscsabán kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 171 nő jut. [[2017]]-ben a férfiaknál 71,3, a nőknél 77,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.<ref>http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html</ref> A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 7,4%-a, mintegy 4 618 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül [[Magyarországi szlovákok|szlovák]], [[Magyarországi cigányok|cigány]] és [[magyarországi románok|román]] nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
 
A [[2011]]2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak vallókvalló békéscsabaiak túlnyomó többsége [[Római katolikus egyház|római katolikusnak]] tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még az [[Magyarországi Evangélikus Egyház|evangélikus]] és a [[Magyarországi Református Egyházkereszténység|reformátusevangélikusok]].
 
<center>
432 ⟶ 78 sor:
bar:2001 from: 0 till:67968
bar:2011 from: 0 till:62050
bar:2022 from: 0 till:5510955164
PlotData=
bar:1870 at:27624 fontsize:XS text: 27&nbsp;624 shift:(-12,5)
bar:1880 at:29490 fontsize:XS text: 29&nbsp;490 shift:(-12,5)
bar:1890 at:30979 fontsize:XS text: 30&nbsp;979 shift:(-12,5)
bar:1900 at:3265333976 fontsize:XS text: 33&nbsp;976 shift:(-12,5)
bar:1910 at:3715338143 fontsize:XS text: 38&nbsp;143 shift:(-12,5)
bar:1920 at:4091542014 fontsize:XS text: 42&nbsp;014 shift:(-12,5)
bar:1930 at:4571147412 fontsize:XS text: 47&nbsp;412 shift:(-12,5)
bar:1941 at:4827250325 fontsize:XS text: 50&nbsp;325 shift:(-12,5)
bar:1949 at:4211844053 fontsize:XS text: 44&nbsp;053 shift:(-12,5)
bar:1960 at:5021251798 fontsize:XS text: 51&nbsp;798 shift:(-12,5)
bar:1970 at:5815858654 fontsize:XS text: 58&nbsp;654 shift:(-12,5)
bar:1980 at:6722568044 fontsize:XS text: 68&nbsp;044 shift:(-12,5)
bar:1990 at:67157 fontsize:XS text: 67&nbsp;157 shift:(-12,5)
bar:2001 at:67968 fontsize:XS text: 67&nbsp;968 shift:(-12,5)
bar:2011 at:62050 fontsize:XS text: 62&nbsp;050 shift:(-12,5)
bar:2022 at:5510955164 fontsize:XS text: 55&nbsp;109164 shift:(-12,5)
TextData=
fontsize:M pos:(210,22)
455 ⟶ 101 sor:
</timeline>
</center>
 
=== Iskolai végzettség ===
 
{{diagram
|helyzet=right
|táblaszélesség=400px
|cím=Iskolai végzettség<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYADhyATkLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpNoSF5fyadaWAZjXFpYAWfeWhLYOAOUJ1PooCgqA===</ref>
|cím háttér=
|szöveg szín=
|bal1=
|jobb2=fő
|szélesség=
|oszlopok=
{{diagram százalék|Általános iskolát nem végezte el|#FF1493|23|4354}}
{{diagram százalék|Általános iskola|#FFA500|41|7629}}
{{diagram százalék|Szakmunkás|#32CD32|51|9537}}
{{diagram százalék|Érettségi|#00BFFF|100|18844}}
{{diagram százalék|Diploma|#4169E1|62|11670}}
|képaláírás=''A 2022. évi népszámlálás szerint.''
}}
 
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Békéscsabában a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|17548}} fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak {{szám|17142}} fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők {{szám|11161}} fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek {{szám|10749}} fővel, végül a diplomások {{szám|7255}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWTFwCEjIIkDsHBBi4hOS0jKQQDEUcAGkARgT2rvyafs6AZj6OzoAWca6hIYmAOUJ1QuLULS4sXkEqmujY-Jom9IDkboEc7NWKAoKgA=</ref>
 
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, Békéscsabában a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|18960}} fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak {{szám|12431}} fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők {{szám|10830}} fővel, a diplomások {{szám|10354}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek {{szám|5833}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkXIEc7NWKQsKgA=</ref>
 
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, Békéscsabában a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|18844}} fővel. Második legnagyobb csoport a diplomai végzettséggel rendelkezők voltak {{szám|11670}} fővel, utánuk következett a szakmunkás végzettséggel rendelkezők {{szám|9537}} fővel, az általános iskolai végzettségűek {{szám|7629}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek {{szám|4354}} fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVkxcAhIyCJA7BwQYuITktIykEAxFHABpApoO7syE_q6AZiHOroAWce6hPomAOUJ1IpLULS4sXkFq2ujY-Jpm9IDkPIEc7NWKQsKgA=</ref>
 
=== Etnikai összetétel ===
 
{| class="infobox" style="float:center;"
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYBHOzC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAITRuLAAJDgT5xb0adaw-NYWsADlCPcXZ1a397kUT8rYbgGE7i8X1XefytBvCJ5BttjffvtODccJ93jgANIgjA3DhQihFBEFIA=</ref>
! style="text-align:left;" colspan="2" | Jelentős nemzetiségi csoportok<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16 Területi adatok – Jász-Nagykun-Szolnok megye]</ref>{{nincs a forrásban}}
|-
! Nemzetiség || Népesség (20112022)
|-
|{{Zászló|Szlovák}} [[Magyarországi szlovákok|Szlovák]] || 25131289
|-
|{{Zászló|Romani}} [[magyarországi cigányok|Cigány]] || 441364
|-
|{{Zászló|RománNémet}} [[magyarországi románoknémetek|RománNémet]] || 396251
|-
|{{Zászló|NémetRomán}} [[magyarországi németekrománok|NémetRomán]] || 387230
|-
|{{Zászló|LengyelországUkrán}} [[magyarországi lengyelekukránok|LengyelUkrán]] || 6890
|}
 
Békéscsaba hagyományosan a szlovákság egyik nagy múltú központja volt, azonban mára a város elvesztette szlovák (a népnyelv szerint: [[Tótok|tót]]) jellegét.
 
A [[2001]]-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 67&nbsp;968 fő volt, ebből a válaszadók 6564&nbsp;944152 fő volt, 63&nbsp;782 fő [[Magyarok|magyar]]nak, míg 287 fő [[Cigányok|cigány]]nak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a [[magyarországi cigányok]] (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 4 078 fő [[Szlovákok|szlovák]], 425 fő [[Németek|német]] és 293 fő [[Románok|román]] etnikumnak vallotta magát.<ref>[httphttps://wwwnepszamlalas2022.nepszamlalas2001ksh.hu/hunadatbazis/kotetek#/06table/12WBS003/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEZKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEDyBHOyiktRMXAISMmra6Nj4mmb0gOQAITRuLAAJDgT5xb0adaw-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]NYWsADlCPcXZ1a397kUTirYbgGE7i8X1XeeKtBvCJ5BttjffvtODccJ93jgANIgjA3DhQijFBGFIA=</ref>
 
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 62&nbsp;050 fő volt, ebből a válaszadók 52&nbsp;757 fő volt, 52&nbsp;700 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.<ref>http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html</ref> Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (441 fő), és a [[lengyelek]] (68 fő) száma nőtt. A németek (387 fő) száma kismértékben csökkent, míg a román (396 fő) nemzetiségűnek vallók kismértékben nőtt.<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16]</ref> A szlováknak vallók száma (2513 fő) majdhogynem megfeleződött, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Békéscsabán él a legtöbb magát lengyelnek és [[oroszok|orosz]]nak (66 fő), valló nemzetiségi.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEFyBHOyiktRMXAISMmra6Nj4mmb0gOQAITRuLAAJDgT5xb0adaw-NYWsADlCPcXZ1a397kUTirYbgGE7i8X1XeeKtBvCJ5BttjffvtODccJ93jgANIgjA3DhQijFBGFIA=</ref>
 
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága {{szám|55164}} fő volt, ebből a válaszadók {{szám|49711}} fő volt, {{szám|49593}} fő magyarnak vallotta magát. Az elmúlt tizenegy év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben az ukránok (90 fő) és a görögök (23 fő) száma nőtt, miközben jelentősen csökkent a szlovákok (1289 fő) és a németek (251 fő) száma. A népszámlálás adatai nem részletezi az el nem ismert nemzetiségeket, de a számuk jelentősen nőtt, 2011 óta 581 főről 1631 főre.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYBHOzC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAITRuLAAJDgT5xb0adaw-NYWsADlCPcXZ1a397kUT8rYbgGE7i8X1XefytBvCJ5BttjffvtODccJ93jgANIgjA3DhQihFBEFIA=</ref>
A [[2011]]-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 62&nbsp;050 fő volt, ebből a válaszadók 57&nbsp;318 fő volt, 52&nbsp;700 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.<ref>http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html</ref> Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a cigányok (441 fő), és a [[lengyelek]] (68 fő) száma nőtt. A németek (387 fő) száma kismértékben csökkent, míg a román (396 fő) nemzetiségűnek vallók kismértékben nőtt.<ref>[http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16]</ref> A szlováknak vallók száma (2513 fő) majdhogynem megfeleződött, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Békéscsabán él a legtöbb magát lengyelnek és [[oroszok|orosz]]nak (66 fő), valló nemzetiségi.
 
{| class="toccolours" style="margin: 0 1em 0 1em;" width="50%"
|-
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás''' <ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZsgEYEnLyCmhzMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQPIEc7Kqa1ExcAhIyZtbo2PiabvSA5AAhNG4sAAkOBPXNvRp9rD49jawAOUIzzdXdo_PuRRuGtheAYTeHzfVT74a0C9CF8QMc2H9QedOC8cID_jgANIwjAvDhIijVDGVIA=</ref>
! align="center" colspan="16" style="background:#E6E6E6" | '''Nemzetiségi eloszlás'''
|-
! align="center" | Időszak
487 ⟶ 162 sor:
! align="center" | {{Zászló|Szlovák}}
! align="center" | {{Zászló|Romani}}
! align="center" | {{Zászló|Román}}
! align="center" | {{Zászló|Német}}
! align="center" | {{Zászló|LengyelRomán}}
! align="center" | {{Zászló|Ukrán}}
! align="center" | Egyéb/Nem válaszolt
! align="center" | Összesen
|-
| align="center" | 2001
| align="center" | 2001<ref>{{cite web|url = http://www.nepszamlalas2001.hu|title = 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora|accessdate = 2010-09-08|date = 2001-01-10|publisher = nepszamalas.hu|language = magyar}}</ref>
| align="center" | 9186,8488%
| align="center" | 65,56%
| align="center" | 0,4239%
| align="center" | 0,4358%
| align="center" | 0,6340%
| align="center" | 0,0511%
| align="center" | 05,6320%
| align="center" | '''100%'''
|-
| align="center" | 2011
| align="center" | 2011<ref>{{cite web|url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_13|title=4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011|accessdate=2014-07-07|publisher=KSH|language=magyar}}</ref>
| align="center" | 8479,9321%
| align="center" | 43,0578%
| align="center" | 0,7166%
| align="center" | 0,6458%
| align="center" | 0,60%
| align="center" | 0,08%
| align="center" | 13,97%
| align="center" | '''100%'''
|-
| align="center" | 2022
| align="center" | 84,03%
| align="center" | 2,18%
| align="center" | 0,62%
| align="center" | 0,1143%
| align="center" | 80,9439%
| align="center" | 0,15%
| align="center" | 9,24%
| align="center" | '''100%'''
|}
 
=== Vallási összetétel ===
 
{{Kördiagram
| képaláírás= Békéscsaba lakóinak vallási összetétele 2022-ben<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYBHOzC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQ2NQBhBLmsNkWaZe41kGX5wiW1DA59rD4tnb11tQApY9OL7bUAOT5yS6xHvYoir4KgA=</ref>
| képaláírás= Békéscsaba lakóinak vallási összetétele 2011-ben<ref name="ksh.hu">http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/</ref>
| egyéb =
| felirat1 = [[Római katolikus egyház|Római katolikusok]]
| érték1 = 1713.26
| szín1 = purple
| felirat2 = [[Evangélikus kereszténység|Evangélikusok]]
| érték2 = 1210.92
| szín2 = aqua
| felirat3 = [[Kálvinizmus|Reformátusok]]
| érték3 = 76.15
| szín3 = blue
| felirat4 = [[Magyar görögkatolikus egyház|Görögkatolikusok]]
| érték4 = 0.23
| szín4 = #FF00FF
| felirat5 = Egyéb
| érték5 = 2.1
| szín5 = grey
| felirat6 = Vallási közösséghez nem tartozik
| érték6 = 3327.39
| szín6 = white#FFEBCD
| felirat7 = Nem válaszolt
| érték7 = 2739.25
| szín7 = black
}}
543 ⟶ 229 sor:
Békéscsaba kezdetben szinte teljesen [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] volt, azonban az áttelepítéseknek, valamint a nagyszámú beköltözésnek köszönhetően mára már megfordultak az arányok. Szerepet játszott ebben az is, hogy a környező települések, illetve a környék döntően nem lutheránus, Békéscsaba szigetként áll a térségben. A várostól északra fekvő területek jellemzően [[Kálvinizmus|református]] többségűek, kelet-dél felé [[Katolicizmus|katolikus]] az uralkodó irányzat, csupán nyugat felé, a 44-es számú főút mellett fekvő nagyobb települések evangélikus többségűek. Ennek köszönhetően ma már az egyik legheterogénebb vallási szerkezetű várossá vált a magyar települések között. A városban mind a négy történelmi egyháznak áll temploma: 3 evangélikus , két katolikus, egy-egy református és görögkeleti , [[2004]] óta működik az [[Békéscsabai zsinagóga|új zsinagóga]] is.
 
A [[2001]]-es népszámlálási adatok alapján, Békéscsabán a lakosság több mint fele (57,7%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref name="nepszamlalas2001.hu">http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html</ref> A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (24,7%). A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma 16 470 fő, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 329 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (13 935 fő) és [[Kálvinizmus|reformátusok]] (7 399 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[oroszok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (190 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 15 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,3%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 31,5%-a vallotta magát.<ref name="nepszamlalas2001.hu"/>
 
A [[2011]]-es népszámlálás adatai alapján, Békéscsabán a lakosság kevesebb mint a fele (39,5%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref name="ksh.hu">http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/</ref> Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (17,5%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma 10 694 fő, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 140 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (8 012 fő) és [[Kálvinizmus|reformátusok]] (4 408 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[oroszok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (115 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 28 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során a [[Zsidó vallás|zsidó]] valláson kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 33,3%-a vallotta magát.<ref name="ksh.hu"/>
 
== Gazdaság ==
Békéscsabán – hasonlóan más alföldi városokhoz – az [[élelmiszeripar]] dominált egészen az [[1970-es évek]] elejéig. A [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején a magyarországi malomipar egyik központja volt (István-Malom), de a szintén a 19. században alapított Jaminai Téglagyárnak köszönhetően az ország egyik vezető tégla- és cserépipari városává nőtte ki magát. Szintén ebben az időben kezdődött meg Békéscsaba nyomdászvárossá válása, ami a mai napig is meghatározó jelenség.<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=81878 |title=A nyomdaipar fellegvára ez a vidék - még mindig |accessdate=2007-06-13 |format= |work=[[Beol.hu]] }}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=81878 |date=2020-04 }}</ref> A két világháború között általánosságban jelentős fejlődés nem történt, a második világháború azonban már súlyos károkat okozott a termelőeszközökben. A háború utáni újjáépítést követően egy darabig nem történt érdemi változás, azonban a 70-es években az [[1968]]. [[január 1.|január 1-jén]] bevezetett, központilag elhatározott [[új gazdasági mechanizmus]] iparfejlesztési koncepciója jegyében a megyeszékhelyt is iparosították. Azonban ez már nem történt olyan intenzíven, mint az [[1950-es évek|'50-es évek]] [[Rákosi Mátyás|Rákosi rendszerében]], a belváros történelmi részét is épségben meghagyták, így máig megőrzött valamit egykori mezővárosi hangulatából. A rendszerváltás után a termelőüzemek döntő többsége csődbe ment, vagy erősen csökkentett kapacitással dolgozott tovább. Egyedüli kivételt talán a nyomdaipar jelentett, ami a mai napig megőrizte versenyképességét,<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=130615 |title=Lendületben a Békés megyei nyomdaipar – ismét vonzó lehet az ágazat |accessdate=2008-03-20 |format= |work=[[Beol.hu]] }}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=130615 |date=2020-04 }}</ref> sőt, számos fejlesztés és új beruházás is történt ebben az ágazatban.<ref>[http://beol.hu/bekes/gazdasag/kner-nyomda-ket-es-fel-milliard-forintos-fejlesztes-bekescsaban-344968 Kner Nyomda: két és fél milliárd forintos fejlesztés Békéscsabán] {{Wayback|url=http://beol.hu/bekes/gazdasag/kner-nyomda-ket-es-fel-milliard-forintos-fejlesztes-bekescsaban-344968 |date=20101120053302 }}, [[Beol.hu]], 2010. november 21.</ref> [[2008]] áprilisától az országban egyedül Békéscsabán nyílik mód a külföldről behozott használt autók eredetiségét bevizsgálni.<ref>{{cite web|url=http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=215505|title=Csak a Viharsarokban lesz mód áprilistól az egyedi regadó-megállapításra|accessdate=2008-03-20|format=|work=vg.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080403070308/http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=215505|archivedate=2008-04-03}}</ref> Manapság a szolgáltatószektorok részesedése a legnagyobb a gazdaságban, míg az ipar és mezőgazdaság jelentősége fokozatosan csökkenőben van. A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta valamennyivel jobb az országos átlagnál.<ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/resource.aspx?ResourceID=gazdasagi_program2007 |title=Békéscsaba MJV Önkormányzata Gazdasági programja 2007–2010 között |accessdate=2007-03-20 |format= |work=bekescsaba.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090504114756/http://www.bekescsaba.hu/resource.aspx?ResourceID=gazdasagi_program2007 |archivedate=2009-05-04 }}</ref> A város vezetői többször próbáltak nagy, termelőüzemeket a Viharsarok fővárosába csábítani, de rendszeres az elutasítás, mivel gyakorlatilag Békés megye volt sokáig az utolsó, amelyet még nem kapcsoltak be az országos [[autópálya]]-hálózatba.<ref>{{cite web|url=http://www.beol.hu/cikk/168591|title=Csaba túl messze van - nem a békési megyeszékhelyt választotta az Apollo|accessdate=2008-08-21|format=|work=[[Beol.hu]]}}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/cikk/168591 |date=2018-11}}</ref> Egy [[2008]]-ban publikált felmérés szerint a város tőkevonzás tekintetében a középmezőny alján található, a 23 megyei jogú város közül a 14.<ref>{{cite web|url=http://www.beol.hu/cikk/188927|title=Tőkevonzás: Békéscsaba a középmezőny végén található a listán|accessdate=2008-11-09|format=|work=[[Beol.hu]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081112044038/http://beol.hu/cikk/188927#|archivedate=2008-11-12}}</ref> Ez a helyzet 2019 októberéig állt fent, amikor is az [[M44-es autóút|M44 autóút]] első részének átadásával jelentősen javult a város megközelíthetősége.
 
=== A város meghatározó gazdasági szereplői ===
[[Fájl:Leégett István-malom, Békéscsaba 01.jpg|bélyegkép|260px|Az István malom épülete négy nappal a 2019. májusi tűzvészt követően]]
 
* Konzervipar (Hűtőház, Konzervgyár felszámolás alá került 1999-ben azóta csak részegységei üzemelnek,a hűtőház 2010 óta termelő tevékenységet nem folytat)
* Tésztagyártás (a konzervgyár felszámolával egyidejűleg megszűnt)
* Tégla- és cserépgyártás (Wienerberger-Tondach), Európa legmodernebb és legnagyobb tetőcserép- és kerámiagyára<ref>{{cite web |url=http://www.tondach.hu/news/cms,id,477,nodeid,30,_country,hu,_language,hu.html |title=Megnyílt Európa legnagyobb és legmodernebb kerámia tetőcserépgyára Békéscsabán |accessdate=2008-11-09 |work=Tondach.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090426115520/http://www.tondach.hu/news/cms,id,477,nodeid,30,_country,hu,_language,hu.html |archivedate=2009-04-26 }}</ref>)
* Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft.
* Nyomdaipar (Marzek, Mondi, Hungária, Javipa)<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=49477 |title=Félmilliárdos fejlesztések a csabai Kner-nél |accessdate=2006-09-01 |format= |work=[[Beol.hu]] }}{{Halott link|url=http://www.beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=49477 |date=2020-04 }}</ref>
* Elektronikai ipar és autóipar ([https://web.archive.org/web/20090504202724/http://www.hirschmann-car.com/Magyar/ Hirschmann Car Communication Kft.])
* Gépipar (Linamar Hungária)
* Vasúti gépipar (MÁV-Gépészet)<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/besegit-az-osztrakoknak-a-mav-gepeszet-csabai-telephelye-249200 |title=Félmilliárdos Besegít az osztrákoknak a MÁV-Gépészet csabai telephelye |accessdate=2009-08-04 |format= |work=beol.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090807181039/http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/besegit-az-osztrakoknak-a-mav-gepeszet-csabai-telephelye-249200 |archivedate=2009-08-07 }}</ref>
* Kolbászgyártás (Csabahús Kft.)
* Baromfifeldolgozás (Jelenleg is tárgyalások folynak a Barnevál újraindításáról)<ref>{{cite web|url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/33964/090831_esely_a_barneval_ujrainditasara|title=Esély a Barnevál újraindítására|accessdate=2009-08-31|format=|work=hír6.hu}}{{Halott link|url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/33964/090831_esely_a_barneval_ujrainditasara |date=2018-11}}</ref>
* Malomipar, István-malom; termelése megszűnt. A belvárosban éveken át üresen állt műemlék malomépület 2019. május 21-én teljesen kiégett, a tetőszerkezet és a hat szint födémszerkezete beomlott.<ref>[https://hvg.hu/itthon/20190521_Kigyulladt_a_bkescsabai_nagy_malom_epulete__fotok Kigyulladt a békéscsabai nagy malom épülete – fotók] (Hvg.hu, 2019-05-21)</ref><ref>[https://hvg.hu/kkv/20190522_bekescsaba_malom_tuz_leegett_epulet_felujitas Megszólalt a tulajdonos a kiégett békéscsabai malomról] (Hvg.hu, 2019-05-22)</ref>
* Budapest Bank Bankműveleti Központ<ref>{{cite web |url=http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070607gyorsabban.html |title=Békéscsabán bővít a Budapest Bank |accessdate=2009-08-31 |work=origo.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070710141041/http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20070607gyorsabban.html |archivedate=2007-07-10 }}</ref>
* Almáskerti Ipari Park<ref>{{cite web|url=http://www.baip.hu/kezd.html|title=Békéscsaba Almáskerti Ipari Park hivatalos honlapja|accessdate=2009-08-31|work=baip.hu|archiveurl=https://web.archive.org/web/20091002082156/http://www.baip.hu/kezd.html|archivedate=2009-10-02}}</ref>
* Csomagolóanyag-gyártás (Mondi Consumer Flexibles) legnagyobb [[Kelet-Európa|kelet-európai]] gyára.
 
== Közlekedés, infrastuktúra ==
[[Fájl:Békéscsabai reptér az 1970-es években (Martin Gábor felvétele).jpg|bélyegkép|260px|A békéscsabai reptér az 1970-es években ([[Martin Gábor]] felvétele)]]
 
Minden város életében kulcsszerepe van a közlekedés minőségének. Békéscsabán ez leginkább a [[vasút]]i és autóbusz-közlekedést jelenti, mivel ez a két közlekedési szakág lényegében teljesen ki tudja szolgálni a város igényeit.
 
=== Közúthálózat ===
==== Főutak ====
[[Fájl:M44 Irany Bekescsaba.jpg|alt=M44 Békéscsaba|bélyegkép|260px|Tábla az M44-es autóút elsőnek átadott szakaszán, amely a békéscsabai végpont távolságát mutatja]]
 
Békéscsaba a [[44-es főút (Magyarország)|44-es]] és [[47-es főút (Magyarország)|47-es főutak]] találkozásánál fekszik, előbbi [[Kecskemét]]–[[Szarvas (település)|Szarvas]], illetve [[Gyula (Magyarország)|Gyula]] és az országhatár, míg utóbbi [[Debrecen]]–[[Berettyóújfalu]]–[[Szeghalom]], továbbá [[Orosháza]], [[Hódmezővásárhely]] és [[Szeged]] irányába biztosít közúti közlekedési kapcsolatokat.
 
2019 októberétől a megyeszékhely összeköttetése jelentősen javult nyugati irányban, ugyanis átadták az [[M44-es autóút (Magyarország)|M44-es autóút]] elsőként elkészült (földrajzilag középső) szakaszát [[Tiszakürt]]-[[Kondoros]] között. Mivel ez a 61 kilométeres szakasz a 44-es út legzsúfoltabb, leglassabb forgalmú és legtöbb belterületi részt tartalmazó szakaszát tehermentesítette, már ennek átadása is jelentős, akár 20-25 perces időnyereséget jelentett a Békéscsaba és Kecskemét (illetve Budapest) közötti forgalom résztvevői számára. Hasonlóan fontos volt az új út közlekedésbiztonsági szempontból.
 
Az M44-es autóút építése mindkét irányban folytatódott, egészen 2020. december 11-éig, amikor átadták a Kondoros-Békéscsaba közötti szakaszt. Az építés folytatódott a Tiszakürt-[[Lakitelek]] közötti szakasszal, amelyet 2021 decemberében adtak át. A [[Szentkirály (Bács-Kiskun vármegye)|Szentkirály]]-Lakitelek közötti szakaszt várhatóan 2024 januárjában fognak átadni. A tervek között szerepel a folytatás Békéscsaba-Kondoros közötti szakasz után (nyugat felé) a Gyulai határátkelő, [[Románia]] felé. A másik terv az autóút valódi kiinduló pontja, ami eredetileg az [[M8-as autópálya (Magyarország)|M8-as autópályán]] valósulhatott meg, de az autópályának évekig tartó részletes tervezés és területszerzés szükséges, így egy másik kiindulópontot választottak. Ez az [[5-ös főút (Magyarország)|5-ös főúton]] fog megvalósulni az [[M5-ös autópálya (Magyarország)|M5-ös autópályának]] Kecskemét északi csomópontján létesülő turbó típusú körforgalomban, ami biztosítja a csatlakozást a sztrádához.
 
==== Egyéb utak ====
Az északi elkerülő út átadása előtt a 44-es és 47-es főút is a városközpontban találkozott egymással; az átadás óta a 44-es főút átvezető szakasza a [[446-os főút (Magyarország)|446-os]], a 47-es egykori bevezető szakasza a [[470-es főút (Magyarország)|470-es]] számozást viseli; a belvárost délről harántoló főutca számozása [[444-es főút (Magyarország)|444-es]].
 
A 444-es és a 446-os utakat a belvároson keresztül, észak-déli irányban a [[4457-es mellékút (Magyarország)|4457-es út]] köti össze. Mezőmegyerre a központ felől a belváros szélén induló 46&nbsp;169-es, Gerlára a 4239-esből kiágazó 42&nbsp;145-ös út vezet. [[Békéscsaba vasútállomás]]t a 44&nbsp;338-as, az állomástól délre elterülő ipari övezetet a 44&nbsp;153-as számú mellékút szolgálja ki.
 
A környező települések közül [[Doboz]]ra a [[4239-es mellékút (Magyarország)|4239-es]], [[Telekgerendás]]ra a [[4411-es mellékút (Magyarország)|4411-es]], [[Kétegyháza|Kétegyházára]] a [[4433-as mellékút (Magyarország)|4433-as]], [[Csabaszabadi]]-[[Csanádapáca]]-[[Makó]] felé a [[4432-es mellékút (Magyarország)|4432-es út]] vezet a városból. [[Békés]] és Gerla között a [[4238-as mellékút (Magyarország)|4238-as út]], Fényes és Gerla között pedig a [[4241-es mellékút (Magyarország)|4241-es út]] biztosít közvetlen összeköttetést.
 
A két számjegyű főútvonalak jó állapotban vannak, kivéve a 47-es számú főút Békéscsaba és Mezőberény közötti szakaszát. Megfelelő minőségű a [[470-es főút (Magyarország)|470-es számú út]] Békés irányába és a Doboz felé vezető pálya. [[Csanádapáca]] felé szintén elfogadható minőségű az út, de ez nem mondható már el a [[Szabadkígyós]]–[[Kétegyháza]] felé vezető szakaszról.
 
=== Távolsági és helyközi közlekedés ===
* A távolsági és helyközi közlekedést Békéscsabán és környezetében a [[Volánbusz]] és a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] végzi. A város távolsági közlekedése átlagosnak mondható, nem jellemzik se kiugró pozitívumok, se jelentősebb negatívumok. A [[Békéscsaba vasútállomás|vasútállomás]] és az autóbusz-pályaudvar egymás mellett található a belváros nyugati felén.
* A közlekedés minőségi feltételeiben a közlekedési pályák fejlesztése jelenthet javulást (a Békéscsaba–Szeged vasúti pálya, valamint a 44-es és 47-es utak további korszerűsítése, illetve autóúttá, gyorsúttá való kiépítésük jelenthet további javulást.).
* A légi közlekedésbe való bekapcsolódásban előrelépés történt, a [[békéscsabai repülőtér]] felújításával, átépítésével. Bár döntően csak kisgépek tudnak itt le-, illetve felszállni, a forgalom a megnyitás óta emelkedő tendenciát mutat.<ref>{{cite web |url=http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/valsagban-is-allja-a-sarat-a-csabai-repter-253483 |title=Válságban is állja a sarat a csabai reptér |accessdate=2009-08-27 |format= |work=beol.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090830030538/http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/valsagban-is-allja-a-sarat-a-csabai-repter-253483 |archivedate=2009-08-30 }}</ref>
* A környező települések egy részével (Kondoros, Békés, Gyula) kiépített kerékpárutak kötik össze.
 
A megyeszékhelynek jó autóbusz-összeköttetése van több környező településsel: Gyulára naponta 52, Békésre 60 járatpár közlekedik, de Szabadkígyós, Doboz, [[Kétsoprony]] és [[Csabaszabadi]] felé is napi 20 fölött van a járatpárok száma. A távolabbi városok közül megfelelő a kapcsolat Szeged, Debrecen, [[Baja]] és [[Pécs]] felé. A Kecskemét–Budapest, illetve Szolnok viszonylatban a környezetbarátabb vasút veszi át az autóbusz szerepét.
 
A távolsági közlekedést ma már szinte csak légkondicionált, kényelmes, nyugati gyártmányú autóbuszok végzik. Az elővárosi vonalakon is folyamatos az elöregedett járművek cseréje.
 
==== Vasúti közlekedés ====
[[Fájl:Békéscsaba állomás.jpg|bélyegkép|260px|[[Békéscsaba vasútállomás]]a]]
 
A 120-as számú {{vvr|120}} halad át a városon. A vasúti összeköttetés Szolnok–Budapest irányába jónak mondható, a szerelvények 120&nbsp;km/órás sebességgel közlekedhetnek, naponta 17 járatpárral, villamosított, döntően kétvágányú vonalon. A békéscsabai vasútállomás komplex felújítása is megtörtént 2013-2015. között, amellyel komfortos, kényelmes modern állomásépület került kialakításra. Ennél is nagyobb jelentőségű a pálya 160&nbsp;km/h maximális sebességre alkalmassá tétele, ami várhatóan két órára szorítja le a budapesti menetidőt.<ref>{{cite web|url=http://www.mav.hu/hirek/hir.php?mid=146c5692c4e4d0|title=Keretmegállapodás Békés megye vasúti fejlesztéséért|accessdate=2007-08-14|format=|work=MÁV Zrt.|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070828181806/http://www.mav.hu/hirek/hir.php?mid=146c5692c4e4d0|archivedate=2007-08-28}}</ref> Egyúttal a Lőkösháza felé vezető szakaszt is kétvágányúsítják, átépítik, így a jövőben még sűrűbben és gyorsabban járhatnak a gyorsvonatok.<ref>{{cite web |url=http://www.ericinfo.eu/index.php?page=2&read=2462 |title=160-nal seper majd a gyorsvonat |accessdate=2008-03-30 |format= |work=Ericinfo |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090504152156/http://www.ericinfo.eu/index.php?page=2&read=2462 |archivedate=2009-05-04 }}</ref>
 
A 135-ös számú {{vvr|135}}on már kedvezőtlenebb a helyzet, habár a forgalom számottevő, és napi 12 járat közlekedik, de a vonalszakasz egy jelentős részén sebességkorlátozások vannak érvényben. A vonal egyvágányú, Hódmezővásárhelyig nem villamosított, maximális sebessége 80&nbsp;km/h.
 
A 128-as számú {{vvr|128}}on még az előbbinél is rosszabb állapotban van, nagy fejlesztések rajta nem történtek. [[Gyula vasútállomás]]ig még jó állapotú, hézagnélküli, 80&nbsp;km/h sebességre alkalmas, de onnantól már jellemző a 40–60&nbsp;km/órás sebességkorlátozás. Nem villamosított, végig egyvágányú. Kötegyán után a vasút folytatódik Nagyvárad irányába, de ma már nem lehet átszállás nélkül elérni közvetlenül a [[partium]]i nagyvárost.
 
Nagy hátránya a magyar vasúti hálózatnak, hogy túlságosan fővárosközpontú, ezenkívül [[Trianoni békeszerződés|Trianonban]] szándékosan úgy húzták meg a határokat, hogy a fő stratégiai pontok (ezek között a legfontosabb a vasút) mind az utódállamok területén haladjanak. Többek között ezért is érződik nagyon a déli vasút teljes hiánya, ugyanis a Pécs felé járó vonatok egyik legfontosabb rendezőállomása [[Szabadka]] volt, amit elcsatoltak, majd felszedték a környékén a síneket, így Békéscsabáról csak lassan, több átszállással és nehézkesen lehet elérni a [[Dunántúl]] déli részét. Emellett hiányzik a közvetlenül Debrecen felé vezető pálya is, itt ugyanis a Temesvár–Arad–Nagyvárad–[[Szatmárnémeti]] vonal szolgálta a megfelelő kapcsolatot a [[Tiszántúl]] északi részével, azonban [[1920]] óta ezek a kapcsolatok sem működnek.
 
Szintén a város a kiindulópontja a 121-es számú {{vvr|121}}nak, amely egyvágányú, [[Kétegyháza vasútállomás]]ig villamosított, [[Mezőhegyes]]ig aránylag jelentékeny forgalommal. A vonal nagy részén 50&nbsp;km/h a megengedett maximális sebesség.
 
=== Helyi közlekedés ===
[[Fájl:AEGV állomásépület.JPG|bélyegkép|260px|Az [[Alföldi kisvasút#Alföldi Első Gazdasági Vasút|Alföldi Első Gazdasági Vasút]] (AEGV) egykori állomásépülete. Napjainkban üzlethelyiségeknek ad otthont.]]
[[Fájl:Ikarusok 2018 Békéscsaba .jpg|bélyegkép|260px|2018-ban ezen színtervek fordulnak elő a városban. A képen látható buszok minden vonalon előfordultak. Napjainkban a Gőzmalom tér elsősorban gyalogos- és kerékpáros célú térként funkcionál, az autóbuszok ideiglenes tárolóhelyéül már nem szolgál.]]
 
Békéscsabán a helyi közösségi közlekedés kizárólag autóbuszokkal valósul meg.
 
A tömegközlekedésen kívül igen nagy szerepe van Békéscsabán a kerékpárutaknak, amiben élen jár úgy a megye, mind a város. Majdnem az összes forgalmasabb főút mentén kiépítették őket, [[2011]]-ben 18&nbsp;km-nyi kerékpárúttal rendelkezett a megyeszékhely. A városlakók igen nagy hányada ezért a kétkerekűt veszi igénybe a mindennapi használathoz, talán az összes vármegyeszékhely közül itt a legnagyobb a biciklisták aránya.
 
A forgalmi jelzőlámpák száma 28, körforgalomból három épült a megyeszékhelyen. A lámpák megfelelő összehangolásával a [[zöldhullám]]os haladás biztosított. A város kitáblázottsága jónak mondható.
 
==== A múlt: az Alföldi Kisvasút ====
{{bővebben|Alföldi kisvasút}}
 
A város közlekedésének érdekes színfoltja volt [[1899]]-től [[1971]]-ig a városon keresztülhaladó [[kisvasút]]. Az [[Nagyalföld|Alföld]] legnagyobb kisvasúti hálózatának fővonala vezetett keresztül Békéscsaba utcáin, kapcsolatot biztosítva Békéssel, [[Mezőkovácsháza|Mezőkovácsházával]], [[Tótkomlós]]sal. A városban több mellékvonal is létezett, például a városi kórház, a téglagyár, és a malom felé is. A fővonalon a Pályaudvartól a [[Kossuth tér (Békéscsaba)|Kossuth térig]] közlekedett a helyi „''motor''” 1903-tól. A vasútüzem eredetileg az [[Alföldi kisvasút#Az Alföldi Első Gazdasági Vasút|Alföldi Első Gazdasági Vasút]] nevet viselte, majd az [[államosítás]] után [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Alföldi kisvasút]] lett a neve. A hálózat egyik nagy központja Békéscsaba volt, a másik [[Mezőhegyes]]. A [[kisvasút]] északi és dél-nyugati irányba vezetett, északon Békés–[[Vésztő]], dél-nyugaton pedig Szabadkígyós és [[kaszaper]]i elágazással Orosháza, [[Békéssámson]] és [[Mezőkovácsháza]] irányába. Igen jól szolgálta a település lakóinak igényét; több megállója volt a városon belül (Kossuth tér, Kitérő, Rokka stb.). Az [[1968-as közlekedéspolitikai koncepció]] folytán a vonalakat megszüntették, és autóbuszokra terelték a forgalmat.
 
==== Jelen ====
{{bővebben|Békéscsaba tömegközlekedése}}
 
A helyi tömegközlekedést a várossal kötött szerződés alapján a [[Volánbusz]] végzi. A társaság autóbuszai járnak a környező, Békéscsabához csatolt településrészekre is ([[Mezőmegyer]], Gerla).
 
Békéscsabának összesen 8 db helyi járatú autóbuszvonala van, amelyek nagyjából lefedik a város egész területét. Azonban a lakosság felől évek óta meglévő panasz a járatok nem megfelelő sűrűsége. Az elmúlt években sok járatot (4, 6, 10, 14, 12, 19) szüntettek meg, melyek pótlása nem megoldott. Ezért nem meglepő, hogy néhány vonalon (3, 5, 8) egyre több, betűvel jelzett járattal találkozunk (3C, 5K, 8A), ezekkel próbálnak pótolni néhány útvonalat.
 
A tizennyolc járat közül csak igen kevésnek van viszonylag rövid követési ideje. Csak a 3-as, 5-ös, 7-es, 17-es vonalakon járó buszok tekinthetők valódi, rendszeresen, sűrűn közlekedő járatoknak, 15-25 perc közti követési idővel. Az 1-es, 8-as, 20-as viszonylatokon az autóbuszok körülbelül 30-60 percenként közlekednek. A többi járat ennél is ritkábban érkezik a megállókba. A járatok nagy része az autóbusz-állomásról indul (ami egyébként összeköttetésben áll a MÁV vasúti pályaudvarával). Nagy csomópontnak tekinthetők még a Szabadság tér és a Szeberényi tér megállóhelyek is.
 
2009. április 1-jétől a helyi autóbusz-közlekedés futásteljesítményének csökkenése miatt megszűntek a 14-es és a 19-es számú helyi járatok. Ezek utasait más járatok gyakoribb, vagy hosszabb útvonalon történő közlekedésével szállítja a társaság.
 
A 2010-es években a járművek nagy hányada [[MAN SE|MAN]], [[Mercedes-Benz]], [[Rába Járműipari Holding|Rába Contact]], illetve új generációs [[Ikarus]] gyártmányú busz volt. Természetesen az 1980-as években forgalomba állított Ikarus 200-as buszcsalád tagjai is szép számban járták még a várost.
 
2020-ban a Volánbusz tizenkét [[Mercedes-Benz Conecto]] és két [[Volvo 7700]] autóbuszt helyezett el [[Bács-Kiskun vármegye|kecskeméti térségi]] szolgáltatási területéről Békéscsabára, azóta a szóló autóbuszállomány ezen autóbuszokból áll.
 
== Kultúra ==
A városban a kultúra kissé megkésve kezdett el fejlődni, mivel a városiasodás szintje is sokáig lényegesen elmaradt a hasonló nagyságú települések mutatóitól. Az igazi kulturális kibonatkozás éppen ezért csak a [[19. század]] második felétől indult el, ami még nagyobb lendületet kapott a [[kiegyezés]]től. Említést érdemel az Alföld állandó kőszínháza, a [[Békéscsabai Jókai Színház]], a város híres festőjéről, a [[Munkácsy Mihály]]ról elnevezett [[Munkácsy Mihály Múzeum]]. Mivel Békéscsaba századokon át fontos központja volt a magyarországi szlovákságnak is, ezért található itt [[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]]. Fontos szerepet játszik a város közművelődésében a [[Békés Megyei Könyvtár]] is.
 
=== Kulturális intézmények ===
[[Fájl:Békéscsaba Jókai színház.JPG|bélyegkép|right|260px|A Jókai Színház épülete]]
 
* '''Színház, mozi'''
** [[Békéscsabai Jókai Színház]] (az Alföld első állandó kőszínháza)
** [https://web.archive.org/web/20190403220438/http://napsugarbab.hu/ Napsugár Bábszínház]
** [https://web.archive.org/web/20191016212746/http://csabacenter.hu/center-mozi Center Mozi]
* '''Múzeumok, tájházak'''
** [[Munkácsy Mihály Múzeum]]
** [[Munkácsy Mihály Emlékház]]
** [https://web.archive.org/web/20090317082824/http://www.bmmi.hu/bgm/gabonamuzeum.html Gabonamúzeum] (Csabai tanya és Gabonatörténeti Kiállítóhely)
** [[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]]
** [https://web.archive.org/web/20190719044938/https://www.jankay.hu/ Jankay Kortárs Galéria (2013-ban a Munkácsy Mihály Múzeummal összevonták)]
* '''Művelődési házak, könyvtárak'''
** [https://web.archive.org/web/20130408105056/http://www.ajmh.hu/ Arany János Művelődési Ház]
** [[Békés Megyei Könyvtár]]
** [https://web.archive.org/web/20120405094626/http://www.mesehaz.hu/ Békési úti Közösségi Házak – Meseház]
** [[Csabagyöngye Kulturális Központ]]
** [https://web.archive.org/web/20081225152334/http://csabahonved.hu/ Csaba Honvéd Kulturális Egyesület] (FEK)
** Lencsési Közösségi Ház
** [https://web.archive.org/web/20081021010405/http://www.slovak.hu/ Szlovák Kultúra Háza] (Dom slovenskej kultúry)
** [https://web.archive.org/web/20090704133104/http://bcsvmh.hu/ Vasutas Művelődési Ház]
** Balassi Bálint Magyar Művészetek Háza
 
=== Művészet ===
* '''Zene'''
** Bartók Béla leánykar
** [https://web.archive.org/web/20090109005745/http://bartokkorus.bhn.hu/ Bartók Béla vegyeskar]
** A Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola kórusai
** Békés Banda
** Békéscsabai Evangélikus vegyeskar
** A Békéscsabai Református gyülekezet énekkara
** [[Békés Megyei Szimfonikus Zenekar]]
** Békéscsabai Vonós Kamarazenekar
** Cabianska Ruzicka – Csabai Rózsák népdalkör
** Csabai Színistúdió
** Grandmother's Jam zenekar
** [[Körösparti Vasutas Koncert Fúvószenekar]]
** La Bomba zenekar
** [https://web.archive.org/web/20081216022111/http://www.csabanet.hu/ludas/ Ludas zenekar]
** Mezőmegyeri Asszonykórus
** Orgován népdalkör
** Szendrey Karper László gitárzenekar
** Szlovák pávakör
** Telemann Trió
** A Trefort Ágoston Szakközépiskola fiúkórusa
* '''Tánc'''
** [https://web.archive.org/web/20081007011040/http://www.balassitancegyuttes.hu/ Balassi Néptáncegyüttes]
** Balkán Táncegyüttes
** Békéscsabai Társastáncklub
** Boleráz Citerazenekar
** Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes
** [https://web.archive.org/web/20090227045320/http://www.balassitancegyuttes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5&Itemid=6 Hétpróbás Néptánciskola]
** Mariann Balettiskola
** A MÁV Diákotthon mazsorettcsoportja
** Nyíri Lajos TáncSport Egyesület
** Tabán Táncegyüttes
** Viharsarok Néptáncműhely
 
=== Média ===
A településen az írott és az elektronikus sajtó is képviselteti magát.
 
==== Elektronikus média ====
Békéscsabán valósult meg az országban az elsők között a helyi, magánkézben lévő városi kábeltelevíziózás koncepciója [[1992]]-ben. A társaság neve Csaba TV lett. A következő évre datálódik a helyi kereskedelmi rádióadások sugárzásának elkezdése is.
 
Az 1990-es évek közepén valóságos fénykorukat érték a megyeszékhelyen a helyi sugárzású rádióállomások. Ekkoriban működött a legtöbb rádióállomás:
 
* Start Rádió (Fm 88,9, a város első 24 órás rádióadója)
* Alföld Rádió
* Retró Rádió (FM 101.6) (Berettyóújfalu, Szeghalom, Gyula, Békéscsaba vonzáskörzetben hallgatható).
* Róna Rádió
* Délkelet Rádió
* [https://web.archive.org/web/20070406183507/http://www.csabaradio.hu/ Csaba Rádió (FM 104 MHz)] ([https://web.archive.org/web/20180121071412/https://24.hu/media/2017/09/29/vajna-leszerzodik-egy-masik-bekescsabai-radioval/ 2017. november 1-től Rádió 1]).
 
Innentől lefelé vezetett az út, egymás után szüntette meg a tevékenységét az Alföld, a Róna és a Délkelet Rádió is. Az ezredforduló elmúltával már csak a két legrégebbi, legnagyobb adó, a Start és a Csaba Rádió állt a lábán az egyre fokozódó verseny miatt, mivel az országos nagy kereskedelmi rádióadók agresszív piacpolitikájával nem bírták a versenyt. [[2006]]-ban pedig a Start Rádió is elhallgatott, mivel megvette a frekvenciáját a [[Rádió 1]]. Így jelenleg csak a Csaba Rádió maradt az egykoriak közül. 2006 és 2011 között a [[Juventus Rádió]] is szólt az FM 100,9&nbsp;MHz-en.
 
Napjainkban 88,9-es FM frekvencián a [https://web.archive.org/web/20191028174213/http://csabaradio.hu/ Csaba Rádió] adása szól, a 98,4&nbsp;MHz-es frekvencián a Mega Rádió adását hallgathatjuk, míg az FM 104-es frekvencia megmaradt a Rádió 1-nek. A korábbi Csaba Rádió, mely a városban 2017. november 1-ig működött, már többször elnyerte az országban a „legsportosabb rádióadó” címet, ezt főleg a város csapatainak élő közvetítéseivel érték el: a város sportolóit még idegenbe is mindenhová kísérték, főleg a focicsapatot. A Csaba Rádió 2017. november 1-én tulajdonos váltáson esett át, adását beszüntette, a frekvencia becsatlakozott az országos Rádió 1 hálózatába. Ettől az időponttól közel 1 éven keresztül két Rádió 1 nevet használó frekvencia volt a városban. 2018. november 28-án új tulajdonossal, új frekvencián (FM 88.9&nbsp;MHz) régi műsorvezetőkkel, újra megszólalt a Csaba Rádió.<ref>[https://web.archive.org/web/20190414080741/https://koroshircentrum.hu/2018/11/28/ujra-szol-a-csaba-radio/ Újra szól a Csaba Rádió]</ref>
 
A közszolgálati rádiók vételi lehetősége az [[Kossuth Rádió]] felé billen, mivel mind középhullámon ([[Amplitúdómoduláció|AM]]), mind a Békéscsabán sugárzó adó jóvoltából ultrarövid-hullámon ([[Rádió|FM]]) is fogható. A [[Petőfi Rádió]] és a [[Bartók Rádió]] (mint kultúrahordozók) az FM sávon olyan teljesítménnyel sugároznak, hogy az alacsony térerősség a város belterületén nem teszi lehetővé a komfortos vételt. A Dankó Rádió (Miskolc, 1116&nbsp;kHz) műsora 5:00-tól 21:05-ig hallgatható.
 
A jelenleg Békéscsabán sugárzó rádióadók elérhetőségei:
* [https://web.archive.org/web/20191028174213/http://csabaradio.hu/ Csaba Rádió – FM 88.9 MHz]
* [https://web.archive.org/web/20191031111244/http://www.megaradio.hu/ Mega Rádió – FM 98,4 MHz]
* [http://www.radio1.hu Rádió 1 – FM 104.0 MHz]
* [https://web.archive.org/web/20080313172931/http://www.mr1.hu/ MR1–Kossuth Rádió – FM 97,3 MHz]
 
A kábeltelevíziók vétele viszont egyre szélesebb területen szolgál ki igényeket, mind az internethasználatban, mind telefonálásban, mind a televíziózásban és a rádiózásban.
 
A televíziózásban a magánkézben lévő Csaba TV és az önkormányzati tulajdonú 7.Tv készíti a műsorokat a helyi lakosság részére. A műsorok általában a délutáni órákban, 16 óra körül kezdődnek és éjfélig tartanak. A hírekben és a sportműsorokban is a helyi hírek dominálnak.
 
Békéscsaba közgyűlése 2015 tavaszán döntött arról, hogy a megyeszékhely önkormányzata hozza létre a százszázalékosan tulajdonában álló Békéscsabai Médiacentrum Kft.-t. Már az év októberétől a médiacentrum adta ki a Csabai Mérleget, november 16-án elindult a behir.hu hírportál, majd november 20-án megkezdte sugárzását a 7.Tv.
 
A 7.Tv körzeti besorolású kereskedelmi televízióként működik, műsora Békés vármegye valamennyi településén, minden kábeltelevízió szolgáltatónál elérhető, a médiahatóság nyilvántartása szerint 152 000 nézőhöz jut el, ezzel a hét legnagyobb elérésű vidéki televízió közé tartozik. Műsorainkat kezdettől fogva online módon, a behir.hu-n is követhetik azon nézők, akik nem kábeltelevízió előfizetők. A médiacentrum partnere az MTVA-nak, több országos médiumnak, gyakran jelentkeznek be például az M1 adásaiban a megye különböző pontjairól.
 
==== Internetes sajtó ====
Több [[internet]]es portál igyekszik kiszolgálni a helyben és a megyében lakókat:
* [https://web.archive.org/web/20200424051440/https://koroshircentrum.hu/ Körös Hírcentrum]
* [https://web.archive.org/web/20180913185356/http://csabaiaktualis.hu/ CsabaiAktuális]<ref>{{Cite web |url=http://csabaiaktualis.hu/ |title=CsabaiAktuális.hu - Ingyenes Információs Lap {{!}} Tóth Produkció |accessdate=2018-09-13 |last=Fabulya |first=Csaba |work=csabaiaktualis.hu |language=hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20180913185356/http://csabaiaktualis.hu/ |archivedate=2018-09-13 }}</ref>
* [[Beol.hu]] Békés Megye Online
* [https://web.archive.org/web/20081216022051/http://www.csabanet.hu/ Csabanet – Békés Megye Kulturális Portálja]
* [https://web.archive.org/web/20070716194330/http://www.nap-szam.hu/merleg/0712/ Csabai Mérleg]
* [https://web.archive.org/web/20191130160823/https://behir.hu/ Behir.hu]
* [https://web.archive.org/web/20070713152342/http://www.bekes.lap.hu/ bekes.lap.hu]
* [https://web.archive.org/web/20070713181924/http://bekescsaba.lap.hu/ bekescsaba.lap.hu]
* [https://web.archive.org/web/20070701035813/http://ifihaz.hu/ Csabai Ifiház]
* [https://web.archive.org/web/20090824071356/http://csabafigyelo.blog.hu/ Békéscsaba-figyelő – Békéscsaba blogja]
 
=== Írott sajtó ===
==== Története ====
A Békéscsabán megjelent lapok közül a ''Törekvés'' című kézírásról sokszorosítva. Lapszámait feltehetőleg [[reprográfia#Stencil|stencillel]] a Rudolf gimnázium diákjai állították elő tanári segédlettel, az 1900-as évek első negyedében.
 
További lapok:
* Békésmegyei Közlöny (1877-1938)
* Körösvidék (1920–?)
* Viharsarok népe (A BM Hírlap elődje)
* Kossuth Népe
* Független Újság
 
==== Jelene ====
Békéscsabán jelenik meg a Békés Megyei Hírlap és a Csabai Mérleg is. Ezenkívül természetesen időszakos kiadványok is léteznek (például a választások idején megjelenő tájékoztatók, a sportcsapatok időnkénti füzetei stb.). A Békés Megyei Hírlap (továbbiakban: BMH) tulajdonosa az [[Axel Springer]] Kiadó Kft., a Csabai Mérleget az Önkormányzat adja ki. A BMH 35&nbsp;000 példányban jelenik meg, ezzel a megye legnagyobb példányszámú lapja; 1945-ben alakult ''Viharsarok'' néven.
 
=== Nyelv ===
A békéscsabai szlovákok kezdettől fogva magyarokkal éltek együtt, ittlétük folyamán a több nyelvű, több vallású település hagyományos kultúrájának meghatározó etnikai elemévé váltak.<ref>{{cite book
|author=
|authorlink=
|title= Vezető a békéscsabai [[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]]hoz
|publisher=
|year= 1996
|edition=
|isbn= 9637219277}}</ref>
Az alföldi tót telepesek alkalmazkodtak az őket környező magyar elemhez a népviselet, a szokások és a magyar nyelvhasználat tekintetében is. Szűkebb családi körben – főleg az idősebbek – sok helyen mégis a szlovák nyelvet részesítik előnyben. Ez a nyelv a XVIII. századi szlovák nyelvnek felel meg. Az azóta eltelt 300 év fejlődését a magyar nyelvből merítették. Mindenképpen figyelemreméltó, hogy az alapítók itt élő utódai még 15 nemzedék után is őrzik nyelvüket. Az egyre ritkábban hallott csabai tót nyelv mellett a békéscsabai családnevek is őrzik a szlovák gyökereket. A jellegzetes csabai nevek leggyakrabban keresztnevekből (például Joachim → Áchim), a szülőhelyek neveiből (például Zsilinszky) vagy foglalkozásokból (például Vozár) képződtek, de nem ritka az élelmiszerek (például Kvasz) vagy növények (például Beracka) neveit hordozó családnév sem, sőt találkozhatunk német (például Such) vagy román eredetű (például Moldován), elszlovákosodott családok vezetékneveivel is.<ref>Szlovákok Békéscsabán, 1980, 'Bibliotheca Bekesiensis' sorozat</ref>
 
{{bővebben|Családnevek Békéscsabán}}
 
A városban igen komolyan folyik az úgy nevezett ''irodalmi szlovák nyelv'' ápolása is (szlovák óvoda, általános iskola és gimnázium; szlovák nyelvű evangélikus istentiszteletek és római katolikus misék; kétnyelvű könyvek kiadása, kétnyelvű utcatáblák stb.).
 
== Oktatás ==
A város életében igen nagy szerepe van az oktatásnak, főleg a középiskolai, azon belül is a szakképzés magas színvonalú, nagy hagyományú. Az alapfokú oktatást megfelelőnek, míg a felsőfokút kicsit hiányosnak tartják.
 
=== Alapfokú oktatás ===
{{lásd még|Békéscsaba általános iskoláinak listája}}
 
Békéscsabán jelenleg az alapfokú oktatásban 12 önkormányzati és 2 egyházi intézmény vesz részt. A hagyományos általános iskolákon kívül két intézményben 6, illetve 8 osztályos gimnázium keretében végzik az alapfokú képzést. Egy iskola az enyhe fokon értelmi fogyatékos gyermekek oktatását végzi, egy iskola pedig a nemzetiségi oktatásban vállal feladatot. 2007-ben 5522 gyermek részesült általános iskolai oktatásban.
 
=== Középfokú oktatás ===
[[Fájl:Gymnasium Rózsa Ferenc.jpg|bélyegkép|260px|Az [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]] bejárata]]
[[Fájl:Evangélikus Gimnázium.JPG|bélyegkép|260px|Az [[Evangélikus Gimnázium (Békéscsaba)|Evangélikus Gimnázium]] épülete]]
 
A városnak mennyiségi és minőségi szempontból is kiemelkedő szerepe van a középfokú oktatásban. A szakközépiskolai képzésnek több mint fele itt valósul meg, az ezer lakosra jutó középiskolások száma 111. Hozzávetőleg nyolcezer középiskolás végzi tanulmányait Békéscsabán, akiknek 65%-a a megyéből, de [[Csongrád-Csanád vármegye|Csongrád]], [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok]] és [[Hajdú-Bihar vármegye|Hajdú-Bihar vármegyéből]] is rendszeresen érkeznek diákok a településre. Ez is mutatja a város regionális szerepét.<ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=varosunk |title=Városunk – Fejlődés és hagyomány |accessdate=2009-09-30 |format= |work=www.bekescsaba.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091012022335/http://bekescsaba.hu/engine.aspx?page=varosunk |archivedate=2009-10-12 }}</ref>
 
Más gazdasági ágakban a város 12 szakképzést folytató iskolája horizontálisan és vertikálisan széles képzési palettát kínál mintegy 8000 tanuló számára. Speciális szakmaterületeiknek – nyomdaipar, elektronika, vízgazdálkodás, földmérés, zene-, tánc-, textilművészet – köszönhetően regionálisan is vonzóak.
 
Középiskolák név szerint:
* [[Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium]]
* [[Békéscsabai Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola]] → [https://web.archive.org/web/20070619005558/http://www.bekesbartok.hu/]
* [[BSzC Kós Károly Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája]] → [https://web.archive.org/web/20070913090318/http://www.koosk-bcs.sulinet.hu/]
* [[BSzC Trefort Ágoston Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégium]] → [https://web.archive.org/web/20081026074226/http://www.taszi.hu/]
* BSzC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája → [https://web.archive.org/web/20070627010750/http://zwackkeri.hu/]
* [[Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium]] → [https://web.archive.org/web/20141217021322/http://belvarbcs.hu/]
* [[Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája]] → [https://web.archive.org/web/20070701225657/http://eotvos.bmk.hu/jeotvos/index.php]
* [[Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium]] → [https://web.archive.org/web/20070626221116/http://begart.hu/]
* [[BSzC Nemes Tihamér Gépészeti, Informatikai és Rendészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma]] → [https://web.archive.org/web/20181212150514/http://nemesgszi.hu/]
* [[BSzC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakgimnáziuma]] → [https://web.archive.org/web/20070625160430/http://www.kemenyg-bcs.sulinet.hu/]
* [[Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola]] → [https://web.archive.org/web/20110723043954/http://www.kezmuves.ibsen.hu/]
* [[Perfekt Szakközép- és Szakiskola]] → [https://web.archive.org/web/20090520030955/http://www.perfekt.hu/web/bekes]
* [[BSzC Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziuma és Kollégiuma]] → [https://web.archive.org/web/20091212044923/http://szentgyorgyi.info/]
* [[BSzC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma]] → [https://web.archive.org/web/20070625144121/http://www.szikszi.hu/]
* [[Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium]] → [https://web.archive.org/web/20070610155200/http://www.szlovak-bcs.sulinet.hu/]
* [[BSzC Vásárhelyi Pál Szakgimnáziuma és Kollégiuma]] → [https://web.archive.org/web/20070629161957/http://vizmu.net/]
 
=== Felsőfokú oktatás ===
[[Fájl:High school Békéscsaba.jpg|bélyegkép|260px|A [[Szent István Egyetem]] épülete]]
 
A város két felsőfokú intézménnyel rendelkezik, a városban 1986 óta folyik felsőfokú képzés. Az egyik [[Gábor Dénes Főiskola|Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola]], amely mint kihelyezett tagozatként üzemel. A másik a [[Szent István Egyetem]] – Gazdasági Kara (SZIE-GK), amely az egykori [[Körös Főiskola]], a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolából és az Óvóképző Főiskolából alakult meg [[2000]]-ben, és 2009-ben integrálták be a SZIE-be, majd 2018. február 1-jétől a Gál Ferenc Főiskola szervezetébe olvadt be.
 
A SZIE békéscsabai kara a gazdaságiszakember-képzésre és az ehhez kapcsolódó humán területekre specializálódott. A pénzügyi, gazdálkodási és személyügyi szervező szakon a nappali és levelező tagozatokra fölvett mintegy 3000 hallgató képzését hat tanszék biztosítja. Ezek: Pénzügyi és Számviteli, Gazdaságmatematika és Informatika, Gazdaságtan, Elméleti és Alkalmazott Humántudományi, Idegen Nyelvi, Marketing-menedzsment Tanszék. Ezeken túlmenően az Idegen Nyelvi Tanszék szervezésében akkreditált nyelvvizsgaközpont is működik a karon, valamint kihelyezett intézményi kommunikátor szak.
 
== Sport ==
{{bővebben|Békéscsaba sportélete}}
 
Békéscsaba városa a rendszerváltás után nagy összegeket fordított a sport rendszeres és észszerű támogatására. Így a város még 2001-ben elnyerhette a ''Nemzeti Sportváros'' címet. Ezt annak is köszönheti, hogy a sportra éves szinten több mint 100 millió forintot költ, így teljesül az a kritérium, miszerint a költségvetés legalább 2%-át sportra kell fordítani.<ref>{{cite web |url=http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=sportegyesuletek |title=Sportegyesületek |accessdate=2009-09-30 |format= |work=www.bekescsaba.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090818103913/http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=sportegyesuletek |archivedate=2009-08-18 }}</ref> Ennek is köszönhetően számos sportegyesület, szakosztály működik a városban, és az itt lakók is hagyományosan sportszeretők. A leghíresebb egyesületek a jelenleg másodosztályú, [[Magyar labdarúgókupa|MNK-t]] is nyerő [[Békéscsaba 1912 Előre]], a szintén elsőosztályú női kézilabda, a [[Békéscsabai Előre NKSE]]. Szintén sok sikert elért egyletek a [[Békéscsabai Női Torna Club]], valamint a [[Békéscsabai Atlétikai Klub]] és a [[Békéscsabai Röplabda SE]], amely 2000-es újraalakulása óta immáron öt első osztályú bajnoki címmel is büszkélkedhet. Az új hullám képviselője a [[Békéscsaba Raptors AFSE]], de a városnak volt saját baseballcsapata is [[Békéscsabai Villámok]] néven. Érdekes színfoltja a sportéletnek a városi „derbi”, amelyet a város két alsóbb osztályú labdarúgócsapata, a I. kerületi [[Békéscsabai MÁV SE|Békéscsabai MÁV]] és az V. kerületi [[Jamina SE]] vív egymással.
 
== Látnivalók ==
[[Fájl:Bath Árpád.jpg|bélyegkép|260px|Az Árpád Fürdő épülete]]
[[Fájl:Evangélikus templomok Békéscsabán.jpg|bélyegkép|260px|Evangélikus templomok]]
[[Fájl:Békéscsaba kat templom.JPG|bélyegkép|260px|A Páduai Szent Antal székesegyház]]
 
=== Kulturális intézmények, középületek, szobrok ===
* [[Árpád Gyógy- és Strandfürdő]], épült [[1922]]-ben, felújítva [[2003]]-ban.
* [[Békéscsabai Jókai Színház]], az Alföld első állandó kőszínháza. Épült [[1877]]–[[1879|79]] között, átépítve [[1913]]-ban.
* Evangélikus Gimnázium neocopf stílusú épülete (épült [[1899]]-ban, [[Sztraka Ernő]] tervei alapján.
* Hotel Fiume, épült 1869-ben, tervezője Sztraka Ernő, előkelő szálloda, nevét az akkoriban épített Nagyvárad–Szeged–Fiume vasútvonalról kapta.
* Kossuth-szobor, a város polgárai [[1905]]-ben emeltették, tervezte Horvay János.
* [[Munkácsy Mihály Múzeum]], a gyermekkorában itt élt és alkotott [[Munkácsy Mihály]] munkásságát megörökítő intézményt [[1899]]-ben adtak át. 2007-ben felújították.
* [[Munkácsy Mihály Emlékház]], a híres festő 21 festménye található itt, ahol régebben Gizella nevű húga élt, akit a művész rendszeresen látogatott.
* Meseház, [[Schéner Mihály]] [[Munkácsy Mihály-díj|Munkácsy-díjas]] képzőművész által megformált szobrokkal, mézeskalács-figurákkal, rajzokkal díszített ház.
* [[Szlovák Tájház (Békéscsaba)|Szlovák Tájház]], [[barokk]] és [[Klasszicizmus|klasszicista]], előtornácos, karéjos oromzatú népi lakóház az 1860-as években épült.
* Szoborsétány, az Élővíz-csatorna mellett, a mellszobrokban mutatja be a város nagyjait, illetve a hozzá kötődő személyeket.
* Városháza ([[Romantika|romantikus]], tervezte [[Sztraka Ernő]], a homlokzat [[Ybl Miklós]] tervei alapján, épült [[1873]]-ban)
 
=== Vallási épületek ===
* Jézus Szíve katolikus templom, épült [[1992]]–[[1993|93]]-ban, a két alkotót, Patay Lászlót a pápa, [[Mladonyiczky Béla|Mladonyiczky Bélát]] az állam tüntette ki ezen művükért.
* Katolikus nagytemplom ([[Páduai Szent Antal-társszékesegyház]]). Az [[1910]]-ben épült, kéttornyos, neogótikus stílusú templomot [[Hofhauser Antal]] tervezte.
* [[evangélikus kistemplom (Békéscsaba)|Evangélikus kistemplom]], épült [[barokk]] stílusban, 1745-ben.
* [[evangélikus nagytemplom (Békéscsaba)|Evangélikus nagytemplom]], Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, copf és empire elemekkel. Két karzatszintes belső, a 70 méter magas, eredetileg párnatagosnak tervezett torony sisakját [[1843]]-ban leegyszerűsítették.
* Egykori neológ zsinagóga épülete – ma bútoráruház (Lázár u. 2.) [[1893]]-ban épült.
* Egykori ortodox zsinagóga épülete – ma üzlet (Luther u. 14.) [[1894]]-ben épült.
* [[Békéscsabai zsinagóga|Új zsinagóga]] – [[Széchenyi liget (Békéscsaba)|Széchenyi liget]], neológ zsidó temető mellett, 2007-ben épült.
* Református templom ([[Neoromán építészet|neoromán]], tervezte Wagner József, épült 1912-ben, 36 m magas toronnyal, 280 ülőhellyel; harangok: 1049&nbsp;kg B-hangú és 415&nbsp;kg A-hangú.) Templomkert id. Koppányi Gyula mellszobrával (Mészáros Attila alkotása). – Deák u. 4.<ref>Cs. Szabó István: A Békéscsabai Református Egyház története</ref>
 
=== Kastélyok===
* [[Wenckheim-kastély (Békéscsaba-Gerla)|Gerlai Wenckheim-kastély]], épült romantikus stílusban, az 1860-as években fejezték be. Jelenleg romos állapotban vevőre vár.
* [[Wenckheim-kastély (Póstelek)|Wenckheim-kastély]] romja (Póstelek)
 
=== Egyéb ===
* [[Csaba Center]]
* [https://kirandulastervezo.hu/latnivalok/telepules/békéscsaba Békéscsaba látnivalói]
 
== Híres emberek ==
{{bővebben|Híres békéscsabaiak listája}}
 
=== Itt születtek ===
* [[1827]]. [[január 5.|január 5-én]] '''[[Haan Antal]]''' festőművész, († 1888. május 9., [[Capri (sziget)|Capri]] szigete)
* [[1838]]. [[április 8.|április 8-án]] '''[[Benka Gyula]]''' tanár, pedagógiai író, újságíró, († 1923, Szarvas)
* [[1840]]. '''[[Takáts Ferenc]]''' őrmester az amerikai polgárháborúban az unionisták oldalán ,(† 1881, New Orleans)
* [[1868]]. [[január 10.|január 10-én]] '''[[Feleky Károly]]''' karmester, színházigazgató és az amerikai-magyar kapcsolatokra vonatkozó angol nyelvű hungarika anyag gyűjtője, († 1930, New York)
* [[1871]]. '''[[Áchim L. András]]''' , a Magyarországi Parasztpárt megalakítója, († 1911, Békéscsaba)
* [[1880]]. [[február 2.|február 2-án]] '''[[Perlrott-Csaba Vilmos]]''' festőművész, († 1955. január 23., Budapest)
* [[1883]]. [[november 21.|november 21-én]] '''[[Kvasz András]]''' pilóta, magyar aviatika úttörője († 1974, Budapest)
* [[1989]]. augusztus 15. '''[[Tevan Andor]]''' nyomdász, a Tevan Nyomda és Kiadóvállalat vezetője († 1955)
* [[1892]]. [[november 22.|november 22-én]] '''[[Mokos József]]''' festőművész, tanár († 1972, Békéscsaba)
* [[1899]]. [[április 15.|április 15-én]] '''[[Mazán László]]''' festőművész, rajztanár († 1949, Békéscsaba)
* [[1901]]. január 18. '''[[Tevan Margit]]''' [[Munkácsy Mihály-díj]]as magyar ötvösművész († 1978)
* [[1909]]. március 28. '''[[Jakuba János]]''' [[Munkácsy Mihály-díj]]as magyar festőművész, főiskolai tanár, az Iparművészeti Főiskola főigazgató-helyettese († 1974)
* [[1910]]. [[november 11.]] '''[[Medovarszki Mihály]]''' politikus, tanácselnök († 1979)
* [[1916]]. [[március 8.|március 8-án]] '''[[Láng Géza (agrármérnök)|Láng Géza]]''' agrármérnök, egyetemi tanár († 1980)
* [[1917]]. [[április 4.|április 4-én]] '''[[Tiszay Magda]]''' operaénekesnő († 1989)
* [[1919]]. [[október 2.]] '''[[Alex Crisovan]]''' magyar származású svájci újságíró, sakkszakíró és sakkfunkcionárius († 2012)
* [[1921]]. [[április 18.|április 18-án]] '''[[Rábai Miklós]]''' koreográfus [[Kossuth-díj]]as [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] (†1974. augusztus 18., Budapest )
* [[1921]]. [[december 22.|december 22-én]] '''[[Cs. Pataj Mihály]]''' (Pataj Mihály) festő, grafikus és művésztanár († 2008)
* [[1922]]. január 21. '''[[Lőcsei Pál (újságíró)|Lőcsei Pál]]''' újságíró, szociológus († 2007)
* [[1922]]. április 14. '''[[Lipták Pál (könyvtáros)|Lipták Pál]]''' [[Kossuth-díj]]as könyvtárigazgató, festőművész, könyvkiadó és műgyűjtő († 2007)
* [[1931]]. [[március 25.|március 25-én]] '''[[Sík Ferenc]]''' rendező [[Jászai Mari-díj]]as (1970), [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]] (1975), [[Magyarország Kiváló Művésze díj|kiváló művész]] (1985), [[Kossuth-díj]]as (1994), [[[[a Nemzeti Színház örökös tagja]]]]. (nevéhez fűződik a Gyulai Várszínház létrehozása, művészeti vezetőként irányította 1973–1994 között), († 1995. január 16., Budapest)
* [[1926]]. [[augusztus 6.|augusztus 6-án]] '''[[Szerencsi Hugó]]''' színész, († 2002. szeptember 24., Békéscsaba)
* [[1929]]. [[augusztus 5.|augusztus 5-én]] '''[[Boros Ottó]]''' kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, jogász, († 1988)
* [[1932]] [[március 6.|március 6-án]] '''[[Bayer Jenő]]''' – kémia-fizika szakos tanár, gyógyszerkémikus, a kémiai tudományok kandidátusa (1965), († 1970, Püspökladány)
* [[1932]]. [[szeptember 6.|szeptember 6-án]] '''[[Paláncz Ferenc]]''' [[Jászai Mari-díj]]as színész, († 2001)
* [[1933]]. [[február 9.|február 9-én]] '''[[Lőrinczy Éva]]''' színésznő, († 2002)
* [[1935]]. [[április 4.|április 4-én]] '''[[Ezüst György]]''' festő, († 2017)
* [[1935]]. [[szeptember 11.|szeptember 11-én]] '''[[Palotai Károly]]''' labdarúgó, játékvezető, sportvezető, olimpiai bajnok (1964), FIFA-bíró (1972–1984), néhány elismerése: Aranysíp (1982), Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem arany fokozata (1986), 100 éves MLSZ jubileumi emlékérme (2001), († 2018. február 3.)
* [[1938]]. [[december 4.]] '''[[Lantos László (úszó)|Lantos László]]''' úszó, úszóedző és sportújságíró, († 2019)
* [[1938]]. [[augusztus 30.|augusztus 30-án]] '''[[Romvári Gizi]]''' színésznő, († Békéscsaba, [[2010]]. [[október 21.]])
* [[1939]]. [[január 3.|január 3-án]] '''[[Sas József (színművész)|Sas József]]''', [[Jászai Mari-díj]]as és [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]], († [[Budapest]], [[2021]]. [[január 17.]])
* [[1939]]. [[augusztus 4.]]-én '''[[Gaszner Péter]]''', († Budapest, [[2008]]. [[november 9.]]) a Semmelweis Egyetem pszichiáter orvosprofesszora, az [[Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet]] osztályvezető főorvosa
* [[1940]]. [[október 5.]]-én '''[[Csányi Miklós]]''' filmrendező, († Budapest, [[1997]]. [[május 17.]])
* [[1942]]. [[november 1.|november 1-én]] '''[[Kőváry Katalin]]''' [[Jászai Mari-díj]]as rendező, forgatókönyvíró, dramaturg, tanár, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]]
* [[1944]]. [[február 25.|február 25-én]] '''[[Vidovszky László]]''' [[Erkel Ferenc-díj|Erkel-]] és [[Kossuth-díj]]as magyar zeneszerző, zenepedagógus
* 1944. április 7-én '''[[Sarusi Mihály]]''' József Attila-díjas író és Táncsics Mihály-díjas újságíró
* [[1945]]. [[március 26.|március 26-án]] '''[[Mengyán András]]''' magyar festő, grafikus és designer, a bergeni Képző- és Iparművészeti Főiskola tanára
* [[1947]]. [[március 13.|március 13-án]] '''[[Tunyogi Péter (énekes)|Tunyogi Péter]]''' énekes, († Budapest, [[2008]]. [[november 9.]])
* [[1947]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] '''[[Várkonyi János]]''' festőművész
* [[1948]]. [[április 4.|április 4-én]] '''[[Gubis Mihály]]''' magyar képzőművész, performer, († 2006)
* [[1949]]. [[március 14.|március 14-én]] '''[[Csák János (sakkozó)|Csák János]]''' magyar sakkszerző nagymester, nemzetközi sakkszerző mester, kilenc magyar bajnoki cím birtokosa
* [[1950]]. április 2. '''[[Lengyel András (irodalomtörténész)|Lengyel András]]''' irodalomtörténész, muzeológus, Szeged művelődéstörténésze
* [[1951]]. április 30. '''[[Hegyi Gyula (politikus)|Hegyi Gyula]]''' filmkritikus, publicista, politikus
* [[1953]]. [[május 9.|május 9-én]] '''[[Rózsa Péter (újságíró)|Rózsa Péter]]''' [[Déri János-díj]]as magyar újságíró, egyetemi tanár
* [[1953]]. [[június 21.|június 21-én]] '''[[Patai Mihály]]''' közgazdász
* [[1956]]. '''[[Timár Zoltán (színművész)|Timár Zoltán]]''' színész, színigazgató
* [[1956]]. [[március 6.|március 6-án]] '''[[Árdeleán László]]''' színész, († 2021, Békéscsaba)
* [[1956]]. [[június 5.|június 5-én]] '''[[Zahorán Adrienne]]''' magyar rádióbemondó, műsorvezető, tanár
* [[1958]]. [[január 4.|január 4-én]] '''[[Jáki Béla]]''' színész
* [[1962]]. [[július 18.|július 18-án]] '''[[Radó Denise]]''' [[Jászai Mari-díj]]as színésznő, rendező, [[Magyarország Érdemes Művésze díj|érdemes művész]]
* [[1962]]. [[augusztus 8.|augusztus 8-án]] '''[[Kovács Edit (színművész)|Kovács Edit]]''' [[Jászai Mari-díj]]as színésznő
* [[1964]]. [[január 1.|január 1-én]] '''[[Szilasi László]]''' [[József Attila-díj]]as magyar irodalomtörténész, író, egyetemi docens
* [[1966]]. [[december 29.|december 29-én]] '''[[Vasvári Csaba (színművész)|Vasvári Csaba]]''' színész, színigazgató
* [[1966]]. [[december 29.|december 29-én]] '''[[Vasvári Emese]]''' színésznő
* [[1967]]. [[július 16.|július 16-án]] '''[[Horváth Margit (színművész)|Horváth Margit]]''' [[Aase-díj]]as színésznő
* [[1968]]. [[július 25.|július 25-én]] '''[[Balázs Pali]]''' énekes, zenész
* [[1969]]. [[március 19.|március 19-én]] '''[[Patyi András]]''' jogtudós, egyetemi tanár
* [[1969]]. [[december 4.|december 4-én]] '''[[Gulyás Levente]]''' zeneszerző, zongorista.
* [[1971]]. [[április 10.|április 10-én]] '''[[Varga Szabolcs (zenész)|Varga Szabolcs]]''' zenész, énekes, zeneszerző (La Fontaine együttes; [[Manhattan (együttes)]])
* [[1974]]. '''[[Pribojszki Mátyás]]''' szájharmonikás, zeneszerző, énekes
* [[1974]]. [[május 22.|május 22-én]] '''[[Ónodi Henrietta]]''' tornász, olimpiai bajnok (1992 Barcelona, ugrás), világbajnok (1992 Párizs, ugrás), Európa-bajnok (1989 Brüsszel, felemás korlát) Világkupa győztes (1990 Brüsszel, ugrás) és olimpiai valamint világbajnoki ezüstérmes, Békéscsaba díszpolgára<ref>{{cite web |url=http://beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=135881 |title=Hazatért az olimpikon: Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára |accessdate=2008-04-10 |format= |work=beol.hu |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080615061226/http://beol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=135881 |archivedate=2008-06-15 }}</ref>
* [[1974]]. [[június 13.|június 13-án]] '''[[Debreczeni Dezső]]''' – [[Kick-box|kick box]] hétszeres világ- és nyolcszoros Európa-bajnok, [[Szövetségi kapitány|edző]] (2007-ben világrekorder)
* [[1975]]. [[január 25.|január 25-én]] '''[[Hertelendi Klára]]''', a [[Baby Sisters]] lánytrió alapítója
* [[1976]]. [[március 18.|március 18-án]] '''[[Iványi Dalma]]''' válogatott magyar kosárlabdázó, az első, aki a WNBA-ban játszott.
* [[1976]]. '''[[Tóth Hajnalka]]''' vívó többszörös világ és Európa-bajnok
* [[1979]]. [[január 29.|január 29-én]] '''[[Hajduk Károly]]''' [[Jászai Mari-díj]]as színész
* [[1979]]. [[június 14.|június 14-én]] '''[[Beszterczey Attila]]''' színész
* [[1980]]. [[október 25.|október 25-én]] '''[[Kovács Olga]]''' színésznő
* [[1981]]. [[november 20.]] '''[[Tóth Orsolya (színművész)|Tóth Orsolya]]''' (Tóth Orsi) színésznő
* [[1983]]. [[augusztus 25.]] '''[[Tóth Péter (zongoraművész)|Tóth Péter zongoraművész]]'''
* [[1984]]. [[november 27.|november 27-én]] '''[[Futaki Attila]]''' képregényrajzoló
* [[1984]]. [[december 29.|december 29-én]] '''[[Gulácsi Tamás]]''' színész
* [[1987]]. [[május 11.|május 11-én]] '''[[Mihalik Enikő]]''' modell, az Elite Model Look 2002. évi negyedik helyezettje
* [[1987]]. [[október 3.|október 3-án]] '''[[Szabó Irén]]''' színésznő
* [[1988]]. '''[[Mihálka György (színművész)|Mihálka György]]''' színész, énekes
* [[1989]]. június 9. Dr. '''[[Baji Balázs]]''' világbajnoki bronzérmes és Európa-bajnoki ezüstérmes magyar gátfutó
* [[1990]]. [[december 16.|december 16-án]] '''[[Babócsai Réka]]''' színésznő
* [[1991]]. [[december 1.|december 1-én]] '''[[Tóth János Gergely]]''' színész
* [[1992]]. '''[[Böczögő Dorina]]''' női tornász, olimpikon
* [[1993]]. április 9. '''[[Bohus Richárd]]''' magyar úszó, 2010-es Európa-bajnokságon és a 2012-es londoni olimpián képviselte Magyarországot
* [[1993]]. július 26. '''[[Kovács Barbara]]''' sportoló, atléta
* [[1995]]. február 26. '''[[Kovács Gergely (zongoraművész)|Kovács Gergely]]''' magyar zongoraművész
* [[1999]]. február 4. '''[[Szaszák Zsolt]]''' színész
 
=== Itt éltek, itt élnek ===
* Itt élt 1744–1749 között, és itt halt meg [[Tessedik Sámuel (lelkész, 1710–1749)|Tessedik Sámuel id.]] evangélikus lelkész.
* Itt (valamint Szarvason) végezte középiskoláját [[Gyóni Géza]] (Áchim Géza) költő, akinek többrétű családi kapcsolatai is voltak a városban.
* Itt lakott és itt halt meg [[1891]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] [[Haan Lajos]] [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész, történetíró, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
* Itt élt gyerekkorában, asztalosinasként [[Munkácsy Mihály]] festőművész.
* Itt lakott és itt végezte szőlőnemesítő tevékenységét [[Stark Adolf]] ([[Bártfa]], [[1834]]. [[december 28.]] – Békéscsaba, [[1910]]. [[augusztus 26.]] Ő nemesítette a ’[[Csabagyöngye]]’ [[szőlő]]fajtát.
* A Békéscsabai Társastáncklub (1961-) alapítója [[Nyíri Lajos]] (1914–1998), táncpedagógiai munkáját több tanítványának jelentős versenyeredménye bizonyítja.
* Itt élt [[Féja Géza]] író, újságíró, szerkesztő, [[József Attila-díj]]as ([[Szentjánospuszta]], [[1900]]. [[december 19.]] –[[Budapest]], [[1978]]. [[augusztus 14.]]), 1945–1956-ig könyvtárosként dolgozott Békéscsabán.
* Itt élt [[Cseres Tibor]] ([[Gyergyóremete]], [[1915]]. [[április 1.]]–[[Budapest]], [[1993]]. [[május 24.]]) író, szerkesztő, [[1987]] és [[1989]] között a [[Magyar Írószövetség|Magyar Írók Szövetsége]] elnöke. [[József Attila-díj]]as (1951, 1955, 1965), [[Kossuth-díj]]as (1975).
* Itt élt [[Széplaky Endre]] ([[Arad (Románia)|Arad]], [[1927]]. [[január 29.]] – Békéscsaba, [[2006]]. [[november 5.]]) színművész.
* Itt élt [[Felkai Eszter]], ([[Budapest]], [[1942]]. [[november 20.]] ─ ) [[Jászai Mari-díj]]as színművésznő. 1966-tól 2007-ig a Jókai színház tagja.
* Itt élt [[Gedó György]] ([[Budapest IV. kerülete|Újpest]], ([[1949]]. [[április 23.]]) olimpiai bajnok ökölvívó, edző, aki 1957-től a Békéscsabai Építők Előre versenyzője volt 1965-ig.
* Itt él [[Udvardy Anikó]] (Mezőberény, 1952. június 12. – ) szobrász.
* [[Varga Adrienn]] tornász, Európa-bajnok (1998 Szentpétervár, ugrás), világbajnoki 4. helyezett (1997 Laussane, ugrás), az olimpiai csapat tagja ([[1996. évi nyári olimpiai játékok|1996 Atlanta]]).
* Itt él [[Erdős Viktor]] ([[1987]]) [[sakk]]ozó, [[Nemzetközi Sakkszövetség|FIDE]] nagymester.
* Itt él [[Böczögő Dorina]] ([[1992]]) tornász, [[2008. évi nyári olimpiai játékok|pekingi]] olimpikon.
 
=== Itt haltak meg ===
(több híres ember, akik itt születtek, szintén Békéscsabán haltak meg, ők itt nem kerülnek feltüntetésre újból)
* Itt halt meg [[Láng Ida]] (1889 – 1944. június 20/21. Békéscsaba): regényíró, publicista, költő
 
== Testvérvárosai ==
* {{zászló|Románia}} [[Belényes]], [[Bihar megye]], [[Partium]], [[Románia]] ([[1999]])
* {{zászló|Finnország}} [[Mikkeli]], [[Finnország]] ([[1981]])
* {{zászló|Szerbia}} [[Nagybecskerek]], [[Szerbia]] ([[1966]])
* {{zászló|Románia}} [[Székelyudvarhely]], [[Hargita megye]], [[Erdély]], [[Románia]] ([[1991]])
* {{zászló|Lengyelország}} [[Tarnowskie Góry]], [[Lengyelország]] ([[1994]])
* {{zászló|Szlovákia}} [[Trencsén]], [[Szlovákia]] ([[1992]])
* {{zászló|Ukrajna}} [[Ungvár]], [[Kárpátalja]], [[Ukrajna]] ([[1998]])
* {{zászló|Németország}} [[Lutherstadt Wittenberg]], [[Szász-Anhalt]] tartomány, [[Németország]] ([[1995]])
 
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások}}
 
== További információk ==
* [http://www.bekescsaba.hu Békéscsaba Önkormányzatának honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20070713181924/http://bekescsaba.lap.hu/ Startlap linkgyűjtemény]
* [https://web.archive.org/web/20200217104417/http://www.bmhirlap.hu/ Békés Megyei Hírlap hivatalos oldala]
* [https://web.archive.org/web/20070406183507/http://www.csabaradio.hu/ Csaba Rádió honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20150109234045/http://funiq.hu/bekescsaba Békéscsaba a funiq.hu-n]
* [https://web.archive.org/web/20191130160823/https://behir.hu/ Behir.hu Békéscsaba hírportálja]
* [https://www.evangelikus.hu/bekescsaba-nem-csak-evangelikus-epiteszeti-oroksege Békéscsaba nem csak evangélikus építészeti öröksége – Beszélgetés Dénes Attilával] {{Wayback|url=https://www.evangelikus.hu/bekescsaba-nem-csak-evangelikus-epiteszeti-oroksege |date=20200717155107 }} (Evangélikus.hu, 2020)
* [https://dohanymuzeum.hu/bekescsaba-dohanybevalto A békéscsabai dohánybeváltó] (Dohanymuzeum.hu)
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Emléktáblák Békéscsabán]]
* [[Békéscsabai repülőtér]]
 
{{Magyarországi városok földrajzi elhelyezkedése 8 irányban
| Északnyugat = [[Mezőberény]]
| Észak = [[Békés]]
| Északkelet = [[Sarkad]]
| Nyugat =
| Központ = Békéscsaba
| Kelet = [[Gyula (Magyarország)|Gyula]]
| Délnyugat = [[Csorvás]]
| Dél = [[Mezőkovácsháza]]
| Délkelet = [[Elek (település)|Elek]]
}}
 
{{Megyei jogú városok}}
{{Békés megye települései}}
{{Békéscsabai járás}}
{{Békéscsaba városrészei}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Békéscsaba|-|Magyarország|-|Földrajz}}
 
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Békéscsabán a lakosság kevesebb mint a fele (39,5%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.<ref name="ksh.hu">http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/</ref> Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (17,5%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma 10 694 fő, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 140 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (8 012 fő) és [[Kálvinizmus|reformátusok]] (4 408 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[oroszok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (115 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 28 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során a [[Zsidó vallás|zsidó]] valláson kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (27,2%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 33,3%-a vallotta magát.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAYARlzKAF9qVi0uLF5BCJA7BwQYuITktIykEFyBHOyiktRMXAISMmra6Nj4mmb0gOQ2NQBhBLmsNkWaZe41kGX5wiW1DA59rD4tnb11tQApY9OL7bUAOT5yS6xHvYpir8KgA=</ref>
{{kiemelt}}
 
2022-es népszámlálás adatai alapján, Békéscsabán a lakosság kevesebb mint a fele (32,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a [[kereszténység]], melynek legelterjedtebb formája a [[katolicizmus]] (14,7%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a [[római katolikus egyház|római katolikusok]] száma {{szám|7415}} fő, míg a [[Magyar görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] 150 fő. A városban népes [[protestantizmus|protestáns]] közösségek is élnek, főleg [[Evangélikus kereszténység|evangélikusok]] (5658 fő) és [[Kálvinizmus|reformátusok]] (3574 fő). Az [[ortodox kereszténység]] inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek ([[Magyarországi ukránok|ukránok]], [[Magyarországi románok|románok]], [[Magyarországi szerbek|szerbek]], [[Magyarországi bolgárok|bolgárok]], [[Magyarországi görögök|görögök]]) felekezetének számít, számuk az elmúlt 11 év alatt enyhén növekedett (126 fő). A [[Zsidó vallás|zsidó]] vallási közösséghez tartózók száma 15 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (39,5%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 27,9%-a vallotta magát.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYVNU1tXQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAmAAZMzMoAX2pWLS4sXkEIkDsHBBi4hOS0jKQQAEYBHOzC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQ2NQBhBLmsNkWaZe41kGX5wiW1DA59rD4tnb11tQApY9OL7bUAOT5yS6xHvYoir4KgA=</ref>
{{DEFAULTSORT:Békéscsaba}}
[[Kategória:Magyarország megyei jogú városai]]
[[Kategória:Békés megye települései|*]]
[[Kategória:Békés vármegye települései]]
[[Kategória:Békéscsaba| ]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Békéscsaba”