„Hadviselés az ókori Egyiptomban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében |
Hivatkozásjavaslatok funkció: 3 hivatkozás hozzáadva. |
||
84. sor:
==Erődítmények==
[[Fájl:Buhen3.jpg|bélyeg|[[Buhen]]{{Wd|Q1002656}} erődjének rekonstrukciós rajza]]
A Nílus termékeny völgye és a sivatag közötti határon már [[korán]] megkezdték [[erődítmény]]ek létesítését, főleg a [[líbia]]i és a núbiai törzsek támadásainak visszaverésére. Az erődök létesítéséről, illetve ostromáról tanúskodó első bizonyítékok, agyagmodellek és palettákra karcolt ábrázolások formájában, az i. e. 3100 körüli időszakból maradtak fenn.{{refhely|McDermott|43. o.}} A [[predinasztikus kor]]ból jelentős erősségek maradványait sikerült feltárni. [[Neheb]]{{Wd|Q287705}} (El-Kab) és [[Nehen]] testvérvárosok erődjeit a Nílus jobb és bal partján ekkoriban ovális alakban vették körül a falak. A korai dinasztikus korban ezeket téglalap alaprajzban épült falak váltották fel. Ekkor már [[fellegvár]]akat is építettek, téglából készült bástyás falakkal. [[Abüdosz (Egyiptom)|Abüdosz]]ban hasonló erőd maradványait találták meg.{{refhely|Czellár|42. o.}}
Az erősségek ostromának módszerei azok építésével párhuzamosan alakultak ki. A támadó hadsereg körülvette a falakat, kiéheztetésük céljából megakadályozta a védők közlekedését. [[Megiddó]] ostroma a közelében lezajlott [[Megiddói csata (i. e. 15. század)|nagy csata]] után hét hónapig tartott. Más esetekben rohamokkal, a falak megbontásával igyekeztek a várat elfoglalni. A falak 10 méteres magasságáig ostromlétrákat is alkalmaztak, ezeket lehetőség szerint a helyszínen készítették el. Az erődök falait ezért már korán nagy magasságúra építették. Hadicseleket is alkalmaztak, egy újbirodalmi szöveg megemlékezik arról, hogy az egyiptomi sereg [[III. Thotmesz]] fáraó idején [[Jaffa]] ostrománál nagy kosarakba rejtett el katonákat, majd ezeket a vár kormányzójának adományozta.{{refhely|McDermott|44. o.}}
122. sor:
====Lándzsa====
[[Fájl:Lance.jpg|bélyeg|Egyiptomi bronz lándzsahegy az i. e. 2. évezredből]]
A hegyes végű hosszú bot, a [[lándzsa]] vagy dárda – későbbi változatait sok egyéb néven ismerték magyarul is – az emberiség ősi fegyvere, minden kultúra használta vadászatra, harcra, így az [[Ókori Egyiptom|ókori egyiptomiak]] is. Döfésre és hajításra egyaránt alkalmas volt, Egyiptomban azonban távolról sem kapott olyan nagy szerepet, mint később a görög és a római seregekben. Vadászati alkalmazását megörökítette a nevezetes [[Vadász-paletta]]{{Wd|Q1667200}} az i. e. 3100 körüli évekből. Az Újbirodalom idején a harci kocsikon alkalmazták kiegészítő fegyverként, főleg arra az esetre, ha kifogyott a nyílvessző.{{refhely|Vágófegyverek}}
[[III. Ramszesz]] egyik ábrázolásán fennmaradt egy korabeli, mintegy kétméteres lándzsa képe, amint azzal a fáraó megöl egy líbiai ellenséget.{{refhely|Vágófegyverek}}
133. sor:
====Hajítófa====
[[Fájl:Tut bumerangs.JPG|bélyeg|Hajítófák Tutanhamon sírjából]]
Az ókori egyiptomiak hadi célokra is alkalmazták a [[hajítófa|hajítófát]], ami már a [[őskőkorszak|paleolitikum]] óta használatban volt a világ sok táján, főleg [[madarak]] vadászatára. Általában a [[bumeráng]]hoz hasonlóan hajlított fából készült, két végét megedzették vagy nehezéket rögzítettek rá. Katonai jelentősége csekély maradt, ennek ellenére az adatok szerint a hadsereg egészen az Újbirodalom végéig alkalmazta. [[Tutanhamon]] fáraó sírjában sok különböző kiképzésű, gazdagon díszített darabot találtak.{{refhely|Távolsági fegyverek}}
====Parittya====
| |||