Wikipédia

„Babeș–Bolyai Tudományegyetem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: Visszaállítva
41. sor:
A kolozsvári oktatás története 1581-ben kezdődik, amikor [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]] erdélyi fejedelem megalapította a [[Báthory István Elméleti Líceum|jezsuita kollégiumot]].<ref>{{CitLib |aut=Pop, Ioan-Aurel, 1955- |tit=Începuturile : Colegiul iezuit din 1579-1581. |url=http://worldcat.org/oclc/923840775 |accd=2020-05-05}}</ref> A főiskola épületeket és földeket kapott a középkori városfalakon belül, elsősorban a ''Platea Luporum''on (a jelenlegi Mihail Kogălniceanu/Farkas utca). A ''Collegium Academicum Claudiopolitanum'' első rektora [[Jakub Wujek]] lengyel jezsuita szerzetes volt.<ref>{{Cite journal|title=Un secol de învățământ superior românesc la Cluj|Stanciu, Elena=|quotes=no|last=Stanciu|first=Elena|authorlink=|date=2014.08.27.|year=2014|month=08|language=román|journal=https://www.agerpres.ro/destinatie-romania/2014/08/27/destinatie-romania-un-secol-de-invatamant-superior-romanesc-la-cluj-12-10-58}}</ref> A fejedelem felhatalmazta az akadémiai rangra emelt intézményt, hogy magasabb szintű okleveleket (''gradus et Baccalaureatus, et Magisterii, et Doctoratus'') bocsásson ki. 1585-ben 230 diák tanult itt, hat osztályra osztva. A kollégiumi oktatás latin nyelvű volt, és két kar működött a keretében: Filozófia (3 év), majd Teológia (4 év). 1698 után az intézményt a kordokumentumok ''Collegium Claudiopolitanum'' vagy ''Academia Claudiopolitana'' néven emlegetik (lásd Andreas Matis 1742-es, ''Peregrinus Catholicus de peregrina unitaria religione'' című könyvének borítóját), 1751-től az oktatás latin, majd német nyelven is folyt. 1753-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] császárnő az intézményt egyetemi ranggal és privilégiumokkal ruházta fel. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után az egyetem a piarista rend adminisztrációja alá került. 1784-ben az intézet neve Királyi Akadémiai Líceum (Lyceum Regium Academicum) lett. A líceum 1850-es újraszervezése után két félegyetemi státusú intézmény működött a keretében (amelyek átmenetet képeztek a középiskolai és egyetemi oktatás között, baccalaureus/magister képesítést nyújtottak, de doctor képesítést nem): (a) az Orvosi-Sebészeti Intézet és (b) a Királyi Jogakadémia. Ezeket később az 1872-ben alapított új magyar egyetembe olvadtak bele.<ref>{{Cite book |last=Makk F., Marjanucz L. |title=A Szegedi Tudományegyetem és elődei története (1581-2011) |url=https://u-szeged.hu/download.php?docID=7855 |date=2011 |publisher=Szegedi Egyetemi Kiadó |isbn=9789633060940}}</ref> <ref>{{Cite web |url=https://www.ubbcluj.ro/hu/despre/prezentare/istoric |title=Babeș–Bolyai Tudományegyetem – rövid történeti áttekintés |accessdate=2020-05-05}}</ref>
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalmak]] után, a román nemzet megerősödésével felmerült a nemzeti nyelveken történő egyetemi oktatás kérdése. A románok kifejezett kérésére 1870-ben [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter javasolta Kolozsváron a magyar, román és német nyelvű egyetemi oktatás megkezdését, amit a román elit is örömmel fogadott. Eötvös 1871-es halála után, 1872. október 12-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]], az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] császára és [[Magyarország]] királya szentesítette ''„A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről”'' szóló XIX. és XX. törvénycikkeket. A [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Kolozsvári Tudományegyetemen]] zajló oktatás magyar nyelvű volt, ami elégedetlenséget váltott ki a románok körében. Az eskü letétele után, 1872. december 20-án 258 hallgató kezdte el tanulmányait az intézményben. Négy különálló kar létesült: 1. Jog- és Államtudományi Kar (12 tanszékkel), 2. Orvostudományi Kar (11 tanszékkel), 3. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar (10 tanszékkel) és 4. Matematikai és Természettudományi Kar (7 tanszékkel); a két utóbbi mellé középiskolai tanárképző intézet felállítását rendelték el. A karok egyenlőek voltak, és belső autonómiát élveztek. Az egyetem első rektora a Jog- és Államtudományi Kar részéről jelölt [[Berde Áron]] volt. 1895-től lányok is tanulhattak az egyetemen.<ref name=":0">{{Cite book |last=Ghiță |first=Ovidiu |title=Istoria Universităţii Babeş-Bolyai |year=2012 |publisher=Mega |isbn=978-606-543-222-2}}</ref>
 
Az első világháború után a román hatóságok átvették az egyetem irányítását, így az a Nagy-Románia intézményévé vált. Azokat a magyar alkalmazottakat, akik nem esküdtek hűséget az új román állam iránt, kiűzték. Ők a [[Szegedi Tudományegyetem|Szegedi Tudományegyetemen]] folytatták (1921).
381. sor:
''Lásd még:'' ''[[Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem]]''
 
1919 májusában a megszálló román hatóságok, a Nagyszebenben működő ideiglenes erdélyi román kormányzat megbízásából átvették az egyetemet [[Schneller István (pedagógus)|Schneller István]] rektortól. A kolozsvári magyar állami egyetem megszűnt, először Budapestre, végül Szegedre költözött, ahol megalapozta a mai Szegedi Tudományegyetemet. A kolozsvári román egyetem az átvett épületekkel és felszereléssel 1919. november 3-án nyílt meg [[Vasile Pârvan]] román történész előadásával, nemsokára felvette az I. Ferdinánd Egyetem nevet, az akkoria román uralkodó nevét. Ingatlanvagyona közben új épületekkel bővült, a Babeș diákotthon 1926 óta működött, a Régészeti Intézet számára 1925-ben vásárolták meg a [[Bástya utca (Kolozsvár)|Bástya utcai]] sarokházat, 1929-ben pedig a Román Történeti Intézet számára a Jókai/Napoca utca 11. sz. alatti épületet. Még az [[1910-es évek]]ben vetette meg [[Richter Aladár]] az új [[Botanikus kert (Kolozsvár)|botanikus kert]] alapjait a Majális/Republicii utcában, ezt a munkát folytatták a román botanikusok, és itt 1935-ben készült el az új Növénytani Intézet. 1938-ban már az egyetem négy karára 3094 hallgató iratkozott be, a tanszemélyzetet 360 egyetemi oktató alkotta. Magyar tanszék is működött az egyetemen, [[Kristóf György]] irodalomtörténész tartotta mind az irodalmi, mind a nyelvészeti előadásokat. Ezen kívül semmilyen magyar nyelvű felsőoktatás nem maradt az elcsatolt Erdélyben, a [[teológia]]i képzést leszámítva.
 
A két világháború közötti kolozsvári román egyetemen olyan híres tudósok kutattak és tanítottak, mint [[Sextil Pușcariu]] nyelvész, [[Emil Racoviță]] biológus és Antarktisz-kutató, [[Iuliu Hațieganu]] orvosprofesszor.
391. sor:
1940 szeptemberében a [[második bécsi döntés]] nyomán ez a kolozsvári román egyetem Nagyszebenbe és Temesvárra költözött, Szegedről pedig visszatért a magyar állami egyetem. 1944-ben a front közeledtével ezen egyetem tanárai elhatározták a helyben maradást. 1945-ben a [[első Groza-kormány|Groza-kormány]] hivatalba lépése után megkezdődtek a tárgyalások a szebeni román egyetem visszatéréséről, végül királyi törvényrendelet mondta ki, hogy június 1-jei hatállyal az [[Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem|I. Ferdinánd Király Tudományegyetem]] visszatér Kolozsvárra és visszakapja minden korábbi épületét, ugyanakkor pedig Magyar Tudományegyetem létesül a Regina Maria/De Gerando leánynevelő intézet sétatéri épületében.
 
A Bolyai nevet<ref>{{cite book | author = [[Maurer I. Gyula]] | title = A Bolyai Egyetem az ünnepi avató beszéd tükrében, in: Egyetem az idő sodrásában (szerk. Veress Károly) | publisher = Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság | location = Kolozsvár | year = 2006 | pages = 31–42}}</ref> felvevő kolozsvári magyar egyetem első, 1945/46-os félévére 2000 hallgató iratkozott be, a következőben ez 2400-ra emelkedett. A Bolyai TE egyre jobban érezte a kommunista befolyás erősödését: politikai nyomásra tudományos tevékenységgel nem rendelkező személyek is tanári kinevezést kaptak. 1947-ben fokozódott a kommunista párt nyomása, aztán 1948 októberében kiteljesedett az egyetem szovjet mintájú átszervezése. Az [[orvostudomány]]i kart külön egyetemként [[Marosvásárhely]]re költöztették, de hasonló átalakítást szenvedett a Victor Babeș nevét viselő román egyetem orvos- és gyógyszerész-tudományi fakultása is. 1951 őszén a Bolyai [[jog]]- és közgazdasági karából valamint a Babeș jogi karából létrehozták a Jog- és Közgazdaságtudományi Főiskolát, ami két év múlva meg is szűnt. Mindezek ellenére [[1955]]-ben a párt engedélyezte a Bolyai TE fennállása 10. évfordulójának megünneplését. [[1958]]-[[1959|59]]-ben a bukaresti pártvezetés a számára kedvező nemzetközi konjunktúrát kihasználva a nacionalizmus és a szeparatizmus megszüntetésének jelszavával kimunkálta a két kolozsvári egyetem egyesítését Babeș–Bolyai Tudományegyetem néven. A tanügyminiszter a 168/1959. június 19. számú rendelettel elrendelte a [[Victor Babeș Tudományegyetem]] és [[Bolyai Tudományegyetem]] egyesítését július 1-jei hatállyal. Ez a határozat, ellentétben a szokásokkal, nem jelent meg az akkoria hivatalos közlönyben, így a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek nincs nyilvánosan elérhető alapító okirata.<ref>A Babeș–Bolyai Tudományegyetem honlapján a [https://www.ubbcluj.ro/ro/despre/prezentare/identitate „közintézmény szervezetét és működését szabályozó normatív akták”] első dokumentuma a [https://www.ubbcluj.ro/ro/despre/prezentare/files/Lege-infiintare.pdf „közintézményt létrehozó törvény”] az 1919-ben alapított [[Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem]] alapító dokumentumának hivatalos közlönybeli másolata.</ref>
 
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem [[1971]]-ben érte el a kommunista korszakbeli fejlődésének csúcspontját, ekkor a 14&nbsp;438 diák nyolc fakultáson, azon belül 36 szakon tanult 819 oktató irányításával. A tanszemélyzet 24%-a (194) volt magyar nemzetiségű. A hallgatók jó része diákotthonokban lakott, a Kőkert/Hașdeu utcai diáknegyed az [[1960-as évek]]ben épült fel. Ekkoriban építették a Diákművelődési Házat is a Béke téren. [[1972]]-től fogva a Ceaușescu-féle „kulturális forradalom” során több szakot megszüntettek, a diákok létszáma is csökkent, az 1989/1990-es tanévben csupán 3007 hallgatót tartottak nyilván, közülük 661 volt magyar (22%).
416. sor:
A rendszerváltozást követően mozgalom indult egy olyan magyar nyelvű állami egyetem (újra) létesítésére – ismét Bolyai Egyetem néven –, amely önálló intézetként látja el a romániai magyar felsőoktatást. A különböző román kormányok viszont ezt az oktatást megoldottnak tekintették a BBTE-n belül, és soha nem voltak hajlandók egy másik, eltérő intézetben finanszírozni a magyar nyelvű egyetemi képzést. Emellett a meglévő egyetem többségi román oktatói, sőt az egyetemhez szakmailag kötődő magyar oktatók egy része ebben a BBTE szétszakításának veszélyét látta. Ezért egy különálló állami egyetem, amiben csak magyar tannyelvű oktatás van, nem jött létre. Ugyanakkor maga az oktatói közösség, illetve a romániai magyar érdekképviselet sem volt egységes a követendő stratégiát illetően.<ref>{{CitWeb |szerző=Bakk-Dávid Tímea |cím=OKTATUSVÁNYOS |alcím=Felsőoktatás: mi kell előbb, stratégia vagy autonómia? |dátum=2008-07-17 |weblap=transindex.ro |url=http://itthon.transindex.ro/?cikk=7749}}</ref>
 
Az önálló intézet hiányában [[1997]]-ben a BBTE magyar oktatói közössége kérte, hogy az egyetem magyar része kapjon a közös intézeten belül autonóm döntési keretet, és [[Szilágyi Pál (matematikus)|Szilágyi Pál]] rektorhelyettes, a magyar tannyelvű rész akkori vezetője előterjesztett egy tervezetet ''(„Szilágyi-terv”)'', amely két-három olyan sajátos fakultás megalapításáról szólt, ami a magyar oktatókat foglalná magába. Maguk ezek a fakultások soha nem alakultak meg,<ref name="erdelyma060221">{{CitWeb |szerző=Lázár Lehel |cím=Salat Levente: kudarcot vallott az elképzeléseket egyeztető törekvésem |dátum=2006-02-21 |elér=2014-05-24 |weblap=erdely.ma |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=15864&autoid=20783&year=2006&month=2&day=21&what=archivum |aurl=https://web.archive.org/web/20131022160332/http://erdely.ma/autonomia.php?id=15864&autoid=20783&year=2006&month=2&day=21&what=archivum# |archd=2013-10-22 }}</ref> de 1997-től kezdve tételesen elismerték a "magyar tagozat" létezését. A kétezres évek első felében az egyetem egyre központosítottabb lett, a létező „vegyes” ''(román–magyar)'' karok elszaporodtak, befolyásuk és erejük a BBTE felaprózódásával együtt csökkent ''(huszonegy kar van).'' Az egyetem már meglévő karainak relatív státusa miatt az utóbbi években a „két magyar kar” modellje mellett más tervezetek is szerepelnek a napirenden, így olyan autonómiatervezet, ami szerint a magyar oktatók megmaradnak a maguk tanszéki közösségében, de a legtöbb területen, így főleg az egyetemi tanulmányok szervezésében önálló intézményes kerethez és szabályokhoz kötődnek.<ref>{{CitWeb |cím=Magyari Tivadar BBTE-rektorhelyettes tanévnyitó beszéde |dátum=2008-09-29 |elér=2014-05-24 |weblap=transindex.ro |url=http://figyelo.transindex.ro/?cikk=922}}</ref>
 
Az évek során többször fellángoló viták ellenére a BBTE a romániai magyar felsőoktatás alapvető, széles kínálatú intézete, tekintélyes diákközösséggel, esemény gazdag egyetemi élettel. A viták során a magyar „tagozat” pontos státusának kérdését nyitva hagyták, és időközben a tagozat több ponton döntési önállóságot ért el, főleg Salat Levente és Magyari Tivadar rektorhelyettesek mandátuma alatt. A magyar oktatók jelenlegi álláspontja szerint viszont – és ez határozza meg ebből a szempontból a jelenlegi tagozatvezető mandátumát<ref>{{CitWeb |cím=Sajátos autonómiája lehet a BBTE magyar tagozatának? |dátum=2008-09-29 |weblap=transindex.ro |elér=2014-05-24 |url=http://itthon.transindex.ro/?hir=19284}}</ref> – a kérdést nem tekintik lezártnak addig, amíg a magyar tagozat státusát nem rendezik pontos szabályozással és intézményes keretben.
423. sor:
Kari, illetve tanszéki szinten a dékán (illetve tanszékvezető) számít annak a tagozat vezetőjének, amelynek maga is tagja, a másik tagozat vezetője ebben az esetben egy dékánhelyettes, illetve tanszéki tagozatvezető, akit a saját tagozata választ meg.
 
Az egyetem magyar tagozatának élén egy negyvenfős tanács áll, amelyet a karok és tanszékek magyar oktatóinak és diákjainak megválasztott képviselői alkotnak. Ennek megalakulását és kompetenciáit [[2004]]-ben [[Salat-Zakariás Levente|Salat Levente]] akkori rektorhelyettes kezdeményezésére a BBTE (román) vezetősége tudomásul vette.<ref name="erdelyma060221"/> A magyar tagozatot az egyetem élén hagyományosan a rektor egyik helyettese vezeti, akit a többi rektorhelyettestől eltérően nem maga a rektor választ ki, hanem a magyar tagozat tanácsa választ meg titkos szavazással. Közmegegyezésnek számít az BBTE-n az is, hogy a magyar tagozat a közös egyetem vezetésében úgy vesz részt, hogy hagyományosan az egyetem tanulmányi rektorhelyettesét adja,<ref>{{CitWeb |szerző=Transindex |cím=BBTE – Mint mindig |dátum=2005-12-05 |weblap=nagybanya.ro |url=http://www.nagybanya.ro/reszletes-cikkid-1029.htm |archívdátum=2013-10-22 |archívurl=https://web.archive.org/web/20131022160304/http://www.nagybanya.ro/reszletes-cikkid-1029.htm}}</ref> ezért a magyar tagozat vezetője ugyanakkor az egyetem tanulmányi rektorhelyettese is.
 
A magyar tagozatot képviselő rektorhelyettes és csapata jellegzetesen a kisebbségi közvélemény központjában levő személyek, a tagozatvezető politikáját szüntelenül elemzik, boncolgatják, latolgatják.<ref name="szabadsag071217">{{CitWeb |szerző=Borbély Tamás |cím=Vízválasztó megmérettetés |dátum=2007-12-17 |weblap=szabadsag.ro |url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/4036 |elér=2014-05-24}}</ref><ref>{{CitWeb |cím=Transfórum – Magyari Tivadar válaszol |dátum=2007-11-13 |elér=2014-05-24 |weblap=transindex.ro |url=http://itthon.transindex.ro/?cikk=6340}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Babeș–Bolyai_Tudományegyetem”