„Mona Lisa (festmény)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4E:1513:3700:994B:2E58:C98:811D (vita) szerkesztéséről Pkunk szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Kiegészítés Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
30. sor:
== A ''Ki van a képen?'' rejtélye ==
* A leggyakoribb vélekedés szerint a kép Del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasság előtti gyermeke – nagyapja azért adta hozzá Giocondóhoz, hogy a szégyent elkerülje (azt is tudjuk, hogy Giocondónak Lisa előtt volt egy felesége, aki Lisa anyjának testvére volt) – aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha.<!--Talán egy [[Medici-család|Medici]]?-->
* Dr. Lillian Schwartz szerint a kép önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során Schwartz szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között, bár ránézésre a két személynek szinte minden arcvonása különböző. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.
* Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött [[Aragóniai Izabella milánói hercegné|Aragóniai Izabella]], Milánó hercegnéje. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.
* Mások szerint viszont Leonardo édesanyja, Caterina látható rajta abban a pillanatban, amikor először érzi gyermeke moccanását, feloldva korábbi egykedvűségét és szomorúságát, és mosolygásra késztetve őt. Mindez észlelhető, ha felváltva eltakarjuk arcának bal és jobb oldalát. Jobb oldala közömbös, egykedvű, bal oldala viszont mosolyra nyílik. Csak akkor érthető meg ez a félmosoly, ha ismerjük Caterina és Leonardo sorsát: Caterinát otthonából elrabolták, és rabszolgaként adták el, Leonardót pedig a firenzei [[Palazzo Vecchio|Palazzo Vecchió]]<nowiki/>ban 1505-ben Michelangelo a ''Cascinai csata'' groteszkjével alázta meg (l. „Reneszánsz probléma…”).
| |||