„Mikulás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.133.84.214 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Mi kulás? nem mikulás
9. sor:
[[Fájl:Krampus-Postkarte um 1900.jpg|thumb|210px|A Mikulásnak régebben az ördögformájú krampusz volt a segédje (19. századi illusztráció, Németország)]]
[[Fájl:DSC07069 Santa Claus in Sanok 2010.JPG|right|210px|thumb|Mikulás és lovasszánkó, Lengyelország]]
A palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó '''MikulásMi kulás?''' eredetileg a [[Római katolikus egyház|katolikus]] vallású vidékeken [[Szent Miklós]]nak, a [[Lükia|Lycia]] [[Római provinciák|római provinciában]] fekvő [[Myra]] város [[püspök]]ének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, ezért a későbbi korokban a népi vallásosság hatására kialakult ajándékosztó püspöksüveges Mikulás előképének és mintájának tartják. [[1087]]-ben Myrából a Dél-Olaszországi [[Bari]] városába vitték Szent Miklós ereklyéit, miután a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak.<ref>{{cite web |url=http://www.mikulasbirodalom.hu/myra/sir.htm |title=Szt. Miklós sírja |accessdate=20131218}}</ref> A Szent Miklós napi magyar népi hagyományok német hatást tükröznek. A katolikus szent kultuszát a [[10. század]]ban vitték el [[Németország]]ba a kereskedők. A [[középkor]]ban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Kezdetben a különféle játékokban a kolostori iskolák legifjabb diákja alakította Miklóst. Később ezt a szerepet a felnőttek vették át. Ebből alakult ki aztán a szokás és került Magyarországra, hogy az ünnepnap előestéjén, egy később magyar nyelvterületen „Mikulás”-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – [[december 6.]] hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.<ref>{{cite web |url=http://www.nko.hu/nepszokasok.html |title=Népszokások, hagyományok |accessdate=20131218}}</ref> Magyar nyelvterületen Mikulás alakjára használatos az újabb keletű, a szélesebb körben csak az 1950-es évek óta elterjedt, [[Télapó]] elnevezés is, ami feltételezhetően teljesen téves összemosása a különböző kultúrkörök hagyományainak.<ref>{{cite book |author= |title= A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1-3. |publisher= Budapest, Akadémia Kiadó |year= 1985 |isbn= 963053839X}}</ref> A képzeletbeli ajándékosztó alakjának elnevezésére régóta használt „Mikulás” elnevezés [[1856]]-tól eredeztethető és egy olyan „lény”, illetve népi mesealak elnevezése, aki december 6-án, Szent Miklós napján megajándékozza a gyermekeket.
 
A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál.<ref>{{cite web |url=http://lexikon.katolikus.hu/M/Mikul%C3%A1s.html |title=Magyar katolikus lexikon > M > Mikulás |accessdate=20131218}}</ref> A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a [[globalizáció]] hatására megváltozott: addig amíg a két világháború között a Mikulás alakja a [[Mennyország|mennyben]] élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig [[manó]]k, [[angyal]]ok vagy [[krampusz]]ok voltak, addig a mai [[Fogyasztói társadalom|fogyasztói társadalmakban]] egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a [[Lappföld]]ön él, szánját [[rénszarvas]]ok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikulás