„Békéscsaba” változatai közötti eltérés

'''Békéscsaba''', régebbi nevén ''Csaba'', vagy ''Nagy-Csaba'', majd ''Békés-Csaba'' ({{ny-sk|Békešská Čaba}}, {{ny-de|Tschabe}}, {{ny-ro|Bichișciaba}}), [[megyeszékhely]], [[Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)|megyei jogú város]], [[Békés vármegye]] gazdasági-földrajzi központja és székhelye. Mérete alapján [[Magyarország]]on középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. A [[Békéscsabai járás]] és a [[Viharsarok (tájegység)|Viharsarok]] központja, az ország [[Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint|1618. legnépesebb települése]], a [[Dél-Alföld]]ön a harmadik. Első írásos említése [[1332]]-ből származik. A [[Török háborúk Magyarországon|török időkben]] elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett település mára már rendezett külsejű várossá vált. A város híres [[gasztronómia]]i különlegességeiről és rendezvényeiről, például a [[Hungarikum (jog)|hungarikumnak]] számító [[csabai kolbász]]ról és az erre alapozott [[Csabai kolbászfesztivál|fesztiválról]]. Ugyancsak itt rendezték meg Magyarország leglátogatottabb [[Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé|sörfesztiválját]] is, azonban ez átkerült Gyulára.