Wikipédia

„Magyar történelem” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.79 (vita) szerkesztéséről Porrima szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
86. sor:
[[Fájl:Lajos II.jpg|180px|bélyegkép|jobb|[[II. Lajos magyar király|II. Lajos]], az egységes [[Magyar Királyság]] utolsó királyának 1526-os portréja]]
 
1437-ben trónra került az első [[Habsburg-ház]]i király, [[Albert magyar király|Albert]], azonban uralkodása korai halála miatt nem tartott sokáig. Hamarosan (hazánk történelmében nem utoljára) kettős királyválasztásra került sor [[I. Ulászló magyar király|Várnai Ulászló]] és [[V. László magyar király|Utószülött László]] egyidejű megválasztásával. Az ország kormányzása [[Hunyadi János]], kezébeErdély kerültelső vajdájának, akia eredményesenromán vettenemzetiségű felkirályi helytartónak a harcotkezébe került, aki az [[1440-es évek]] elején betörősikeresen harcolt a bevonuló török hadakkal​​seregek szembenellen. 1456-ban [[II. Mehmed oszmán szultán|II. Mehmed]] [[Nándorfehérvári diadal|Nándorfehérvár ostromába kezdett.]] Az erős végvárat hétezer katona védte, [[Szilágyi Mihály (kormányzó)|Szilágyi Mihállyal]] az élén. Hunyadi a [[Kapisztrán Szent János|Kapisztrán János]] vezette keresztény haddal vereséget mért a törökökre, ezzel megakadályozva, hogy az oszmánok betörjenek az országba.<ref>{{cite web |url=http://hu.scribd.com/doc/118164353/Sza-ray-Miklo-s-To-rte-nelem-2#scribd |title=A magyar rendi állam és a török párharca – Hunyadi János (104-108. oldal) |date=2012 | publisher=[[Száray Miklós]] |format=html |language= magyar}}</ref>
 
Az ezt követő trónért való harcokból 1458. január 24-én az egyház és a bárók támogatását is élvező [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] került ki győztesen, akit az országgyűlés királlyá is választott. Mátyás uralkodása alatt az ország kulturális értelemben is teljesen felzárkózott a nyugati hatalmakhoz, az „Igazságos” jelző mellett gyakran nevezik Corvin Mátyásnak és a reneszánsz uralkodónak is. A királyi udvar [[reneszánsz]] fejedelmi központtá alakításában nagy szerepet játszott második felesége, [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrix]], a nápolyi király, [[I. Ferdinánd nápolyi király|I. Ferdinánd]] lánya. Az ország kincstárának növekedésével párhuzamosan Mátyás növelte a zsoldosai számát is, az [[1460-as évek]]től pedig a legendássá vált [[fekete sereg]]ét is elkezdte megszervezni. 1479-ben az oszmánok nagy erőkkel törtek [[Erdély]]re, akiket [[Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534)|Báthori István]] [[erdélyi vajda]] állított meg a [[kenyérmezei csata]] során [[Gyulafehérvár]] közelében. Mátyás, hogy elkerülje a háborút, 1483-ban öt évre békét kötött a törökökkel, amit 1520-ig a magyar királyok rendre meg is újítottak.<ref>{{cite web |url=http://hu.scribd.com/doc/118164353/Sza-ray-Miklo-s-To-rte-nelem-2#scribd |title=Mátyás, a nagyhatalmú király (109-113. oldal) |date=2012 | publisher=[[Száray Miklós]] |format=html |language= magyar}}</ref><ref>{{cite web |url=http://hu.scribd.com/doc/118164353/Sza-ray-Miklo-s-To-rte-nelem-2#scribd |title=Mátyás, a hódító (114-118. oldal) |date=2012 | publisher=[[Száray Miklós]] |format=html |language= magyar}}</ref>
174. sor:
[[Fájl:Mária Terézia koronázása a Szent Márton székesegyházban.jpg|300px|bélyegkép|jobbra|Mária Terézia magyar királynővé koronázása 1741. június 25-én a [[pozsony]]i [[Szent Márton-dóm (Pozsony)|Szent Márton-székesegyházban]]]]
 
A [[17. század]] végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek a [[Temesköz]] kivételével visszafoglalták a középkori Magyar Királyság törökök által elfoglalt területeit, amit az [[1699]]-es [[karlócai béke]] szentesített. A szintén osztrák kézre jutott Erdélyt azonban nem egyesítették Magyarországgal, hanem külön kormányozták. Magyarország, megmaradt önállóságát is elvesztvén, a Habsburg-kormányzat leigázott, katonailag megszállott országa lett. Az egész időszakot a magyarok kárára elkövetett jogsértések<ref>Az országgyűlés háromévenkénti össze nem hívása, az [[eperjesi vésztörvényszék]], [[Zrínyi Péter]], [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenc]] és [[Frangepán Ferenc Kristóf]] törvénytelen halálra ítélése, a lakossággal szemben elkövetett atrocitások.</ref> és jogfosztások<ref>A fontosabbak: [[Gubernium]] (=abszolutizmus); a pozsonyi országgyűlés (szabad királyválasztás jogának és az [[ellenállásiEllenállási záradék|ellenállási záradéknak]]nak az eltörlése, a királyi hitlevél kiváltságainak megnyirbálása), hajdúk kiváltságainak eltörlése, a jászkunok eladása a [[Német Lovagrend|Német Lovagrendnek]]nek.</ref> jellemzik. A kormányzat részéről kirótt hatalmas terhek (porció, forspont) és a katonai erőszakoskodások a lakosságot végsőkig igénybe vették.
 
A függetlenség kivívására tett kísérletet a [[II. Rákóczi Ferenc]] által vezetett [[Rákóczi-szabadságharc|szabadságharc]] a [[18. század]] elején, amely a kompromisszumos [[szatmári béke|szatmári békével]] zárult [[1711]]-ben. A béke ígéretet tett az [[alkotmány]] visszaállítására, a [[vallásszabadság]] biztosítására és az [[országgyűlés]] mihamarabbi összehívására, amnesztiát adott a szabadságharcban résztvevőknek, egyúttal intézkedett a magyarokat sértő intézmények és méltóságok eltörléséről. Az ellenállás és a szabad királyválasztás jogát azonban nem állították vissza, külön magyar hadsereget sem hoztak létre.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_történelem”