„Vadaskert” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.208.50 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
28. sor:
A törvény megkülönböztet vadaskerteket és [[vadaspark]]okat: a vadaskertek a [[gímszarvas]], [[európai dámvad|dámszarvas]], a [[vaddisznó]] és az [[európai muflon]] tartása, tenyésztése és vadászata céljából létesített bekerített területek, míg a vadasparkok kutatási, oktatási és bemutatási célokat szolgálnak, itt vadászatot folytatni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. Ugyancsak kimondja a törvény, hogy a vadaskertben, vadasparkban tartott vad – a vadaspark fenntartójával kötött eltérő megállapodás hiányában – a vadászatra jogosult tulajdonában van (míg a szabadterületen élő vad az állam tulajdona hazánkban).
A rendelkezések szerint a vadaskertekben, vadasparkokban nem kell tekintettel lenni az élőhely vadeltartó képességére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vadaskertben jóval magasabb állománysűrűséget találunk, mint a szabadterületen. A vadaskertekben az egyes vadfajokra vonatkozó [[vadászidény|vadászati idény]]ektől is el lehet térni a [[vadászati hatóság]]nak történt előzetes bejelentés után, a vad szaporodására vonatkozó etikai szabályok megtartása mellett. A törvény végrehajtását szabályozó miniszteri rendelet kimondja, hogy vadászati célú vadaskert vadászatra szolgáló részének vaddisznó és muflon esetében 200 ha-t, más nagyvadfajok esetében az 500 ha területnagyságot el kell érnie.
Magyarországon legelterjedtebbek a vaddisznóskertek, illetve az olyan vadaskertek, ahol több nagyvadfaj egyidejű tartása mellett a vaddisznó számít a fő vadfajnak.<ref>Jánoska F. (2001): A vaddisznós kertek hazai jellemzői. In: ZOMBORSZKY Z., szerk: A zárttéri vadtartás időszerű kérdései, távlatai. Kaposvár: 19-26</ref> Megfigyelhető tendencia a [[vaddisznó]] zárttéri tartásában az intenzívebb tartásformák terjedése. Mind a régebben üzemelő kertek átalakításával, mind újonnan létesülő kertek esetén gyakoribbak a nagyobb árbevételt eredményező kanöregbítő kertek, azaz a kanok több évig tartó tartása, mely a terítéken magasabb kan-arányt eredményez. Ez, valamint a napi akár 100 pld-t meghaladó terítéknagyság, nem feltétlenül emeli a vadászat-vadgazdálkodás társadalmi elfogadottságát, de a gazdasági kényszer tekintetében szükségszerűségnek fogható fel.<ref>Jánoska F. (2002): Vadaskertek szerepe a vadgazdálkodás jövőképében. NIMRÓD VADÁSZÚJSÁG 6: 23-25.</ref>60000 kurva találhato.
== Jegyzetek ==
| |||