„Gerhard Schmidhuber” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor:
Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vállalókat és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS-tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül {{szám|70000}} lakóját szabadította fel.{{refhely|Ungváry, 2006.}}
Négy történész (Bartha Ákos,<ref>Bartha Ákos: ''Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945''; Jaffa, Budapest, 2021 (''Modern magyar történelem'')</ref> [[Lévai Jenő]],<ref>Lévai Jenő: ''A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története''; Budapest 1946 Officina 133.</ref> Szekeres József<ref>Szekeres József: ''A pesti gettók 1945 januári megmentése''; Budapest 1997, Budapest Főváros Levéltára, 115-118.</ref> és [[Ungváry Krisztián]])<ref>Ungváry Krisztián: ''Hősök? A budapesti csata német katonai elitje''; Budapest, 2019 Jaffa, 193-200.</ref> hitelesnek tartja Szalai vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Nyolc egymástól részben teljesen függetlenül nyilatkozó tanú:
Végeredményben ezt a verziót fogadta el az izraeli Yad Vasem intézet is, amely Szalai Pálnak a „világ igaza” elismerést adományozta. Ennek ellenére vannak történészek (Sipos Péter, Karsai László) akik megkérdőjelezik az egész történetet. Érveik szerint nem is Schmidhuber döntött, mert véleményük szerint a német hadsereg szigorú hierarchiája miatt neki erről jelentést kellett volna tennie feletteseinek – így [[Karl Pfeffer-Wildenbruch|Karl Pfeffer-Wildenbruchnak]] és rajta keresztül [[Heinrich Himmler|Heinrich Himmlernek]] –, akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.{{refhely|Sipos, 2006.}} Hipotéziseiket azonban mindmáig semmilyen konkrét, az ügyre vonatkozó bizonyítékkal nem támasztották alá. Karsai László szerint az is igazolhatatlan, hogy a nyilasok meg akarták volna semmisíteni a pesti nagygettót. Szerinte akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. (Lásd Karsai László: ''Szalai Pál – Politikai életrajz'' című 2022-es kötetét.)<ref>[http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.]</ref>
| |||