„Kéthly Anna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A Népszava vezetői, újságírói kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
62. sor:
=== A második világháború alatt ===
Az 1930-as évek vége felé egyre inkább radikalizálódott a közélet, a szélsőjobboldal
A [[Magyar Királyság (1920–1945)|Horthy-korszak]] idején [[1939]]-ben tartottak utoljára választásokat. Az MSZDP számára a választás mélypontot jelentett. Míg [[1922]]-ben 25, [[1926]]-ban és [[1931]]-ben 14, 1935-ben 11 képviselőt küldtek, addig [[1939]]-ben csak ötöt. Kéthly Anna megőrizte mandátumát, és továbbra is az országgyűlés tagja maradt. Egyre inkább a németek elleni összefogásra buzdított. Kereste a lehetőséget a polgári erők összefogására, és ezáltal a háborúból való kilépésre. Az 1942-es újvidéki vérengzés ellen [[Bajcsy-Zsilinszky Endre|Bajcsy-Zsilinszky Endrével]] együtt emelte fel a szavát, követelte a tettesek felelősségre vonását. Ekkor több halálos fenyegetést is kapott. Amikor barátai azt tanácsolták neki, hogy ezekbe az ügyekbe ne ártsa bele magát, akkor tette híres kijelentését: „Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak!”. Bátorságáért párttársa, [[Böhm Vilmos]] a magyar politika [[Jeanne d’Arc]]jának nevezte.
| |||