„Nagymányok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Üdvözlöm Az oldalon hibát találtam helytelen két ponton!. Egyrészt Nagymányoknak nincs idegen neve , és az itt élők nem fele hanem 26.1 százaléka úgynevezett nem magyar származású . Legyenek szívesek kijavítani a hibákat , a pontos informálódás zökkenőmentesítéséért . Ugyan is ezen az oldalon rengeteg hamis és nem pontos információ van. Legyenek szívesek javítani. Üdvözlettel Müller János történész.
20. sor:
| kép = Coa Hungary Town Nagymányok.svg
}}
'''Nagymányok''' (németül ''Großmanok'') [[város]] [[Tolna vármegye|Tolna vármegyében]], a [[Bonyhádi járás]]ban. 2009. július 1-jével nyilvánították várossá.<ref>{{cite web |url=https://www.varossanyilvanitas.hu/varossa-nyilvanitas-2009.html |title=A 2009. év új városai |accessdate=2020-02-05 |author=Trócsányi András, Pirisi Gábor |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151022154945/http://www.varossanyilvanitas.hu/varossa-nyilvanitas-2009.html |archivedate=2015-10-22 }}</ref> 1068 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.<ref>[https://www.ksh.hu/docs/hun/hnk/hnk_2018.pdf]</ref>
 
== Fekvése ==
30. sor:
== Története ==
 
Az első írásos emlék [[1015]]-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg a ''Manek'' alakban írt falut a [[Pécsváradi bencés kolostor|pécsváradi kolostornak]] adományozza. A település neve és annak írásmódja a későbbiekben többször változott: ''Manky'', ''Meneke'', ''Manyk'', ''Manyuk'', ''Mányok'' és ''Nagymányok'' alakok váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű.
 
A város hármas településtagoltsága szintén a [[Bányászat#A szénbányászat|szénbányászathoz]] kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a ''Csalapuszta'' [[1299]]-től, mely két utcából állt. A ''Bányatelep'' [[1891]]-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az ''Újtelep'' szintén bányászlakásokból álló településrész, [[1958]]-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései [[1803]]-tól voltak tapasztalhatók. [[1873]]-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet [[1890]]-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben [[Troll Ferenc]] zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.