„Magyarország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg. |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
75. sor:
2022-ben világviszonylatban közepesen [[korrupció|korrupt]] az ország, míg az [[Európai Unió]]ban a [[Korrupcióérzékelési index|legkorruptabb]].<ref>{{Cite web |title=2022 Corruption Perceptions Index - Explore Vietnam’s results |url=https://www.transparency.org/en/cpi/2022 |work=Transparency.org |accessdate=2023-02-01 |language=en}}</ref><ref>{{Cite web |title=Hungary drops sharply in global anti-corruption index |url=https://euobserver.com/green-economy/150758 |work=EUobserver |accessdate=2022-05-26 |language=en}}</ref><ref>{{Cite web |title=Transparency International: Még mindig Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban |url=https://telex.hu/gazdasag/2024/01/30/transparency-international-korrupcio-magyarorszag |work=telex |date=2024-01-30 |accessdate=2024-04-04 |language=hu |last=Csurgó |first=Dénes}}</ref><ref>{{Cite web |title=Idén is hazánk lett az EU legkorruptabb országa a Transparency International rangsora szerint |url=https://atlatszo.hu/adat/2024/01/30/iden-is-hazank-lett-az-eu-legkorruptabb-orszaga-a-transparency-international-rangsora-szerint/ |work=atlatszo.hu |date=2024-01-30 |accessdate=2024-04-04 |language=hu}}</ref> A [[Transparency International]] 180 országot rangsoroló [[Korrupcióérzékelési index|korrupciós indexében]] 2022-ben a 77. helyre került.<ref>{{Cite web |title=Hungary |url=https://www.transparency.org/en/countries/hungary |work=Transparency.org |accessdate=2020-11-05 |language=en}}</ref> Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi [[korrupció]] erősödött.<ref>{{cite web|url=https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|title=Corruption Perceptions Index 2017|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Transparency International]]|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20191223213054/https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|archivedate=2019-12-23}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|title=Magyarország már majdnem a legkorruptabb ország az EU-|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Index.hu]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180221202834/https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|archivedate=2018-02-21}}</ref> [[Sajtószabadság]] tekintetében a [[2010-es évek]] folyamán folyamatosan csúszott le a [[Sajtószabadság#Országonként|nemzetközi ranglistán]], a ''Riporterek Határok Nélkül'' szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt.<ref name= RSFrank>{{Cite web |title= 2020 World Press Freedom Index |url=https://rsf.org/en/ranking |publisher= Reporters Without Borders |accessdate= 2020-10-22 |language= en}}</ref>
A [[magyarok|magyar]] államiság kezdetei visszanyúlnak [[I. István magyar király|Szent István király]] megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át [[Magyar Királyság]] néven szerepel a történelemben.<ref>{{Cite web |url=http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_kozepkori_magyar_kiralysag_intezmenye_racz_arpad_interjuja_engel_pallal |title=A középkori Magyar Királyság intézménye |date= 1996 |accessdate=2020-01-15 |author=Engel Pál |work=Rubicon |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121122140455/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_kozepkori_magyar_kiralysag_intezmenye_racz_arpad_interjuja_engel_pallal/ |archivedate=2012-11-22 }}</ref> Jelenlegi [[Országhatár|határai]] nagyjából megegyeznek az [[1920]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]]ben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.<ref>{{cite book| author = Richard C. Frucht| title = Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture| url = https://books.google.com/?id=lVBB1a0rC70C| date = 31 December 2004| publisher = ABC-CLIO| isbn = 978-1-57607-800-6| page = 360}}</ref><ref>{{cite encyclopedia|title=Trianon, Treaty of|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html|encyclopedia=[[The Columbia Encyclopedia]]|year=2009|accessdate=2017-06-07|archívurl=https://web.archive.org/web/20120701/http://encyclopedia.com/topic/Treaty_of_Trianon.aspx|archívdátum=2012-07-01}}</ref><ref>{{cite web| title= A Trianoni békeszerződés szövege (angol)| url= http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon| accessdate= 10 June 2009| archiveurl= https://web.archive.org/web/20081204035603/http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon| archivedate= 2008-12-04}}</ref> Az ország a [[Magyar Királyság (1920–1945)|Horthy-rendszerben]] a revízió reményében, a [[Szálasi-kormány]] alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be
2010 óta a [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokrácia]] szintjén jelentős hanyatlás következett be.<ref>{{Cite web |title=Dropping the Democratic Facade |url=https://freedomhouse.org/report/nations-transit/2020/dropping-democratic-facade |work=Freedom House |accessdate=2022-07-06 |language=en}}</ref><ref>{{Cite web |title=Hungary: Country Profile |url=https://freedomhouse.org/country/hungary |work=Freedom House |accessdate=2022-07-06 |language=en}}</ref><ref>{{Cite web |title=Dismantling Democracy: The Orbánization of Hungary {{!}} illiberalism.org |url=https://www.illiberalism.org/dismantling-democracy-the-orbanization-of-hungary/ |work=https://www.illiberalism.org/ |accessdate=2022-07-31 |language=en-US |first=Skylar G. |last=Knight}}</ref><ref>{{Cite web |title=BTI 2022 Country Report: Hungary |url=https://bti-project.org/en/reports/country-report?isocode=HUN&cHash=23ec19955473853989c4feaeadb3b2bb |work=BTI 2022 |accessdate=2022 |language=en}}</ref> 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint [[Brazília]], [[Indonézia]] vagy Európában [[Albánia]].<ref>{{Cite web |title=Ranking {{!}} Democracy Matrix |url=https://www.democracymatrix.com/ranking |work=www.democracymatrix.com |accessdate=2022-07-06}}</ref> A 2020-as brüsszeli [[jogállam]]isági jelentés egy sor problémát tárt fel.<ref name= Országfejezet>[https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/hu_rol_country_chapter_hu.pdf 2020. évi jogállamisági jelentés Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon] ([[Európai Bizottság]], 2020. szeptember 30.)</ref> 2022-ben az [[Európai Parlament]] nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem [[választási autokrácia]], egy hibrid rezsim.<ref>{{Cite web |title=Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP |url=https://hu.euronews.com/my-europe/2022/09/15/magyarorszag-mar-nem-teljes-erteku-demokracia-megszavazta-az-allasfoglalast-az-ep |work=euronews |date=2022-09-15 |accessdate=2022-09-17}}</ref> Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.<ref>{{Cite web |title=Még a KSH optimista forgatókönyve szerint is durva népességfogyás jöhet |url=https://24.hu/belfold/2023/07/19/ksh-elemzes-nepessegfogyas/ |work=24.hu |date=2023-07-19 |accessdate=2023-07-28 |language=hu |last=https://www.facebook.com/Kerner-Zsolt-Megtelt-1601125059944970}}</ref><ref>{{Cite web |title=Some Hungarian regions heading towards depopulation, demographic data reveals |url=https://telex.hu/english/2023/03/10/demographic-data-reveals-some-hungarian-regions-heading-towards-depopulation |work=telex |date=2023-03-10 |accessdate=2023-07-28 |language=hu}}</ref><ref>{{Cite web |title=Hungary’s demographic slide continues in 2022 |url=https://www.bne.eu/hungary-s-demographic-slide-continues-in-2022-268210/ |work=www.bne.eu |date=2023-01-30 |accessdate=2023-07-28 |language=en}}</ref>
182. sor:
[[Fájl:Mátyás_Király_arcmása.jpg|bélyegkép|jobbra|Hunyadi Mátyás]]
[[Géza magyar fejedelem|Géza nagyfejedelem]] nyugat felé fordult, miután megalapította a két fejedelmi központot, [[Esztergom]]ot és [[Székesfehérvár]]t. 973-ban követeket küldött a [[Német-római Birodalom|német-római császárhoz]], [[I. Ottó német-római császár|I. Nagy Ottóhoz]], és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle. Ezek nevelték fiát, Vajkot is, aki megkeresztelésekor az ''István'' nevet kapta. [[I. István magyar király|István király]] nevelője [[Prágai Szent Adalbert|Adalbert prágai püspök]] volt, az ő nevéhez fűződik megkeresztelése, valamint valószínűleg István házasságát is ő hozta tető alá [[Gizella magyar királyné|Gizella bajor hercegnével]]. Géza az öröklésben a hagyományos [[szeniorátus]] (a nemzetség legidősebb élő férfi tagjának öröklési joga) helyett a keresztény-germán primogenitúrát (az elsőszülött fiú öröklési joga) akarta érvényesíteni. Géza halála után a [[Pogányság|pogányok]] támogatását élvező [[Koppány vezér|Koppány]] következett volna a fejedelmi trónon. Koppány [[Tar Zerind|Tar Szerénd]] fia volt, aki Géza másodunokatestvére és [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] egyik fiának, [[Tarkacsu]]nak az unokája. István azonban német segítséggel legyőzte őt,<ref>{{cite web |author=Asia Travel Europe |url=http://www.asiatravel.com/europe/hungaria/travelinfo.html |title=Hungaria Travel Information | Asia Travel Europe |publisher=Asiatravel.com |accessdate=21 November 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080905161209/http://asiatravel.com/europe/hungaria/travelinfo.html |archivedate=2008-09-05}}</ref> majd 1000 karácsonyán királlyá koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény [[Magyar Királyság]], amely több mint kilenc évszázadig állt fenn a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]. Az Árpád-házi királyok igyekeztek megőrizni Magyarország területi integritását: [[II. András magyar király|II. András]] (1205–1235) keresztes hadjáratot vezetett,
Miután 1301-ben meghalt az utolsó [[Árpád-ház]]i uralkodó, pár évig hatalmi harcok gyengítették az országot. Végül az Árpád-házzal leányágon rokon [[Anjou-kor|Anjou-dinasztia]] szerezte meg a hatalmat, és a [[14. század]]ban ezt meg is tartották. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]], az első [[Anjou-ház (vegyes házak)|Anjou-ház]]i király központosította a királyi hatalmat. Fia, [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] uralkodása alatt érte el az ország legnagyobb kiterjedését, a magyar koronának számos vazallus állam volt alárendelve. Az Anjou-királyok egyik legfontosabb székhelye ([[Székesfehérvár]] és [[Buda (történelmi település)|Buda]] mellett) [[Visegrád]] volt. A [[15. század]]ban a Magyar Királyság [[Európa]] jelentős hatalma volt. [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]], majd [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] uralkodása alatt az ország kulturális szempontból is felzárkózott a legfejlettebb országokhoz.<ref name="britannica1">{{cite web |url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/276730/Hungary#tab=active~checked%2Citems~checked&title=Hungary%20--%20Britannica%20Online%20Encyclopedia |title=Hungary – Britannica Online Encyclopedia |publisher=Britannica.com |accessdate=21 November 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081227020406/http://www.britannica.com/EBchecked/topic/276730/Hungary#tab=active~checked%2Citems~checked&title=Hungary%20--%20Britannica%20Online%20Encyclopedia |archivedate=2008-12-27}}</ref> Az ország elsődleges központja [[Buda (történelmi település)|Buda]] lett, Mátyás híres királyi [[reneszánsz]] udvarával. Mátyást a [[Jagelló-ház]]i királyok követték a trónon. Ekkor azonban már fenyegetett a török megszállás, ami a [[16. század]]ban véget vetett az ország nagyhatalmi helyzetének és hosszú időre a függetlenségének is.
213. sor:
A birodalomban főleg [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] és fia, [[II. József magyar király|II. József]] uralkodott a [[felvilágosult abszolutizmus]] szellemében. A két felvilágosult abszolutista uralkodó rájött a [[parasztréteg]] fontosságára, mivel ők fizették a legtöbb [[adó]]t is. Ezért korlátozták a [[rend (feudalizmus)|rendi]] kiváltságokat, a [[nemesség]]et is adófizetésre kötelezték, illetve társadalmi, közegészségügyi, oktatási újításokat vezettek be. Politikájuk lehetővé tette, hogy a nem nemesek is hivatalnokok legyenek. Ennek következtében kialakult egy olyan hivatalnokréteg, amely a [[reform]]ok, újítások híve volt.
[[Fájl:Schoefft József Széchenyi.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|gróf [[Széchenyi István]] [[Politika|politikus]], [[polihisztor]], „a legnagyobb magyar”]]
[[1780]]-ban került trónra II. József, a „kalapos király”. Édesanyjához hasonlóan rendeletekkel kormányzott, országgyűlést egyszer sem hívott össze. Ebben a korban jelent meg az erőltetett ''germanizálás'', ugyanis a [[Habsburg Birodalom]] hivatalos nyelve a [[német nyelv|német]] lett ([[1784]]). „''Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vármegyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki németül nem tud... Az országgyűlés nyelve is német leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül nem tud... latin iskolába csak azokat szabad felvenni, kik németül irnak s olvasni tudnak...''”.<ref>{{cite web |url= http://www.pitt.edu/~votruba/sstopics/slovaklawsonlanguage/Austrian_Law_on_the_German_Langauge_in_Hungary_1784.pdf |title= The Law on the German Language in Administration |accessdate= 2010-06-30 |last= Votruba |first= Martin |work= Slovak Studies Program |publisher= University of Pittsburgh |archiveurl= https://web.archive.org/web/20100605201310/http://www.pitt.edu/~votruba/sstopics/slovaklawsonlanguage/Austrian_Law_on_the_German_Langauge_in_Hungary_1784.pdf |archivedate= 2010-06-05}}</ref> Ez óriási felháborodást váltott ki a magyar nemesség körében. József azonban elszánta magát akarata keresztülvitelére: a reformsorozat nyitányaként a [[Szent Korona|Szent Koronát]] átszállíttatta Bécsbe. Ezután támadást indított a [[vármegye]]rendszer ellen, amely a rendelkezések végrehajtásáért felelt, épp ezért minden uralkodói törekvést megcsáklyázhatott.
Ennek hatására a nemzeti öntudatra ébredés nemcsak [[politika]]i, hanem kulturális síkon is zajlott. A [[19. század]] első felében [[Széchenyi István]] által megindított nemzeti reformmozgalom időszakát [[reformkor]]nak nevezzük. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a [[jobbágy]]kérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a ''Himnusz'' és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez. Erre az időre tehető a [[nyelvújítás]]i mozgalom és a magyar nyelv [[klasszikus magyar irodalom|irodalmi]] szintre emelése is, melynek betetőzéseként az [[1843–44-es pozsonyi országgyűlés|1844-es országgyűlésen]] a [[magyar nyelv|magyar]] lett az ország hivatalos nyelve.
383. sor:
A ''bíróságok'' illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik. Az ''ítélőtáblák'' a helyi bíróság vagy a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot bírálják el. [[2005]]. [[január 1.|január 1-jétől]] fogva az országban öt ítélőtábla működik, [[Budapest]]en, [[Szeged]]en, [[Pécs]]en, [[Győr]]ben és [[Debrecen]]ben. A ''Kúria'' legfontosabb alkotmányos feladata a jogegység biztosítása, és ezen túlmenően a jogerős határozatok elleni felülvizsgálati kérelmek elbírálása.<ref name = "Alkotmány"/>
=== Jogállamiság ===
[[Fájl:2023_Freedom_in_the_World.png|bélyegkép|350px|A [[Freedom House]] amerikai szervezet [[2022]]-es országjelentése.<ref>https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores</ref> Az [[Európai Unió|EU-s]] országok közül egyedül csak Magyarországot sorolta a részlegesen szabad országok közé, a többi a szabad kategóriába került. {{legend|#00AB81|Szabad}} {{legend|#E7BA09|Részben szabad}} {{legend|#6A71A8|Nem szabad}}]]
403 ⟶ 401 sor:
Míg a korrupciós ügyekkel kapcsolatos kritikus tudósítások széles körben megjelennek a független médiában, ennek alig van hatása az ügyészség korrupciós nyomozására.<ref name="BTI" />
Az ország intézményi és politikai keretei elsöprő előnyt biztosítanak a Fidesznek. Ennek ellenére a vezetés demokráciaként mutatja be a politikai rendszert, még akkor is, ha a politika lényege egyre inkább [[Tekintélyuralmi rendszer|tekintélyelvű]]. A [[Demokrácia (politikai rendszer)#Hatalmi fékek és ellensúlyok|fékek és ellensúlyok]] felszámolása, a [[Média (kommunikáció)|média]] kormányzati uralma és a centralizált politikai [[korrupció]] a Fidesz hatalmi pillérei. A Fidesz a „''
Az [[Európai Unió|uniós]] források magyarországi [[Korrupció|korrupt]] felhasználásának leleplezése volt az egyik fő kiváltó ok az EU jogállami feltételrendszeri szabályozása mögött.<ref name="BTI" /> 2022. szeptember 15-én az Európai Parlament elfogadta a jogállamisági jelentést, amely szerint Magyarországon a [[Demokrácia (politikai rendszer)|demokrácia]] nem teljes értékű, sérülnek az alapvető demokratikus normák.<ref>{{Cite web |title=Kimondta az Európai Parlament: Magyarország többé nem tekinthető teljes értékű demokráciának |url=https://www.portfolio.hu/global/20220915/kimondta-az-europai-parlament-magyarorszag-tobbe-nem-tekintheto-teljes-erteku-demokracianak-567093 |work=Portfolio.hu |accessdate=2022-09-16 |date=2022-09-15}}</ref>
A jogállamisági eljárás 2023 decemberében érkezett egy fordulóponthoz. Az Európai Bizottság december 12-i ülésén arról adott ki jelentést,
A [[Freedom House]] 2024-es jelentésében továbbra is a ''»részben szabad«'' kategóriába sorolja az országot.<ref>{{Cite web |title=Hungary: Freedom in the World 2024 Country Report |url=https://freedomhouse.org/country/hungary/freedom-world/2024 |work=Freedom House |accessdate=2024-03-10 |language=en}}</ref>
414 ⟶ 412 sor:
Az [[1990-es évek]]ben a külpolitika legfőbb prioritása a korábbi szovjet orientáció nyugatival történő felváltása volt. A magyar külpolitika a világpolitikai kérdésekben az ország [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-hoz és [[Európai Unió]]-hoz való csatlakozása óta alapvetően a két szervezetek érdekeivel azonos irányban haladt.
Orbán Viktor kormánya a
=== Védelmi rendszer ===
423 ⟶ 421 sor:
Magyarországon a [[2004]]-es alkotmánymódosítás óta békeidőben nincs sorkötelezettség, a fegyveres erők állományát hivatásosok, szerződésesek és közalkalmazottak alkotják. A sorozást rendkívüli állapot ([[háború]]) esetén az [[Országgyűlés]] újra elrendelheti. A sorozást 2012 óta az önkéntes tartalékos haderő helyettesíti, amibe 18 és 25 éves kor között lehet belépni. Kiképzésük hat hónapig tart.<ref name= CIAfactbook />
A [[Magyar Honvédség]] 2019 óta a [[Magyar Honvédség Parancsnoksága|Magyar Honvédség Parancsnokságából]] (szárazföld, légierő, logisztika, különleges művelet haderőnemek) az [[MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság]]ból valamint a [[Honvéd Vezérkar]] közvetlen szervezeteiből áll (egészségügyi-, geoinformációs központok, katonai rendészeti szolgálat, budapesti helyőrség), melyet a [[Honvéd Vezérkar#Vezérkar vezetői|vezérkari főnök]] irányít. Magyarország biztonsági stratégiája a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]- és [[Európai Unió|EU]]-tagság keretei között, szövetségeseivel és partnereivel való együttműködésén alapul.<ref>{{Cite web |url= http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219153.382110 |title= Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája |work= 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat |publisher= Nemzeti Jogszabálytár |date= 2020-04-21}}</ref> A [[Magyar Honvédség]] ügyében, az utóbbi időben ötpárti konszenzus jött létre, így az öt vezető magyar párt közösen egyeztetnek a honvédelem ügyéről, együtt döntenek a fontosabb dolgokról, így a haderő folyamatosan fejlődhet.
1 219 ⟶ 1 218 sor:
== Telekommunikáció, média ==
A [[sajtószabadság]] súlyosan sérül. A [[párizs]]i székhelyű Riporterek Határok Nélkül (''Reporters Without Borders''{{wd|Q154330}}) szervezet jelentése alapján 2012-től 2020-ig évről-évre romlott a magyar sajtószabadság helyzete. Az ország 2020-ra 180 ország közül a 89. helyre csúszott vissza.<ref name= RSFrank /> (''2010-ben a 25., 2012-ben a 40., 2015-ben a 65., 2018-ban a 73.'')<ref name= RSFrank /> A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés alapján egyre gyakrabban került sor a független médiaorgánumok felvásárlására.<ref name="EUR"/> A Fidesz kötődésű [[Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány|KESMA]] uralja a [[Média (kommunikáció)|média]] nagy részét az országban.<ref>{{Cite web |title= Hungary – Things do not improve |url= https://rsf.org/en/hungary |publisher= Reporters Without Borders |accessdate= 2021-03-20 |language= en}}</ref>
A [[Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság|Médiatanács]] nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki.<ref name="EUR">EUR-Lex: [https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020SC0316 2020. évi jogállamisági jelentés: A jogállamiság helyzete Magyarországon]</ref> A kormányhoz közeli emberek az évek során felvásárolták a kiadókat, és a szerkesztőségeket kormányszócsövekké változtatták. Ez vonatkozik többek között az összes vármegyei napilapra,<ref name="Civic Space Watch">{{Cite web |title=Freedom of expression - HUNGARY: The state of the media |url=https://civicspacewatch.eu/hungary-the-state-of-the-media/ |work=Civic Space Watch |accessdate=2020-11-20 |language=en-US}}</ref> továbbá a [[M1 (televízióadó)|köztévére]] (M1),<ref name="Szabad Európa" /> a [[TV2 (Magyarország)|TV2]]-re <ref name="MM" /> és számos országos rádióra.<ref>Goethe Institut: [https://www.goethe.de/ins/hu/de/kul/sup/klt/21591500.html POPULISMUS UND BEVÖLKERUNGSRÜCKGANG], Juni 2019 {{de}}</ref><ref>{{Cite web |title=Így hajtotta uralma alá a kormány a rádiókat |url=https://www.szabadeuropa.hu/a/igy-hajtotta-uralma-ala-a-kormany-a-radiokat-fidesz-vajna-meszaros/30919114.html |work=Szabad Európa |accessdate=2020-11-20}}</ref> A [[2010-es évek]] végén tizennégy „közszolgálati” műsorszolgáltató volt a „kormánypárti” csatornák között.<ref>{{Cite web |title=Hungary |url=https://medialandscapes.org/country/hungary |work=Media Landscapes |accessdate=2020-11-14 |language=en}}</ref>
=== Újság ===
1 225. sor:
Magyarország alaptörvényének értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. A 2000-es évek második felétől a papír alapú sajtót háttérbe szorította az internetes újságírás. Számos internetes újság (napilapok, hetilapok, havi lapok) és blog elérhető, jobboldali-konzervatív, baloldali-liberális, és keresztény orientációjúak.
{|class="wikitable"
|- class="is-sticky sortable"
| |||