„Budapest” változatai közötti eltérés

| évek = 1987, 2002

}}

 

[[Budapest története]] a [[kelták]]ig nyúlik vissza az [[1. század]]ra, mivel a [[város]] eredetileg kelta település volt. [[89]] körül a [[Ókori Róma|rómaiak]] a [[Duna|Danubius folyó]] jobb partján megalapították [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] városát, mely [[Pannonia (provincia)|Pannonia Inferior provincia]] székhelyeként szolgált, és amely a mai [[Óbuda (városrész)|Óbudának]] felel meg.<ref>{{Cite web |title=Aquincum {{!}} ancient settlement, Hungary {{!}} Britannica |url=https://www.britannica.com/place/Aquincum |work=www.britannica.com |accessdate=2022-06-05 |language=en}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Peter F. Sugar |aut2=Péter Hanák |tit=A History of Hungary |ann=1990 |isbn=978-0-253-20867-5 |url=https://books.google.hu/books?id=SKwmGQCT0MAC&redir_esc=y |accd=2022-06-05}}</ref> Aquincummal szemben a Duna bal partján feküdt [[Contra-Aquincum]], mely a mai [[Pest (történelmi település)|Pestnek]] felelt meg. A [[Római Birodalom|római kori]] erőd a pannóniai limes egyik fontos állomása volt. A [[2. század]] elején épült, majd a [[3. század]] végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz „főváros” ellenőrzése, valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adta. [[Római Birodalom|Róma]] bukása és a [[Népvándorláskor|népvándorlás]] Aquincum elnéptelenedését okozta. Pannóniába [[hunok]], [[Keleti gótok|osztrogótok]], [[longobárdok]], [[avarok]] és [[Szláv népek|szlávok]] érkeztek, majd a [[9. század]]ban a [[magyarok]].<ref>{{Cite web |title=Budapest travel guide: Budapest vacation ideas: Travel Channel |url=http://guides.travelchannel.com/budapest/city-guides/historical-background |work=web.archive.org |date=2008-10-09 |accessdate=2022-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081009042714/http://guides.travelchannel.com/budapest/city-guides/historical-background |archivedate=2008-10-09 }}</ref> Az első általuk létrehozott települést a [[mongolok]] [[1241]] és [[1242]] között, a [[tatárjárás Magyarországon|tatárjárás]] során teljesen kifosztották és elpusztították. [[1243]]-ban indult meg a [[Budavári Palota|budai vár]] építése az akkori neve szerint „''pesti Újhegyen''”, a mai [[Várhegy (Buda)|budai Várhegyen]]. A [[15. század]]ban a helyreállított város lett a [[Magyar Királyság]] [[Reneszánsz|reneszánsz humanizmus]] központja.<ref>{{CitLib |aut=Miriam A. Drake |tit=Ency of Library and Inform Sci 2e V4 (Print) |ann=2003 |isbn=978-0-8247-2080-3 |url=https://books.google.hu/books?id=w1Xtjiyh9XYC&pg=PA2494&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false |accd=2022-06-05}}</ref><ref>{{Cite book |url= https://www.academia.edu/28580161/Medieval_Buda_in_Context |editor=[[Nagy Balázs (történész)|Balazs Nagy]], ''et al.'' |title= Medieval Buda in Context |year= 2016 |isbn= 978-90-04-30767-4 |doi= 10.1163/9789004307674 |accessdate=2022-06-05 |language= angol}}</ref> A [[Jagelló-ház|Jagellók]] idején a három városnak 25-30 ezer lakosa volt, ezzel [[Prága|Prágával]], [[Bécs|Béccsel]] és [[Krakkó]]val együtt Európa legnagyobb városaihoz tartozott. A város a szarvasmarha- és borkereskedelem jelentős központja lett. Ezt az idillt borította fel az [[1526]]-os [[Mohácsi csata|mohácsi csatában]] elszenvedett magyar vereség, majd [[Buda török kézre kerülése|Buda 1541-es török kézre kerülése]]. A 150 évnyi [[török hódoltság]] alatt a keresztény templomokat [[mecset]]té alakították, és ekkor vált jelentőssé a főváros fürdőkultúrája is. [[Habsburg-család|Habsburg]]-segítséggel [[1686]]-ban [[Buda visszafoglalása|Budát visszafoglalták]] a keresztények a törököktől, ám a környék csak a [[18. század|18]]–[[19. század]]ban tudott újra tovább fejlődni. Ezt fokozta, hogy a [[kiegyezés]]t követően [[Bécs]] mellett az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] fővárosa volt. [[1873]]. [[November 17.|november 17]]-én egyesítették [[Buda (történelmi település)|Budát]], [[Pest (történelmi település)|Pestet]] és [[Óbuda (városrész)|Óbudát]], ekkor jött létre ''Budapest''.<ref>{{Cite web |title=Budapest - MSN Encarta |url=http://encarta.msn.com/encyclopedia_761572648/Budapest.html |work=web.archive.org |date=2009-10-29 |accessdate=2022-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091029002244/http://encarta.msn.com/encyclopedia_761572648/Budapest.html |archivedate=2009-10-29 }}</ref><ref>{{Cite web |title=About Budapest Transport Association |url=http://www.bksz.hu/en.html |work=web.archive.org |date=2008-10-14 |accessdate=2022-06-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20081014055212/http://www.bksz.hu/en.html |archivedate=2008-10-14 }}</ref> Ebben az időben épültek a város leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát [[világváros]]sá. A [[második világháború]] hatalmas károkat okozott a városban. [[1944]]-ben a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta az összes dunai hidat, a következő 6 hónapban pedig heves harcok dúltak a jobb parton. A Várnegyed egy része teljesen megsemmisült a tüzérségi tűz következtében. [[1950]]-ben vezették be a város máig érvényes közigazgatási felosztását, 23 szomszédos várost egyesítettek a fővárossal, aminek köszönhetően a város területe 2,5-szeresére, lakossága pedig másfélszeresére nőtt. [[1956]] őszén Budapest lett a kommunista hatalom felszámolására törekvő forradalom központja. A népfelkelést a szovjetek véresen leverték.