„Szép Ernő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4D:1853:3000:3C01:D5E2:A47B:39C0 (vita) szerkesztéséről Seprentyu szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
||
35. sor:
== Élete ==
Schön Sámuel és Lőwenstein Matild varrónő fiaként, a [[Máramaros vármegye]]i Huszton született.<ref name=hal/> Apja 1888-tól néptanító volt [[Hajdúszoboszló]]n, az izraelita iskolában, ahol elemi osztályait Ernő is járta. Középiskolai tanulmányait is abban a városban kezdte (1894–1896), majd [[Debrecen]]be költözésük után az ottani Kossuth utcai algimnáziumban folytatta (1896–1899), és a [[mezőtúr|mezőtúrion]]
Budapestre költözése után csak írásaiból élt [[A Hét (folyóirat, 1890–1924)|A Hét]], a [[Budapesti Napló]] (1903–1910), majd [[Az Est Lapok|Az Est]] (1910–1925) munkatársaként. 1907-től a fővárosi Cabaret Bonbonnière állandó szerzője volt. 1908-tól rendszeresen publikált a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatban]]. A hazai kabaréirodalom úttörőjeként behatóan foglalkozott a [[sanzon]] műfajával (Kabaret-dalok, 1909). [[Medgyaszay Vilma|Medgyaszay Vilmát]] (1885–1972) a neki írt dalai tették országosan ismert színésznővé. Eleinte a festészet, a rajzolás és a művészettörténet iránt is érdeklődött, néhány képzőművészeti kritikát is írt, leginkább [[Szinyei Merse Pál]] munkáiról. [[Babits Mihály]] és a Nyugat költői 1912-ben megjelent, Énekeskönyv című verseskötete nyomán fogadták maguk közé. [[1914]]-ben az [[első világháború]]ba önkéntesnek jelentkezett. Jó kapcsolatban volt [[Ady Endre|Ady Endrével]] is. Bohém agglegényéletet élt, ami pénze volt, azt elutazgatta, elszórakozta. A nagyvárosi lét magányát, elidegenedését rajzolta meg írásaiban. Sikeres színdarabjainak tapsolhattak a [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] egykori városaiban. A Patika című darabjának 1920-as bemutatóján megnyilvánult [[antiszemitizmus|antiszemita]] hecckampány után egy évre [[Bécs]]be emigrált. 1925-től [[Az Újság]] szerkesztőjeként a polgári liberális eszmék szószólója volt.
| |||