„Kén-hidrogén” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
postscrript ki; esetleg kén-hidrogén kötésként valóban kellene kötőjel, de a vegyület neve kénhidrogén (vö. szénhidrogén stb.)
5. sor:
| ImageSizeR1 = 150 px
| IUPACName = hidrogén-szulfid
| OtherNames = kén-hidrogénkénhidrogén, szulfán
| Section1 = {{Chembox Identifiers
| CASNo = 7783-06-4
25. sor:
| EUClass =
| EUIndex =
| MainHazards = Nagyon mérgező'''(T+)''',<br />erősen gyúlékony '''(F+)''',<br />Környezetre veszélyes '''(N)'''<ref name="ESIS">[http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?LANG=hu&GENRE=CASNO&ENTREE=7783-06-4 A kén-hidrogénkénhidrogén (ESIS)]{{Halott link|url=http://ecb.jrc.ec.europa.eu/esis/index.php?LANG=hu&GENRE=CASNO&ENTREE=7783-06-4 |date=2018-11 }}</ref>
| NFPA-H = 4
| NFPA-F = 4
47. sor:
}}
 
A '''kén-hidrogénkénhidrogén''' ([[hidrogén|H]]<sub>2</sub>{{S}}) vagy '''hidrogén-szulfid''' záptojás szagú, színtelen, nagyon mérgező gáz.
 
== Keletkezése ==
53. sor:
 
== Jellemzése ==
Tisztán előállítva színtelen, átlátszó, rendkívül kellemetlen, záptojás-szagú gáz, mely erősen lehűtve, nyomás alatt folyadékká sűrűsödik. A kén-hidrogénkénhidrogén forráspontja kb. –60&nbsp;°C. Jól oldódik vízben, oldhatósága kb. 4 g/dm<sup>3</sup>. Vizes oldata, az úgynevezett kénhidrogénvíz fontos analitikai vizsgálószer, a fémek sóiban való felismerésére használatos. Valamivel nehezebb a levegőnél; sűrűsége 1,363 g/dm<sup>3</sup>. Tiszta, vízmentes állapotban stabilis, azonban hevítve elemeire bomlik. Több fém ([[ezüst]], [[réz]], [[higany]]) már közönséges hőmérsékletnél lassan elbontja, hevítéskor pedig gyorsabban. Vizes oldatában a levegő [[oxigén|oxigénje]] oxidálja, ekkor elemi kén válik ki. Lúgokban szulfidokat képez. A [[nehézfém]]ek sóinak oldatából szulfidokat választ le, és többet savas oldatban is, másokat csak lúgos oldatban. Ezen alapul a fémgyökök analitikai osztályozása.
 
Az emberi szervezetre [[méreg|mérgezőleg]] hat (vérméreg). Fémes tárgyak, különösen ezüst, kénhidrogénes levegőben megfeketednek; úgyszintén sötét színűre válik az ólmos festékkel fehérre festett tárgy kénhidrogénes levegőben. A hidrogén kénnel poliszulfidokat is képez.
 
==Élettani hatásai==
A kén-hidrogénkénhidrogén nagyobb koncentrációban a szemet irritálja. 320 ppm koncentráció felett kialakulhat [[tüdőödéma]]. 800 ppm az emberek felénél halálos dózisnak minősül. 1000 ppm felett egyetlen lélegzetvétel is ájulást és halált okozhat.<ref>{{cite web|url=https://index.hu/techtud/2019/11/26/matrai_eromu_viresol_merges_gazok_kornyezetszennyezes_nitrogen-monoxid_ken-hidrogen_foszfin/|title=Ezért veszélyesek a Mátrai Erőműnél felbukkant gázok|publisher=[[Index.hu]]|accessdate=2019-11-27}}</ref>
 
== A kén-hidrogénkénhidrogén mint sav ==
A kén-hidrogénkénhidrogén vízben jól oldódik, mert a kén-hidrogénkénhidrogén és a víz molekulái [[hidrogénkötés]]t képezhetnek egymással. A kén-hidrogénkénhidrogén a víznek protont is képes átadni, vagyis [[sav]]ként viselkedik. Vizes oldata igen gyengén savas kémhatású, savmaradékionja a hidrogén-szulfidion és a szulfidion. Sói a szulfidok.
 
==Hidrogén-szulfid-ion==
A '''hidrogén-szulfid-ion''' vagy régiesen '''biszulfid''' ({{chem|HS<sup>−</sup>|-}}) képletű szervetlen anion (az {{chem|OH<sup>−</sup>|-}} analógiájára gyakran {{chem|SH<sup>−</sup>|-}} formában is írják). Ez a részecske a hidrogén-szulfid [[konjugált bázis]]a, de [[szulfid]]ionra is képes disszociálni:
:H<sub>2</sub>S → HS<sup>−</sup> + H<sup>+</sup>
:HS<sup>−</sup> → &nbsp;S<sup>2−</sup> + H<sup>+</sup>
Vizes oldatban 7-es pH alatt döntő részben hidrogén-szulfid ({{chem|H<sub>|2</sub>|S}}) formájában van jelen, de 7-es pH fölött a hidrogén-szulfid-ion dominál. A szulfidion ({{chem|S|2-}}) rendkívül erős bázis, ezért csak magas pH-n, erősen lúgos közegben van jelen nagyobb mennyiségben.
 
Számos sója ismert, például a [[nátrium-hidrogén-szulfid]] és a [[kálium-hidrogén-szulfid]]. Az ammónium-hidrogén-szulfidot, a „bűzbombák” egyik összetevőjét még nem állították elő tiszta szilárd anyagként. Néhány vegyület, melyet a szulfid dianion sójaként írnak le, főként hidrogén-szulfidot tartalmaz. A [[nátrium-szulfid]] hidratált formájának – {{chem|Na|2|S}}&nbsp; ·&nbsp; 9 {{chem|H|2|O}} – szerkezetét helyesebben írja le a {{chem|NaSH&nbsp; ·&nbsp; NaOH&nbsp; ·&nbsp; 8 {{chem|H|2|O}} képlet.
[[Image:UVVIS spectrum of bisulphide in sewage.jpg|frame|right|Három különböző helyről származó rothadó szennyvíz UV-látható spektruma. Minden esetben megfigyelhető a hidrogén-szulfid 230&nbsp;nm körüli elnyelése.]]
A hidrogén-szulfid vizes oldata a 230&nbsp;nm körüli ultraibolya fényt elnyeli.<ref>{{Citationcite journal
| last1 = Goldhaber | first1 = M.B.
| last2 = Kaplan | first2 = I.R.
78. sor:
| volume = 3| issue = 1
| pages = 83–104
| year = 1975}}</ref> Kutatócsoportok terepi [[Spektrometria|spektrométeres]] mérésekkel határozták meg folyamatosan a biszulfid{{chem|SH|-}} abszorpcióját (és így koncentrációját) az óceánban<ref>{{cite journal
| last1 = Johnson| first1 = K. S.
| last2 = Coletti| first2 = L. S.
109. sor:
 
==Koordinációs kémia==
Az {{chem|SH<sup>−</sup>|-}} szoft anionos ligandum, mely számos fémionnal képez komplexet. Ilyen komplex például az arany(I)-kloridból levezethető [Au(SH)<sub>2</sub>]<sup>−</sup> és a titanocén-dikloridból származó (C<sub>5</sub>H<sub>5</sub>)<sub>2</sub>Ti(SH)<sub>2</sub>.<ref>{{Citationcite journal| author = Peruzzini, M.; de los Rios, I. and Romerosa, A. | title = Coordination Chemistry of transition metals with hydrogen chalcogenide and hydrogen chalcogenido ligands | journal = Progress in Inorganic Chemistry | volume = 49 | pages = 169–543 | year = 2001 | doi =10.1002/9780470166512.ch3 | postscript = . }}</ref>
 
{{clear}}
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}