„Kurszán fejedelem” változatai közötti eltérés

'''Kurszán''' fejedelem (?845. Május 8. – [[904]]. Február 20.) [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] mellett a honfoglaló magyarok egyik vezetője volt, jelentős szerepet játszott [[Pannonia (provincia)|Pannónia]] területének meghódításában is. Közvetlenül a honfoglalás előtt a [[bizánc]]i császár Árpádhoz és Kurszánhoz küldött követséget. Valódi kiléte, tisztsége és a magyar törzsszövetség vezetői struktúrája tudományosan máig vitatott kérdés, többek szerint a legfőbb fejedelem rangját viselte. [[904]]-ben egy tárgyalás során a [[bajorok|bajor]] felek által elkövetett gyilkosság áldozata lett.

Egyes történészek, például [[Kristó Gyula|Kristóf Gyula]] szerint, helytelen a honfoglaló fejedelmet Kurszánnak nevezni. A nyugati források ugyanis ''Kusal'' néven említik a magyarok vezérét, illetve Georgius Monachus Continuatus (György barát krónikájának folytatója) szerint Árpád mellett ''Kusanes'' volt, aki a bizánci követeket fogadta. Régebben ezt a személyt egyöntetűen azonosították a [[Gesta Hungarorum]]ban szereplő ''KöndKond fia Kurszán''-nal ''(Curzan)''. Később azonban többen kétségbe vonták a két névalak megfeleltethetőségét és ezáltal a két személy azonosságát. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy Kurszán nevét magyarul nem tudó krónikások írták le, s még egyazon krónikán belül is előfordult, hogy egy-egy idegen nevet más-más alakban írtak le.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref> A nyugati krónikák 902-904-ben a ''Chussal'' és ''Chussol'' nevet említik, [[Róna-Tas András]] szerint pedig az eredeti névalak '''Kuszal''' (''Küszel''?), esetleg '''Kuszan''' (''Küszen''?) lehetett. A Kurszán névalak minden jel szerint ugyanolyan „történészi hagyomány”, mint [[Géza magyar fejedelem|Géza fejedelem]] neve.<ref name=csorbaarpadnepe>{{CsorbaÁrpádNépe}}</ref>

A Kurszán keresztnév a [[Magyar utónévkönyv|Magyar utódnévkönyv]] szerint török eredetű régi magyar férfinév, jelentése: keselyű

[[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (903.08.03]], a .[[Bulcsú harka|-954.03.28.) Bulcsú]] nevű [[Harka (méltóság)|harka]] vezetésével nála járt magyar küldöttség elmondása alapján azt írja, hogy a magyarok első vezetője – a ''fejedelem'' ''([[arkhón]])'' – mellett két fontos tisztség volt: a nagyobbik rangú ''gyila'' és a kisebbik rangú ''karha''. Ha ez megfelel a kazár rendszernek, akkor a harmadik tisztség – a ''karha'' – megfelel a kazár ''yiltever'' és [[türkök|keleti türk]] ''elteber'' címnek. Mindkettő a csatlakozott idegen népek irányításáért volt felelős. Azaz a ''karha'' – mai alakban [[Harka (méltóság)|horka]] – a [[kabarok]] három törzsének vezetője lenne. Ez ellen szól, hogy a harka tisztséget betöltő Bulcsú a hispániai kalandozásról beszámoló [[Ibn Hajján]] munkájában a hét vezér közt szerepel.<ref>http://mek.oszk.hu/05000/05000/html/kristo010.html „A mór krónikás munkájában hasonlóan fontos tudósítás az, amely szerint a magyarok „hét vezér alá tartoztak, közülük a legtekintélyesebbet gyulának hívták,” őt követte az Ibn Hajján által felsorolt hat személy (akiknek neve, sajnos, a kéziratban nehezen olvasható, és – az egyetlen Bulcsút leszámítva – biztosan nem értelmezhető).”</ref> Érdekesség, hogy [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] nem említi a [[kende (méltóság)|kende]] nevet (igaz, az első számú fejedelem magyar elnevezését egyáltalán nem adja meg, csupán a görög arkhón szót használja rá).

A szakrális [[kende (méltóság)|kende]] tisztség honfoglalást megelőző eltűnésére magyarázatot adhat esetleg [[Levedi fejedelem]] (802.07.10.-852.09.18.) mondája, amely egy jelentős dinasztiaváltás történetét írja le.

A vitatott hitelességű, XIII-XVII. századi bolgár krónikákat összefoglaló gyűjtemény, a [[Djagfar Tarihi]] Khasan néven említi Kurszánt, akiről mint Arbat ([[Árpád magyar fejedelem|Árpád]]) testvéréről beszél, apjukként Almus-t ([[Álmos magyar fejedelem|ÁlmosÁlmost]]) nevezi meg.<ref>http://s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/Dzsagfar_Tarihi/DzsagfarTarihi6-10En.htm{{Halott link|url=http://s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/Dzsagfar_Tarihi/DzsagfarTarihi6-10En.htm |date=2018-11 }}</ref>