„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Párkány –> Párkány (építészet)
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Tűzfal –> Tűzfal (építészet)
12. sor:
[[1854]] augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de [[Csajághy Márton]] uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi [[római katolikus]] egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket [[Koczka Ferdinánd]] szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.
 
Az [[1855]]-ben elkészült, délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[Párkány (építészet)|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon [[tűzfalTűzfal (építészet)|tűzfalas]]as, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel fedték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, [[kártya]]szobát és 14 vendégszobát alakítottak ki.
 
[[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló az 1929-es bővítés előtt]]