„Rákoscsabai Főplébániatemplom” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
33. sor:
|e-mail cím = [mailto:rakoscsaba.foplebania@gmail.com]
}}
A '''Rákoscsabai Főplébániatemplom''' (hivatalos nevén: Rákoscsabai [[Nepomuki Szent János]] Főplébániatemplom, más néven: Ócsabai templom) [[Rákosmente]] legrégibb műemléke. [[Budapest]] XVII. kerületében, a Péceli úton áll.▼
== Története ==▼
=== Kezdetek ===▼
[[Rákoscsaba]] lakói a [[török hódoltság]] alatt [[református]]sá váltak, és az elpusztult [[katolikus]] templom helyére saját templomot építettek. [[1727]]-ben a terület a német származású báró [[Laffert Ferdinánd Antal]] birtokába jutott, ezt követően a katolikus hívek száma megnőtt – részben az uraság által betelepített német családoknak köszönhetően. [[1740]]-ben a földesúr új katolikus templomot építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére, hogy a jobbágyainak ne [[Isaszeg]]re kelljen járniuk [[szentmise|szentmisére]]. Két év múlva készült el a [[Szentháromság]]ot és a [[Evangélisták|négy evangélistát]] ábrázoló [[freskó]], valamint a szószék.<br />▼
[[1762]]-ben Rákoscsaba önálló [[Plébánia|egyházközséggé]] vált, sőt [[Pécel]]t is hozzácsatolták gróf [[Esterházy Károly]] váci megyéspüspök rendelkezésére. Az első plébános, Berecz István plébániaépületet és iskolát építtetett a templom mellé. [[1769]]-ben [[Migazzi Kristóf]] bécsi érsek, váci püspök [[Rákoskeresztúr]]t is Csabához csatolta. A hívek növekvő létszáma miatt [[1772]]–[[1780|80]] között az akkori kegyúr, báró [[Laffert Ignác]] kibővítette a templomot.▼
{{Pozíciós térkép
42 ⟶ 52 sor:
| méret = 260
| felirat pozíciója = balra}}
▲A '''Rákoscsabai Főplébániatemplom''' (hivatalos nevén: Rákoscsabai [[Nepomuki Szent János]] Főplébániatemplom, más néven: Ócsabai templom) [[Rákosmente]] legrégibb műemléke. [[Budapest]] XVII. kerületében, a Péceli úton áll.
▲== Története ==
▲=== Kezdetek ===
▲[[Fájl:Rakoscsaba church 8.JPG|200px|balra|bélyegkép|Szentháromság-freskó]]
▲[[Rákoscsaba]] lakói a [[török hódoltság]] alatt [[református]]sá váltak, és az elpusztult [[katolikus]] templom helyére saját templomot építettek. [[1727]]-ben a terület a német származású báró [[Laffert Ferdinánd Antal]] birtokába jutott, ezt követően a katolikus hívek száma megnőtt – részben az uraság által betelepített német családoknak köszönhetően. [[1740]]-ben a földesúr új katolikus templomot építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére, hogy a jobbágyainak ne [[Isaszeg]]re kelljen járniuk [[szentmise|szentmisére]]. Két év múlva készült el a [[Szentháromság]]ot és a [[Evangélisták|négy evangélistát]] ábrázoló [[freskó]], valamint a szószék.<br />
▲[[1762]]-ben Rákoscsaba önálló [[Plébánia|egyházközséggé]] vált, sőt [[Pécel]]t is hozzácsatolták gróf [[Esterházy Károly]] váci megyéspüspök rendelkezésére. Az első plébános, Berecz István plébániaépületet és iskolát építtetett a templom mellé. [[1769]]-ben [[Migazzi Kristóf]] bécsi érsek, váci püspök [[Rákoskeresztúr]]t is Csabához csatolta. A hívek növekvő létszáma miatt [[1772]]–[[1780|80]] között az akkori kegyúr, báró [[Laffert Ignác]] kibővítette a templomot.
=== XIX. század ===
[[1821]]-ben javítani kellett a templom tornyát. [[1842]]-ben [[Szent István]] és [[Nepomuki Szent János]] képével ékesített új [[harang]]ot vásároltak, amelyet [[Schaudt Antal]] pesti harangöntő készített. [[1848]]. [[augusztus 29]]-én a csabai templomban kötött házasságot [[Jókai Mór]] és [[Laborfalvi Róza]]. A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején az akkori plébános, Bruckner Endre a császáriak oldalára állt, ezért később ellenséges tevékenység miatt a [[Komáromi erődrendszer|komáromi várba]] zárták, ahonnan [[1849]] őszén tért vissza.<br />
[[1872]]-ben Marencsik Károly plébános új [[Orgona (hangszer)|orgonát]] vásárolt. [[1882]]-ben jégeső és vihar rongálta meg a templomot. [[1890]]-ben [[Szűz Mária]] szobrot, hat évvel később lourdes-i oltárt, [[1899]]-ben pedig [[Szent István]] és [[Szent László]] királyszobrokat kapott a templom.<br />
=== Múlt század ===▼
▲[[Fájl:Rakoscsaba church 4.JPG|200px|balra|bélyegkép|A templom szentélye]]
[[Fájl:Rakoscsaba church 2.JPG|jobbra|bélyegkép|A templom homlokzata]]
A század elején, [[1915]]-ben [[Rákosliget]] és [[Rákoskeresztúr]], egy évvel később [[Pécel]], majd [[1920]]-ban [[Rákosliget]] [[Leányegyház|filiák]] önálló plébániává alakultak. Az I. világháborúban elrekvirált harang helyére [[1926]]-ban újat vásároltak, melynek árát gyűjtés fedezte. Ugyanebben az évben villanyvilágítást építettek ki a templomban. A [[1930-as évek|30-as évek]]ben felélénkült a közösségi és a hitélet: Katholikus Leányegyesület, Credo Egyesület, Katolikus Népszövetség, Szociális Misszió Társulat, Szívgárda, Ministrás Egyesület és Rákoscsabai Katolikus Kör működött a plébánia területén.<br /> ▼
▲=== Múlt század ===
▲A század elején, [[1915]]-ben [[Rákosliget]] és [[Rákoskeresztúr]], egy évvel később [[Pécel]], majd [[1920]]-ban [[Rákosliget]] [[Leányegyház|filiák]] önálló plébániává alakultak. Az I. világháborúban elrekvirált harang helyére [[1926]]-ban újat vásároltak, melynek árát gyűjtés fedezte. Ugyanebben az évben villanyvilágítást építettek ki a templomban. A [[1930-as évek|30-as évek]]ben felélénkült a közösségi és a hitélet: Katholikus Leányegyesület, Credo Egyesület, Katolikus Népszövetség, Szociális Misszió Társulat, Szívgárda,
A [[II. világháború]] csak kis mértékben érintette a plébánia területét: [[1939]]-től több ezer menekülő lengyel katona szállt meg Rákoscsabán, 1941-től a légvédelmi előírások miatt nem harangozhattak. Az épületeket nem érte sérülés, de a kultúrházat és a plébániát katonái célokra vették igénybe. [[1948]]-ban a Zsellér Imre festőművész a templom [[üvegablak]]ait díszítéssel látta el. [[1949]]-től a Belügyminisztérium feloszlatta a Katolikus Kört, [[államosítás|államosították]] a katolikus iskolát és a kántori lakást, majd az egyházi javadalmi földeket is.<br />
70 ⟶ 73 sor:
A templom oldalfalait három-három üvegablak töri meg, a szentély íves falszakaszain vakablakok találhatók. A keleti oldalon sekrestye, nyugaton szertár csatlakozik a templomhoz.
[[Fájl:Rakoscsaba church 5.JPG
== A belső tér leírása ==
| |||