„Regensburgi fegyverszünet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A fegyverszüneti megállapodás tartalma: következmény1 |
→Következmények: szent liga |
||
47. sor:
==Következmények==
A békeegyezmény XIV. Lajos eddigi hódításainak teljes elismertetését jelentette. Hosszabb ideig semmilyen ellenséges veszéllyel nem kellett számolnia. A következő évben, [[1685]]. [[október 18.|október 18]]-án „legkeresztényibb király” – valószínűleg második, titkos feleségének, [[Françoise d’Aubigné|Madame de Maintenon]]nak ösztönzésére – visszavonta a nagyapja, [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik király]] által [[1598]]-ban kiadott [[nantes-i ediktum]]ot, és erőszakos rekatolizálásba kezdett a elfoglalt protestáns német területeken, valamint saját protestáns tartományaiban (Oránia, Cevennes).<ref>CathEn 1917: [http://www.newadvent.org/cathen/07527b.htm Huguenots]; Gresch 2008: 29; Papp 2009: 329.</ref> A frontokon felszabadult [[dragonyos]]okat beszállásolták a protestáns lakosság házaiba ''(dragonades),'' a katonák szabad kezet kaptak a térítés módszereit illetően.
A 20 évre előirányzott béke lehetővé tette, hogy a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] csapatai jelentős sikereket érjenek el az [[Oszmán Birodalom]] ellen indított támadó háborúban. [[1685]]-ben [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] fővezérletével elfoglalták [[Érsekújvár]]t, majd [[Thököly Imre|Thököly]] felvidéki várait. [[1686]] júniusában ostrom alá fogták és [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] [[Buda visszafoglalása|bevették Budát]]. [[1687]]-ben [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] a [[nagyharsányi csata|nagyharsányi csat]]ában aratott győzelmet, és [[1688]]-ban elfoglalta [[Nándorfehérvár]]t. [[1687]] őszén Lotaringiai Károly kézre kerítette Erdélyt, [[I. Apafi Mihály|I. Apafi Mihállyal]] a [[balázsfalvi szerződés]]ben I. Lipótnak biztosítva az [[Erdélyi Fejedelemség]] fejedelemség trónjának megöröklését.
==Jegyzetek==
| |||