„II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés

== Élete és uralkodása ==
Apja [[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|Vszevolod Jaroszlavics]] nagyfejedelem, anyja [[IX. Konstantin bizánci császár]] lánya volt.
Ifjú korában bekapcsolódott a [[Kijevi Rusz]] politikai életébe, apja és nagybátyja, [[I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem|I. Izjaszláv]] oldalán harcolt a csernyigovi csatában ([[1087]]), ahol legyőzték unokatestvéreit, [[Oleg Szvjatoszlavics]]ot és [[Borisz Vjacseszlavics]]ot. Amikor [[I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem|I. Vszevolod]] [[Kijevi nagyfejedelmek listája|kijevi nagyfejedelem]] lett, Vlagyimir lett [[Csernyigov]] fejedelme ([[1078]]-[[1094]]). Helyreállította a békességet Volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak ([[1097]] és [[1100]]). Amikor [[1113]]-ban meghalt unokatestvére, [[II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem]] ([[1093]]-[[1113]]), a kijevi [[vecse]] Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek.
 
A nagyfejedelem továbra is csaknem állandó an hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett [[kipcsakok]]kal, akik [[Kijev]]től délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és [[1061]]-től fosztogatták a [[Kijevi Rusz]]t. Vlagyimirnak a részfejedelmekhez írt „Intelme” a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolta az eszményi fejedelem példaképét: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit. Vlagyimir a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a [[Kijevi Rusz]] hanyatló erejét, biztosítani tudta a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben.
99 265

szerkesztés