„Regensburgi fegyverszünet” változatai közötti eltérés

 

==Következmények==

A békeegyezmény XIV. Lajos eddigi hódításainak teljes elismertetését jelentette. Hosszabb ideig semmilyen ellenséges veszéllyel nem kellett számolnia. A következő évben, [[1685]]. [[október 18.|október 18]]-án „legkeresztényibb király” – valószínűleg második, titkos feleségének, [[Françoise d’Aubigné|Madame de Maintenon]]nak ösztönzésére – visszavonta a nagyapja, [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik király]] által [[1598]]-ban kiadott [[nantes-i ediktum]]ot, és erőszakos rekatolizálásba kezdett a elfoglalt protestáns német területeken, valamint saját protestáns tartományaiban (Oránia, Cevennes).<ref>CathEn 1917: [http://www.newadvent.org/cathen/07527b.htm Huguenots]; Gresch 2008: 29; Papp 2009: 329.</ref> A frontokon felszabadult [[dragonyos]]okat beszállásolták a protestáns lakosság házaiba ''(dragonades),'' a katonák szabad kezet kaptak a térítés módszereit illetően.

 

A 20 évre előirányzott béke lehetővé tette, hogy a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]] csapatai jelentős sikereket érjenek el az [[Oszmán Birodalom]] ellen indított [[A Szent Liga háborúja|támadó háborúban]]. [[1685]]-ben [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly]] fővezérletével elfoglalták [[Érsekújvár]]t, majd [[Thököly Imre|Thököly]] felvidéki várait. [[1686]] júniusában ostrom alá fogták és [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] [[Buda visszafoglalása|bevették Budát]]. [[1687]]-ben [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]] a [[nagyharsányi csata|nagyharsányi csat]]ában aratott győzelmet, és [[1688]]-ban elfoglalta [[Nándorfehérvár]]t. [[1687]] őszén Lotaringiai Károly kézre kerítette Erdélyt, és az [[I. Apafi Mihály|I.&nbsp;Apafi Mihállyal]] megkötött a [[balázsfalvi szerződés]]ben I. Lipótnak biztosította az [[Erdélyi Fejedelemség]] fejedelemség trónjának megöröklését.

 

Az [[Oszmán Birodalom]] szövetségese, XIV. Lajos francia király azonban veszélyt látott a Habsburgok váratlanul gyors térnyerésétől. Már négy év után felrúgta a regensburgi fegyverszüneti megállapodást, és [[1688]]. [[szeptember 27.|szeptember 27-én]] offenzívát indított a [[Rajna|Rajnánál]], elfoglalva a régóta igényelt [[Rajnai Palotagrófság]]ot. A háború indítékául XIV. Lajos éppen a regensburgi szerződésben foglaltak „beteljesítésére” hivatkozott, amennyiben a Rajna mindkét partját szegélyező birodalmi tartományok a francia király szuverén hatalma alá tartoznak.<ref>http://www.s197410804.online.de/Zeiten/1600.htm</ref><ref>http://www.s197410804.online.de/ABC/ABCLexikon.htm#R</ref>

 

==Jegyzetek==

{{reflist}}