A '''programozási paradigma''' (vagy programozási elv) a [[számítógépes program]]ok tervezésének és programozásának módszerételvi, logikai alapját jelenti. Ezen elvek célja az, hogy a programozók a programokat minél hatékonyabban tudják elkészíteni, azokkal az adott problémát minél egyszerűbben tudják megoldani. Az új paradigmák kialakulásakialakulását általában az új programozási módszerek megjelenésétmegjelenése isköveti. jelenti,Egyes melyprogramozási módszerekelv hatékonysága és népszerűsége csak hosszú évek, évtizedek alatt látható. Vannak paradigmák, melyek régen „népszerűek” voltak, de mára „elavultnak” tekintik őket (például az ''procedurális programozás''), mások hosszú évtizedek óta széles körben elterjedtek (mint amilyen a ''strukturált programozás'').
Vannak elvek, melyeket csak a problémák egy adott, sokszor nagyon szűk körében használnak (például a ''logikai programozást''), mások pedig általános célúak.
A paradigmák fejlődése nagyon gyakran az [[absztrakció|absztrakciós szint]] növekedését is jelenti: az ''objektumorientált programozási nyelvek'' távolabb esnek a gép anyanyelvétől (a [[gépi kód]]tól), mint mondjuk a ''procedurálisak.''
A programozási paradigma gyakran szoros összefüggésbe kerülvan némelyegy-egy szoftver-felépítési és [[szoftvertechnológia]]i ágazatokkal,ágazattal. vagyA hasonlítjákprogramozási éselveket sokszor össze isgyakran kapcsolják bizonyosössze népszerű programnyelvekkel is. Sok nyelvet eleve arra terveznekterveztek, hogy beépítsék a sajátos paradigmákat valósítsanek meg velük. Például a [[Smalltalk]] ésvagy a [[Java programozási nyelv|Java]] [[programozási nyelv]]ek az [[objektumorientált]] programozástprogramozás elvét állítjákállították be alapként, míg a [[Haskell]] és a [[Scheme]] a [[funkcionális programozás]]t. Más nyelvek, mint például a [[Common Lisp]] és a [[Python programozási nyelv|Python]] előirányozzák a többszörös paradigmákparadigmákat használatáthasználnak.
