„Lombhullató növény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: fa:برگریز |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szár –> Szár (botanika) |
||
14. sor:
A levélhullás ([[abszcisszió]]) komplex fiziológiai változások eredménye. A [[fotoszintézis]] folyamata csökkenti a levélzetben található [[klorofill]] mennyiségét; a növények ezt a nyári hónapokban visszapótolják. Amikor a nappalok rövidülni, az éjszakák pedig hűvösödni kezdenek, vagy a száraz évszak hatásai érződni kezdenek, a lombhullató növények klorofill[[pigment]]-termelése visszaesik, így a levelekben jelen lévő egyéb festékanyagok láthatóvá válnak: megjelennek a levelek őszi színei. Ezen festékanyagok közé tartoznak a sárga, barna és narancs színeket adó [[karotinoid]]ok. Az [[antocián]] pigmentek a leveleket vörösre és lilára festik; ezek nem mindig vannak jelen a levelekben, csak késő nyártól, amikor a cukrok a levélben maradnak az abszcisszió megkezdődése után. A gyönyörű őszi tájképek a világ olyan részein láthatók csak, ahol a rövidülő nappalok és hideg éjszakák előfordulnak. Máshol a lombhullató fák levelei egyszerűen leesnek, az antocián felhalmozódásából adódó ragyogó színek beállása nélkül.
A levélhullás során először egy abszcissziós zóna képződik a levél alapjánál (azaz a [[levélnyél]] és a [[Szár (botanika)|szár]] között). Ezen belül található az abszcissziós réteg, amely még tavasszal, a levél aktív növekedése idején alakul ki, és egymástól elválni képes sejtek rétegei alkotják. Az abszcissziós réteg sejtjei érzékenyek egy [[fitohormon|növényi]] növekedést szabályzó [[hormon]]ra, az [[auxin]]ra, ami a levélben és a növény más részeiben is termelődik. Ameddig a levélben termelődő auxin és a növény többi része felől érkező auxin aránya állandó, az abszcissziós réteg sejtjei együtt maradnak. Ősszel, vagy a növényt érő egyéb [[stressz]], sérülés, öregedés esetén a levél irányából jövő auxin áramlása lecsökken vagy megáll, a sejtek megnyúlását váltva ki az abszcissziós rétegen belül. Ezzel a sejtrétegek közötti kapcsolat megszakad ( a középlemez hirolitikus enzimek, pl. poligalakturonáz hatására feloldódik), lehetővé téve a levél elszakadását a növénytől, ugyanakkor a megnyúlt sejtek szigetelő réteget képeznek a folyadékvesztés megakadályozására.
Egyes lombhullató növények a levelek lehullatása előtt nitrogént és szenet vonnak ki belőlük, hogy [[fehérje]]ként a [[gyökér|gyökerek]] és a [[kéreg]] belső része [[parenchima]]-sejtjeinek [[vakuólum]]aiban tárolják azokat. Tavasszal ezek a fehérjék az új levelek vagy virágok növesztéséhez nitrogénforrásként szolgálnak.<ref>{{cite book |last=Srivastava |first=Lalit M. |year=2002 |title=Plant growth and development. Hormones and environment |location=Amsterdam |publisher=Academic Press |isbn=0-12-660570-X |pages=p. 476}}</ref>
| |||