„Szerepjáték” változatai közötti eltérés

a
a (Bottal végzett egyértelműsítés: Verseny –> verseny (pedagógia))
a (→‎Magyarországi története: gondolatjel jav.)
A szerepjátékok magyarországi előfutára maga a [[fantasy]], illetve a [[sci-fi]] irodalom megjelenése. Az új műfaj – és még inkább a sci-fi – beszivárgásának legfontosabb csatornái a [[Galaktika (antológia)|Galaktika antológia]] és magazin, és a [[Kozmosz Fantasztikus Könyvek]] sorozat, ami már [[1969]]-től közölt műveket, többnyire a tudományos-fantasztikum területén. A fordító, szerkesztő [[Kuczka Péter]] neve szinte egybefonódott a kiadvánnyal és a sci-fi magyarországi történetével. Számos, ma már klasszikusnak számító író művét jelentették meg, amelyek között [[Isaac Asimov]], [[Stanisław Lem]] vagy [[Arthur C. Clarke]] neve csak kiragadott példa. A hetvenes évektől Magyarországon is egyre több sci-fi író tevékenykedett, mint például [[Nemere István]] vagy [[Zsoldos Péter]].<ref name="tvbib">[http://mek.oszk.hu/00000/00011/00011.htm Tick Péter és Varga I. Nándor: ''A magyarnyelvű fantasy-irodalom bibliográfiája'']</ref><ref name="zsáner">[http://roham.hu/2006_2/02_02_30-31_zsaner_fantasy_magyarorszagon.pdf Tick Péter: ''A magyar zsáner fantasy története dióhéjban'' – PDF dokumentum]</ref>
 
Habár az első, hazánkban kiadott fantasy mű - [[J. R. R. Tolkien|Tolkien]]: ''[[A hobbit|A babó]]'' – még, mint mesekönyv jelent meg már [[1975]]-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában, a tényleges fantasy korszak kezdete a nyolcvanas évekre tehető. Szinte törvényszerűen a legelső művek között adták ki ''[[A Gyűrűk Ura]]'' [[trilógia|trilógiát]] [[1981]]-ben. A nyolcvanas évek legvégétől kezdődik meg Magyarországon a fantasy irodalom egyre nagyobb mértékű kiadás. Az elsők között jelentek meg olyan klasszikus művek, mint [[Robert E. Howard]]tól a ''[[Conan, a barbár]]'' (1989), [[Margaret Weis]] és [[Tracy Hickman]] tollából a ''[[Sárkánydárda-krónikák]]'' ([[1992]]), [[Michael Moorcock]]tól a ''[[Melibonéi Elric]]'' ([[1993]]) vagy [[R. A. Salvatore]] [[sötét elf]] ciklusának első része, az [[Otthon]] ([[1995]]). A külhoni fantasy irodalom beszivárgásával párhuzamosan a magyar alkotók tábora is egyre népesebb lett, akik néhol íróként, máshol fordítóként tűntek fel. [[Nemes István]]tól (alias Jeffrey Stone, John Caldwell) megjelent ''[[A Káosz Szava]]'' ([[1990]]), [[Gáspár András (író)|Gáspár Andrástól]] (alias Wayne Chapman) ''[[A halál havában]]'' ([[1990]]) és az ''[[Észak Lángjai]]'' ([[1992]]), illetve [[Kornya Zsolt]]tól (alias Raul Renier) az ''[[Acél és oroszlán]]'' ([[1995]]). Természetesen a hazai és külföldi írók és művek listája távolról sem teljes, de rámutat arra, hogy a sci-fi irodalom mellett, a fantasy is egyre nagyobb teret kapott, elfogadottabbá és közkedveltebbé lett.<ref name="tvbib" /><ref name="zsáner" />
 
A szerepjáték műfajához kapcsolódó lapok is megjelentek ugyanebben az időben. [[1989]]-ben megjelent a ''[[Fantasy (magazin)|Fantasy]]'' című magazin, ami [[1990]]-ben ''[[Atlantisz (magazin)|Atlantisz]]'' néven havilappá alakult. Ez [[1991]]-ig bezárólag elsősorban az angolszász műveket mutatta be. [[1992]]-ben indult útjára a ''[[Bíborhold]]'' című szerepjátékos magazin, ami a konkurenciaharcnak köszönhetően néhány évvel később ''Holdtöltére'' lett átkeresztelve, de végül [[1995]]-ben ez is megszűnt. A lap évekig a szárnyait bontogató szerepjátékos szubkultúra meghatározó fóruma és szaklapja volt. A Bíborhold munkatársai indították útjára 1992-ben az első magyar [[levelezős szerepjáték]]ot is, a ''[[Túlélők Földje|Túlélők Földjét]]''. Népszerűségét jelzi, hogy volt időszak, amikor több ezren játszották. [[1994]]-től megjelent a ''[[Rúna (magazin)|Rúna]]'' magazin, ami elsősorban az akkor már piacon lévő M.A.G.U.S.-t kívánta támogatni. A két nagy lap mellett számos kisebb is feltűnt, de ezek csak ideig-óráig maradtak meg a piacon. Ilyen volt például a ''[[Démon (magazin)|Démon]]'' is. Az [[internet]] széles körű elterjedésével szerepjátékkal foglalkozó honlapok jelentek meg, amelyek manapság is otthont adnak fórumoknak és részben átvették a havilapok szerepét.<ref name="tvbib" /><ref name="zsáner" /><ref name="Hungarianscene">[http://www.rpg.net/realm/world/hungary.html Szigeti Sándor: ''Hungarian RPG-scene – A Short History of Roleplaying in Hungary'']</ref>