„AKSZ–74U” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
31. sor:
Az '''AKSZ–74U''' ([[orosz ábécé|orosz betűkkel]]:'' АКС74У,'' [[GRAU-kód]]ja: ''6P26)'' az [[oroszország]]i [[Izsevszk]]ben, az [[Izsevszki Gépgyár]]ban (Izsmas) az 1970-es évek végén, az 1980-es évek elején kifejlesztett 5,45 mm-es [[gépkarabély]]. ''AKSZU–74'' jelzéssel is ismert. Az [[AK–74]] behajtható válltámasszal készül változatának, az AKSZ–74-nek a rövid csövű változata. A fegyvert a harcjárművek kezelőszemélyzete, légideszant csapatok és a légierő katonái számára fejlesztették ki. Sorozatgyártása 1979–1994 között folyt a [[Tulai Fegyvergyár]]ban (TOZ).
 
Az AKSZ–74U mérete és hatásos lőtávolsága megegyezik egy átlagos géppisztolyéval, de az alkalmazott lőszer és tár, illetve a csereszabatos alkatrészek az eredeti AK–74 gépkarabéllyal előnyös tulajdonságokat jelentenek. Bevezetése óta a fegyvert különféle rendőri egységeknél és rendfenntartó erőknél is rendszeresítették a Szovjetunióban és annak utódállamaiban, beleértve Oroszországot is. Az AKSZ–74U népszerű fegyver rendszeresítőinél kompakt mérete miatt, melynek köszönhetően egyszerűen szállítható járművekben és ruha alatt is. Másfelől a hatásos lőtávolsága csak 150-200 méterig biztosít pontos lövéseket, pedig erős lövedékei jóval nagyobb távolságból is halálosak. A fegyver ismert még sorozatlövés esetén történő gyors túlmelegedéséről. A fegyver egy speciális változatát kifejezetten a Specnaz erőknek fejlesztették ki gyorsan felszerelhető hangtompítóval és egy speciális 30 mm-es hangtompított gránátvetővel, a [[BSZ–1 TisinaTyisina]] gránátvetővel. A gránátvető speciális repesz-romboló gránátokat tüzel, melyeket speciális vaktöltényekkel lőnek ki, a töltényeket ívtárban tárolják, a tárat pedig a gránátvető pisztolymarkolatába kell behelyezni.
[[Fájl:AKS74U bolt and carrier.jpg|thumb|250px|left|Az AKSZ–74U zárkerete a gázdugattyúval és a forgó zárfej (jobbra felül)]]
 
Az AKSZ–74U csövét jócskán lerövidítették, a gázhenger hátrébb került, a gázdugattyút rövidebbre vágták. Mivel a puskacső alig nyúlik túl a gázelvezetőn, egy speciális csőszáj-eszközt terveztek, amely lángrejtőként és gázelvezetőként is szolgált. Az elülső irányzékot alacsonyabbra helyezték, a szabványos hátsó állítható irányzékot egy felpattintós hátsó irányzékra cserélték (200 és 400 méteres távolságok közötti jelölésekkel), melyet a tokfedélre rögzítettek. Másfelől az AKSZ–74U hasonló az AKSZ–74-hez, elsütőszerkezete, behajtható válltámasza, tölténytárjai ugyanazok. Az AKSZ–74U-ra nem lehet szuronyt szerelni. Egyes változatokon megtalálható a szabványos szereléksín, amelyre éjszakai optikai irányzékot, red-dot irányzékot lehet felerősíteni, megjelölésük az ''AKSZ–74UN''.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/AKSZ–74U