„Centralisták” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kisebb formai javítások |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Szalay László –> Szalay László (jogász) |
||
29. sor:
== Története ==
Tagjai a polgári átalakulást, a [[polgárosodás]]t felgyorsítani igyekvő ifjú publicisták, írók, tudósok, köznemesi értelmiségiek, vagy az arisztokráciából lecsúszott, értelmiségivé váló ifjak voltak. A centralista csoport szűkebb köréhez tartozó teoretikusok és politikusok életük egy-egy szakaszán szinte kivétel nélkül foglalkoztak szépirodalommal, aktív formában vagy kritikai írásokban. Az irányzat „főideológusai”, vezetői [[Eötvös József]] és [[Szalay László (jogász)|Szalay László]] voltak.
Később csatlakozott hozzájuk [[Henszlmann Imre]] és [[Pulszky Ferenc]], a hazai esztétikai gondolkodás két úttörője is. ''„Magyar doktrinérek”''-nek is nevezték őket: sokoldalú, művelt gondolkodók voltak, akik minden társadalmi-politikai kérdést a tudomány álláspontjáról tárgyaltak. Tanulmányozták a nyugati országok [[alkotmány]]át, [[jogrendszer]]ét, [[közigazgatás]]át. Keresték azt a rendszert, amely [[Magyarország]]nak mintaként szolgálhatna. Ismerték a [[nagy francia forradalom|francia forradalom]] eszméit, fejlődésmenetét, ismerték az angol parlament küzdelmeit: az államtudomány, a történelem és a jogi diszciplína terén minden elérhető munkát elolvastak; közvetítették és népszerűsítették [[Montesquieu]], [[Jeremy Bentham|Bentham]], [[Tocqueville]], [[François Guizot|Guizot]], [[Thomas Babington Macaulay|Macaulay]], azaz a nyugati [[liberalizmus]] eszméit.
| |||