„Kisbolygóöv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: be-x-old:Пояс астэроідаў |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Mars –> Mars (bolygó) |
||
3. sor:
[[Fájl:Lagrange points Earth vs Moon.jpg|thumb|300px|A [[Föld]]-[[Hold]] rendszer [[Lagrange-pont]]jai]]
[[Fájl:Lagrange points.jpg|bélyegkép|300px|A [[Nap]]-[[Föld]] rendszer öt Lagrange-pontja. A nyilak a gravitációs [[helyzeti energia]] növekvő irányába mutatnak, az {{mp|L|1}}, {{mp|L|2}} és {{mp|L|3}} pontok eszerint instabilak, mert van náluk alacsonyabb energiaszintű pálya, az {{mp|L|4}} és {{mp|L|5}} pontok stabilak.]]
A '''kisbolygóöv''' a [[Naprendszer]]ben a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter]] pályája közötti, nagy mennyiségű [[kisbolygó]]t tartalmazó területe. A Naprendszer bolygói egy síkban keringenek a [[Nap]] körül. Ugyanebben a síkban található a kisbolygóöv is.
A [[csillagász]]ok feltételezése szerint a [[bolygó]]k a [[csillag]]ok kialakulásával együtt jönnek létre. A frissen kialakult csillag körüli protoplanetáris korongban még nagy mennyiségű anyag kering, melyek ütközéseik közben összetapadhatnak, vagy ütközve felaprózódhatnak. Ezek ugyanolyan irányban, egy síkban keringenek a csillag körül, előbb-utóbb nagyobb objektumok is létrejönnek, melyek még jobban vonzzák a többit. A kellően nagyra növő objektumok aztán a pályájuk környezetében szinte minden más objektummal előbb-utóbb ütköznek, aminek az eredménye az, hogy az égitest [[bolygópálya tisztára söprése|kisöpri a pályáját]]. Így keletkeznek általában a bolygók.
| |||