„Saverio Mercadante” változatai közötti eltérés

1824-ben ''Domenico Barbaja'' (1771–1841) hívásának eleget téve az ifjú zeneszerző [[Bécs]]be költözött. Itt az udvari színházban három operája bemutatóját készítette elő, majd 1827-től 1831-ig [[Madrid]]ban és [[Lisszabon]]ban működött. 1833–1839 között a [[novaraNovara (település)|novarai]]i [[Székesegyház|dóm]], majd 1839–1840 között a [[Lanciano|lancianói]] [[templom]] [[orgona (hangszer)|orgonistája]] és karnagya volt. Új lakóhelye, [[Navarra]], közel volt [[Milánó]], [[Torino]], [[Bologna]], [[Velence (Olaszország)|Velence]] és [[Genova]] színházaihoz, így lehetővé vált számára, hogy hol az egyik, hol a másik operaház számára teljesítsen megbízásokat. 1835-ben Rossini felkérte, hogy írjon operát a [[párizs]]i ''Théâtre Italien'' számára. Az ''Útonállók'' című darab bemutatására az évad végén került sor, talán ezzel magyarázható kicsit hűvös fogadtatása is, de az ősbemutató nem vallott kudarcot, és lehetőséget adott a szerző számára, hogy egy újabb [[európa]]i nagy városban mutatkozzon be. Székhelyét 1840-ben tette át ismét Nápolyba, ahol ''Zingarelli'' halála után a konzervatórium igazgatója lett. 1862-ben mindkét szemére megvakult, s ettől kezdve tanítványainak diktálta szerzeményeit. 1870-ben Nápolyban halt meg.