„Rákoscsabai Főplébániatemplom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor:
 
[[Rákoscsaba]] lakói a [[török hódoltság]] alatt [[református]]sá váltak, és az elpusztult [[katolikus]] templom helyére saját templomot építettek. [[1727]]-ben a terület a német származású báró [[Laffert Ferdinánd Antal]] birtokába jutott, ezt követően a katolikus hívek száma megnőtt – részben az uraság által betelepített német családoknak köszönhetően. [[1740]]-ben a földesúr új katolikus templomot építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére, hogy a jobbágyainak ne [[Isaszeg]]re kelljen járniuk [[szentmise|szentmisére]]. Két év múlva készült el a [[Szentháromság]]ot és a [[Evangélisták|négy evangélistát]] ábrázoló [[freskó]], valamint a szószék.<br />
[[1762]]-ben Rákoscsabaa önállórákoscsabai [[Plébánia|egyházközséggéegyházközség]] önállóvá vált, sőt [[Pécel]]t is hozzácsatolták gróf [[Esterházy Károly]] váci megyéspüspök rendelkezésére. Az első plébános, Berecz István plébániaépületet és iskolát építtetett a templom mellé. [[1769]]-ben [[Migazzi Kristóf]] bécsi érsek, váci püspök [[Rákoskeresztúr]]t is Csabához csatolta. A hívek növekvő létszáma miatt [[1772]]–[[1780|80]] között az akkori kegyúr, báró [[Laffert Ignác]] kibővítette a templomot.
 
{{Pozíciós térkép