„Nuklid” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Az ezüst nem 118, hanem 108 |
nukliddefiníció várható korrekciója |
||
1. sor:
{{forma}}
A [[IUPAC]] „Arany Könyv” szerint a '''nuklid''' olyan atomfajta, melyet a [[tömegszám]]a, a [[rendszám (kémia)|rendszám]]a és a magjának energiaállapota határoz meg, feltéve, hogy az utóbbi közepes élettartama elég hosszú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.<ref>{{GoldBookRef|file=N04257|title=nuclide|language=angol}}</ref> Az utóbbi megszorítás mindig is sok vitát váltott ki, mert szubjektív elemet vitt bele a definícióba. Egy IUPAC bizottság 2011-es állásfoglalása alapján várható, hogy a megfigyelhetőség kritériumát ki fogják hagyni a definícióból.
A IUPAP körülírással<ref>Cohen E.R., Giacomo P. (1987). Symbols, units, nomenclature and fundamental constants in physics. ''Physica A'', 146A, 1-68</ref>, de a fenti tömör IUPAC-definícióval összhangban világítja meg a nuklid fogalmát, és különbözteti meg használatát olyan rokonfogalmakétól mint az izotóp, az izotón, az izobár és az izomer (magizomer; metastabil magú nuklid, azaz olyan nuklid, melynek magja hosszú élettartamú gerjesztett állapotban van):
:Az atomoknak azon fajtájára, amelyek rendszám (protonszám) és tömegszám (nukleonszám) tekintetében megegyeznek, a „nuklid” szóval kell hivatkozni, nem pedig az „[[izotóp]]” szóval. Az azonos tömegszámmal rendelkező különböző nuklidokat „izobár nuklidoknak” vagy „izobároknak”<ref>A görög βαρος jelentése: ''súly''</ref> hívjuk. Az azonos rendszámú különböző nuklidokat „izotóp nuklidoknak” vagy „izotópoknak” nevezzük. (Minthogy a megegyező protonszámú nuklidok „izotópok”, a megegyező neutronszámú nuklidokat olykor „izotónoknak” hívják.) [...] Metastabil magállapotokra, mint pl. a <sup>118m</sup>Ag atom, gyakran mint önálló nuklidokra hivatkoznak.
Mindkét definíció egyezik abban, hogy a nuklid atomfajtát jelent, nem pedig atommagfajtát.
| |||