„I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
46. sor:
== Uralkodása ==
Bár az óorosz jogalkotás már a [[10. század]]ban kezdett kibontakozni, az első jól dokumentálható törvények Jaroszláv idejéből valók. A Kijevi Rusz alapvető fontosságú jogi kódexe, a ''Russzkaja Pravda'' három változatban maradt fenn, ezek a ''Rövid'', a ''Bővített'' és a ''Rövidített Pravda'', s közülük a Rövid Pravda első része tartalmazza Jaroszláv törvényeit, fiai, a Jaroszlavicsok rendelkezéseivel együtt. Keletkezési ideje bizonytalan. A törvények a személy elleni és a tulajdon ellen elkövetett sérelmekkel foglalkoznak, s mivel csak a jog egy részét fedik le, valószínűleg Jaroszláv által meghozott törvényeknek csak egy töredéke. Tükröződik bennük a korábbi századok szokásjoga, valamint elődeinek törvényei is bekerültek, de átalakították őket a kor szellemének megfelelően.▼
Jaroszláv jelentős szerepet játszott a [[keresztény]] hit terjesztésében is. [[Templom]]okat és [[kolostor]]okat építtetett, mint a kijevi [[Szent Szófia-székesegyház]]at (alapjait azon a helyen rakták le, ahol a besenyőket [[1036]]-ban megverték), a mára elpusztult kijevi Arany-kapu tetején az Angyali Üdvözlet-templomot, valamint a Szent György- és a Szent Irina (Iréné)-kolostorokat. A papok és a szerzetesek ellátásáról a fejedelmi kincstárból gondoskodott. Írástudói a [[görög nyelv]]ű szövegeket [[szláv nyelv]]re fordították, s az elkészült könyveket a Szófia-székesegyházban helyezték el. Ez a könyvtár mintegy 950, főleg istentiszteletekkel kapcsolatos kötettel rendelkezett, amelyekre a templomoknak és a [[püspökség]]eknek volt szükségük.▼
Jaroszláv emellett bele is szólt az egyház ügyeibe, például [[püspök]]öket nevezett ki, sőt a korábbi, (és a későbbi) eljárástól eltérően 1051-ben ő nevezte ki kijevi [[metropolita|metropolitának]] a [[Pecserszka Lavra|Barlangkolostor]] megalapítóját, az orosz [[Ilarion]]t. Ez egyébként a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] feladata volt, aki addig [[bizánc]]i származású metropolitákat állított a kijevi [[metropólia]] élére. Jaroszláv ezzel a lépésével a pátriárka és a bizánci császár befolyását akarta csökkenteni. Fellendítette a György-kultuszt, érmein és pecsétjén [[Szent György]] alakja látható, valamint védőszentje tiszteletére [[1037]]-ben Kijevben megalapította a Szent György-kolostort. Mivel Szent György a bizánci császárnak is pártfogója volt, figurája gyakran jelent meg a bizánci érméken és ólombullákon, Jaroszláv így fejezte ki egyenrangúságát a bizánci császárral. Ráadásul amikor [[november 26]]-át Szent György ünnepévé avatta, egy olyan vallási ünnepet vezetett be a Ruszban, amelyet a [[bizánci egyház]] nem ismert.▼
Jaroszláv nem csak egyházi épületeket emeltetett, hanem Kijev építésében is nagy szerepet vállalt. Folytatta az apja által elkezdett erődítések építését, így született meg ''Jaroszlávváros'', ahol több mint 70 hektárnyi területet vett körbe hatalmas földfalakkal, amelyeknek a hosszúsága 3,5 km volt, magasságuk elérte a 11 (a rajtuk elhelyezett faszerkezettel együtt a 16) métert, szélességük pedig meghaladta a 25 métert. Leghíresebb kapuja volt az Arany-kapu, amelynek mára csak romjai maradtak fenn. A falakon belül helyezkedtek el Kijev legfontosabb épületei, a Szent Szófia-székesegyház, a kijevi metropolita palotája, négy kőtemplom és az uralkodó szintén kőből épült palotája. Kijevben, mint az óorosz területek nagy részén, leginkább a fát használták az építkezésekhez, hiszen a kő igen ritka és drága építőanyag volt. A nagyfejedelem építkezéseinek eredményeként Kijev nemcsak megfelelően reprezentálta a fejedelmi hatalmat, hanem egész [[Európa]] egyik legjelentősebb városa lett, s az építészetben elért eredmények hozzájárultak a kultúra más területeinek (például a festészetnek) a fejlődéséhez is. Kijev mellett Novgorodról sem feledkezett el, ebben a városban is jelentős építkezések köthetőek a nevéhez. Itt is felépítettek kőből és téglából egy [[Szent Szófia-székesegyház]]at ([[1045]]-[[1050]]), amely szerkezetében igen hasonlít a kijevire, bár itt 13 helyett csak 5 kupola található.▼
Külpolitikájában kiemelten jó viszonyt ápolt a [[skandinávok]]kal, hiszen fő katonai támaszát a varég zsoldos csapatok jelentették.<ref name=makai/> A varégok részesei voltak a besenyők felett aratott [[1036]]. évi győzelemnek is.<ref name=makai/> Lengyelországgal már nem volt ilyen jó a kapcsolata, elsősorban azért, mert [[I. Boleszláv lengyel király|I. Boleszláv]] a hatalmi harcok idején elfoglalta a Bug és a [[Wieprz]] folyó között fekvő városokat, amelyeket Jaroszláv [[1030]]-[[1031]]-ben foglalt vissza, kihasználva a lengyel állam válságát.<ref name=makai/> Jaroszlav nagyapját, [[I. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem|Szvjatoszlávot]] a besenyők gyilkolták meg, s ezért érthető, hogy nem volt velük jó a viszonya, ráadásul a besenyők állandó veszélyt jelentettek.<ref name=makai/> [[1036]]-ban, amikor a nagyfejedelem Novgorodban tartózkodott, nagy létszámú besenyő sereg jelent meg Kijev alatt.<ref name=makai/> Most a novgorodiak siettek Kijev segítségre, és Jaroszlav hatalmas és véres harc után legyőzte a betolakodókat.<ref name=makai/>
67 ⟶ 59 sor:
Jaroszláv [[1054]]-ben halt meg.<ref name=makai/> Végrendeletében a jelentősebb területek központjait 5 fia kapta meg, akiket felszólított, hogy éljenek szeretetben és békében, mert ellenkező esetben el fogják pusztítani apáik és nagyapáik földjét. Hatalma örököséül Izjaszláv nevű fiát tette, de az ő tekintélye nem volt elég a kormányzáshoz. Így jött létre [[Jaroszlavicsok triumvirátusa]], amelyben a három legidősebb testvér, Izjaszlav, Szvjatoszlav és Vszevolod 15 éven keresztül közös politikát folytatott, s felváltva ült a kijevi nagyfejedelmi trónon.
===
▲Bár az óorosz jogalkotás már a [[10. század]]ban kezdett kibontakozni, az első jól dokumentálható törvények Jaroszláv idejéből valók. A Kijevi Rusz alapvető fontosságú jogi kódexe, a ''Russzkaja Pravda'' három változatban maradt fenn, ezek a ''Rövid'', a ''Bővített'' és a ''Rövidített Pravda'', s közülük a Rövid Pravda első része tartalmazza Jaroszláv törvényeit, fiai, a Jaroszlavicsok rendelkezéseivel együtt. Keletkezési ideje bizonytalan. A törvények a személy elleni és a tulajdon ellen elkövetett sérelmekkel foglalkoznak, s mivel csak a jog egy részét fedik le, valószínűleg Jaroszláv által meghozott törvényeknek csak egy töredéke. Tükröződik bennük a korábbi századok szokásjoga, valamint elődeinek törvényei is bekerültek, de átalakították őket a kor szellemének megfelelően.
===Kereszténység===
▲Jaroszláv jelentős szerepet játszott a [[keresztény]] hit terjesztésében is. [[Templom]]okat és [[kolostor]]okat építtetett, mint a kijevi [[Szent Szófia-székesegyház]]at (alapjait azon a helyen rakták le, ahol a besenyőket [[1036]]-ban megverték), a mára elpusztult kijevi Arany-kapu tetején az Angyali Üdvözlet-templomot, valamint a Szent György- és a Szent Irina (Iréné)-kolostorokat. A papok és a szerzetesek ellátásáról a fejedelmi kincstárból gondoskodott. Írástudói a [[görög nyelv]]ű szövegeket [[szláv nyelv]]re fordították, s az elkészült könyveket a Szófia-székesegyházban helyezték el. Ez a könyvtár mintegy 950, főleg istentiszteletekkel kapcsolatos kötettel rendelkezett, amelyekre a templomoknak és a [[püspökség]]eknek volt szükségük.
▲Jaroszláv emellett bele is szólt az egyház ügyeibe, például [[püspök]]öket nevezett ki, sőt a korábbi, (és a későbbi) eljárástól eltérően 1051-ben ő nevezte ki kijevi [[metropolita|metropolitának]] a [[Pecserszka Lavra|Barlangkolostor]] megalapítóját, az orosz [[Ilarion]]t. Ez egyébként a [[konstantinápoly]]i [[pátriárka]] feladata volt, aki addig [[bizánc]]i származású metropolitákat állított a kijevi [[metropólia]] élére. Jaroszláv ezzel a lépésével a pátriárka és a bizánci császár befolyását akarta csökkenteni. Fellendítette a György-kultuszt, érmein és pecsétjén [[Szent György]] alakja látható, valamint védőszentje tiszteletére [[1037]]-ben Kijevben megalapította a Szent György-kolostort. Mivel Szent György a bizánci császárnak is pártfogója volt, figurája gyakran jelent meg a bizánci érméken és ólombullákon, Jaroszláv így fejezte ki egyenrangúságát a bizánci császárral. Ráadásul amikor [[november 26]]-át Szent György ünnepévé avatta, egy olyan vallási ünnepet vezetett be a Ruszban, amelyet a [[bizánci egyház]] nem ismert.
===Építkezései===
▲Jaroszláv nem csak egyházi épületeket emeltetett, hanem Kijev építésében is nagy szerepet vállalt. Folytatta az apja által elkezdett erődítések építését, így született meg ''Jaroszlávváros'', ahol több mint 70 hektárnyi területet vett körbe hatalmas földfalakkal, amelyeknek a hosszúsága 3,5 km volt, magasságuk elérte a 11 (a rajtuk elhelyezett faszerkezettel együtt a 16) métert, szélességük pedig meghaladta a 25 métert. Leghíresebb kapuja volt az Arany-kapu, amelynek mára csak romjai maradtak fenn. A falakon belül helyezkedtek el Kijev legfontosabb épületei, a Szent Szófia-székesegyház, a kijevi metropolita palotája, négy kőtemplom és az uralkodó szintén kőből épült palotája. Kijevben, mint az óorosz területek nagy részén, leginkább a fát használták az építkezésekhez, hiszen a kő igen ritka és drága építőanyag volt. A nagyfejedelem építkezéseinek eredményeként Kijev nemcsak megfelelően reprezentálta a fejedelmi hatalmat, hanem egész [[Európa]] egyik legjelentősebb városa lett, s az építészetben elért eredmények hozzájárultak a kultúra más területeinek (például a festészetnek) a fejlődéséhez is. Kijev mellett Novgorodról sem feledkezett el, ebben a városban is jelentős építkezések köthetőek a nevéhez. Itt is felépítettek kőből és téglából egy [[Szent Szófia-székesegyház]]at ([[1045]]-[[1050]]), amely szerkezetében igen hasonlít a kijevire, bár itt 13 helyett csak 5 kupola található.
===Bibliafordítása===
*Mivel az egyházban használatos – Morvaországból elterjedt – [[ószláv nyelv]]et az egyszerű nép a XI. században már nem értette, Jaroszláv lefordíttatta a [[Biblia]] egyes részeit a mindennapi nyelvre.<ref name=zarandok>Edmund Hamer Broadbent: '''Zarándok Gyülekezet''' – ''az újszövetségi gyülekezetek történelmi vándorútja'' (''eredeti:'' The Pilgrim Church, Pickering and Inglis, Glasgow, 1931), a magyar fordítás a 6. angol kiadás [1963] alapján készült, Primo Evangéliumi Kiadó, Budapest, ''évszám nélkül'', ISBN 963 7837 078, 297. oldal</ref>
| |||