„Aokigahara” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bevezető
magyarosjapán+helyesír
1. sor:
{{magyaros|japán}}
[[Fájl:Aokigahara_forest_04.jpg|bélyegkép|jobb|250px|Aokigahara]]
'''Aokigahara''' (青木ヶ原) vagy másik ismert nevén '''Jukai''' - A Fák Tengere (樹海), Japánban, a [[Fuji]] Hegy tövében elterülő mintegy 35 km2-es erdő. Számos turistalátványossággal rendelkezik, többek közt sziklás, jeges barlangokkal. Az erdőt kör­nyező 3 tele­pü­lé­s Nari­sawa, Ashi­wada és Kami­ku­is­hiki.
 
'''Aokigahara''' (青木ヶ原) vagy másik ismert nevén '''JukaiDzsukai''' - A Fákfák Tengeretengere (樹海), Japánban, a [[FujiFudzsi]] Hegy tövében elterülő mintegy 35 km2km²-es erdő. Számos turistalátványossággal rendelkezik, többek közt sziklás, jeges barlangokkal. Az erdőt kör­nyezőnyékén 3fekszik három tele­pü­lé­s: [[Nari­sawaszava]], Ashi­wada[[Asivada]] és [[Kami­ku­is­hikiiki]].
Az erdő jelentős szerepet játszik a japán mitológiában, mint a démonok lakhelye, emellett a világ egyik legkedveltebb helye az öngyilkosok körében; 2002-ben 78 holttestet találtak mindazok ellenére, hogy az erdő számos japán, illetve angol feliratú táblával van ellátva, melyek célja az effajta szándékok eloszlatása.
 
A fák sűrűségének és az állatok kis számának köszönhetően az erdő hátborzongató csendjéről is ismert, ezen tulajdonsága miatt kapta a „Fák Tengere” nevet.
Az erdő jelentős szerepet játszik a japán mitológiában, mint a démonok lakhelye, emellett a világaz egyik legkedveltebb helyehely az [[öngyilkosság|öngyilkosok]] körében; 2002-ben 78 holttestet találtak mindazok ellenére, hogy az erdő számos pontján japán, illetve angol feliratúnyelvű táblávaltáblák vanbuzdítanak ellátvaarra, melyekhogy céljagondolják át szándékukat. A fák sűrűségének és az effajtaállatok kis számának köszönhetően az erdő hátborzongató csendjéről is ismert, ezen tulajdonsága miatt kapta a „fák szándékoktengere” eloszlatásanevet.
 
== Földrajzi adottságai ==
A leg­utóbbi 1707-es kitö­rés­ben ezt a terü­le­tet nem fedte be láva és hamu, így a ma ismert zöld erdő fenn­ma­rad­ha­tott. A talaj elsősorban vulkanikus kőzetet tartalmaz, ezáltal nagyon nehéz bármiféle eszközzel, csákánnyal, lapáttal megtörni. A növény­ze­tet főleg fehér céd­rus, fenyő és egy puszpáng-féle buk­szus alkotja. Helyi önkéntesek nem-hivatalosnemhivatalos útvonalakat jelöltek ki ragasztószalaggal az erdőben, ezek mentén szokták megtenni az éves „testvadászatot”. A műanyag szalag soha nincs eltávolítva, így kiváló útmutatóként szolgál az erdő turistalátványosságaihoz vezető utakhoz (Jég Barlang-barlang, Szél Barlang-barlang). Az első pár kilométer megtétele után az erdő sokkal tisztább, érintetlenebb, nincsenek egyértelmű nyomai az emberi látogatásoknak.
Az első pár kilométer megtétele után az erdő sokkal tisztább, érintetlenebb, nincsenek egyértelmű nyomai az emberi látogatásoknak.
== Látogatók és öngyilkosok ==
Aokigahara a [[San Francisco]]|San Franciscó-i]] [[Golden Gate]] után a második legnépszerűbb hely a meghalni vágyók körében. Népszerűsége többek közt Seicho[[Macumoto MatsumotoSzeicsó]]: ”Nami no Tou”Tó” című, 1960-ban íródott regényének is köszönhető, a történet végén ugyanis a szerelmespár ebben az erdőben követ el öngyilkosságot.
 
Aokigahara történelme azonban már a 19. században is összefonódott a halállal, előfordult az „ubasute”„[[ubaszute]]” gyakorlata, melynek során a család idős tagját kikísérték a hegyek közé, majd otthagyták, akihogy végül szomjan vagy éhen halthaljon. Sokan ma is úgy tartják, hogy az otthagyottak szellemei kísértik az erdőt.
 
Az 1950-es évek óta több mint 500 ember vesztette életét Aokigaharában, többnyire öngyilkosok, ami évente átlagosan 30 halálestet jelent.
2002-ben 78 holttestet találtak az erdőben, ezzel a számmal megelőzve az 1998-as rekordot, abban az évben 73 halálesetről számoltak be.
2003-ban ez a szám 100-ra emelkedett, ugyanebben az évben a helyi kormány abbahagyta a halálozások számának közzétételét, ezzel próbálva a nyilvánosság szemében jelentéktelenebbé tenni Aokigahara öngyilkossággal való asszociációját. Az öngyilkosságok hatalmas száma miatt japán és angol nyelvű táblákat helyeztek ki az erdőben, azzal a céllal, hogy az öngyilkos jelölteköngyilkosjelöltek merjenek segítséget kérni, és ne dobják el az életüket.
 
1970-től kezdve tartanak éves holttest-keresést, melyben kisebb rendőrcsapatok, önkéntesek és újságírók vesznek részt. Amellett, hogy az emberek egy része meghalni jön, a sűrű, átjárhatatlan erdő a kalandvágyókat is vonzza. A túrázók nagy része színes ragasztószalagokat hagy maga után, mely aggodalmat keltett a megyei tisztviselők körében, az erdő ökoszisztémája miatt.
 
2004-ben „Jukai„Dzsukai- A Fák Tengere a FujiFudzsi Hegy mögött” (樹の海, Fák Tengere) címmel jelent meg egy film Aokigaharáról [[Takimoto TomoyukiTomojuki]] rendezésében. Négy emberről szól a történet, akik ebben az erdőben szeretnének véget vetni életüknek. A forgatási helyszín felderítése közben Takimoto azt mondta az újságíróknak, hogy talált egy pénztárcát, mely állítása szerint 370 000{{szám|370000}} yen-[[japán jen]]t tartalmazott (~870 000kb. {{szám|870000}} forint), ezzel hangot adva annak a pletykának, miszerint Aokigahara egy kincsesbánya a „hiénák” számára.
 
== Források, hivatkozások ==
==Interwiki cikkek==
<references/>
* [http://japanfelderito.hu/aokigahara-jukai-a-fak-tengere-i/ Aokigahara Jukai — A fák tengere Írta Lévai Csaba]
* [[:en:Seichō Matsumoto|Seicho Matsumoto]]: ”[[:ja:波の塔|Nami no Tou]]”
{{commonscat|Aokigahara}}
 
== Források, hivatkozások ==
* [http://japanfelderito.hu/aokigahara-jukai-a-fak-tengere-i/ Aokigahara Jukai — A fák tengere Írta Lévai Csaba]
 
 
[[Kategória:Japán]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Aokigahara