„Égei-tenger” változatai közötti eltérés

A tenger partján két ősi [[civilizáció]] is született, az egyik a [[krétaKréta (sziget)|krétai]]i Minosz civilizáció, a másik a peloponnészoszi Mükéné civilizáció. Később olyan városállamok épültek a partján, mint [[Athén]] és [[Spárta]]. Később a területen perzsák, [[Római Birodalom|rómaiak]], [[Bizánci Birodalom|bizánciak]], [[Velencei Köztársaság|velenceiek]], [[szeldzsuk törökök]] és [[Oszmán Birodalom|oszmánok]] éltek. Az Égei-tenger volt többek között a [[demokrácia]] bölcsője is.

Az égei-tengeri szigeteket hét részre oszthatjuk: a trákiai-tengeri csoportra, a kelet-égei csoportra, az északi [[Szporádok]]ra, a [[Kükládok]]ra, a [[Szaróni szigetek]]re, a [[Dodekanéz]] szigetekre és [[Kréta (sziget)|Krétára]]. Az ''archipelágó'' szó eredetileg ezekre a szigetekre vonatkozott. Az égei-tengeri szigetek nagy része a szárazföldön húzódó hegyvonulat tagjai. Az egyik hegylánc végigvonul a tengeren egészen [[Kiosz]] szigetéig, egy másik [[Évia]] szigetén át [[Számosz]]ig, egy harmadik [[Peloponnészosz]]on és [[Kréta (sziget)|Krétán]] át [[Rodosz (sziget)|Rodoszig]], elválasztva az Égei-tengert a [[Földközi-tenger]]től. A szigetek nagy részén csendes, biztonságos öblöket találunk, de a navigálás az Égei-tengeren meglehetősen nehéz. A szigetek egy része [[vulkán|vulkanikus]] eredetű, másokon [[márvány]]t és [[vas]]ércet bányásznak. A nagyobb szigetek termékeny talajjal rendelkeznek. Két nagyobb sziget [[Törökország]]hoz tartozik: Bozcaada ([[Görög nyelv|görögül]]: Τένεδος ''Tenedosz'') és Gökçeada ([[Görög nyelv|görögül]]: Ίμβρος ''Imvrosz'').