„Egyiptomi Középbirodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ro:Regatul Mijlociu Egiptean |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kréta –> Kréta (sziget) |
||
2. sor:
A '''Középbirodalom''' az [[ókori Egyiptom]] történetében az [[első átmeneti kor]] utáni időszakot felölelő félezer éves korszak, melyben a XI-XIV. dinasztia uralkodói ültek a fáraói trónon.
A [[XI. dinasztia]] első uralkodója, [[I. Mentuhotep]] fáraó miután újraegyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot, a birodalom fővárosa ismét [[Théba]] lett. Az egyesítéssel létrejött a Középbirodalom, melynek kezdetét és végét az egyes források különbözőképpen jelölik meg i. e. 2160 és i. e. 1633 között. Ez idő alatt [[Egyiptom]] második nagy virágkorát élte. Az uralkodói hatalom a [[XII. dinasztia]] alatt megszilárdult a tartományi arisztokrácia hatalmának megtörésével. A XII. dinasztia alapítója, [[I. Amenemhat]] végrehajtotta a közigazgatás átalakítását, melynek során a főváros is átkerült a mai Listbe. Délen Egyiptom meghódította [[Núbia|Núbiát]] a [[Nílus]] 2. kataraktájáig. A rézben gazdag [[Sínai-félsziget]] és [[Palesztina]] déli része is egyiptomi ellenőrzés alá került. Az északnyugati határnak az ellenséges líbiai törzsekkel szembeni biztosítása azonban nehézségeket okozott. Az ország kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a mínoszi [[Kréta (sziget)|Krétával]], amely ezidőtájt már magasan fejlett kultúrával rendelkezett, valamint Mezopotámiával.
Az egyiptomi hitvilágban is jelentős változás következett be, [[Amon-Ré]] lett a legfőbb isten. A művészetek területén is élénk pezsgés volt, különösen a szobrászatban születtek a megelőző korokhoz képest újszerűbb alkotások. Ebben az időszakban virágzott fel az egyiptomi irodalom is. A korszaknak, s egyben a [[XIV. dinasztia]] uralkodásának a [[Szíria]]-[[Palesztina]] és [[Fönícia]] területéről érkező nyugati-sémi népcsoportok, a [[hükszoszok]] vetettek véget.
8. sor:
== Gazdasági fejlődés, politikai változások ==
A XI. dinasztia utolsó két királya továbbra is [[Théba|Thébát]] tekintette a fővárosának. Közülük a másodikat, Mentuhotep Nebtauirét a későbbi királylisták figyelmen kívül hagyták, feltehetően azért, mert törvénytelen uralkodónak tartották. Uralkodásuk idején az ország nagy részén építkezésekbe kezdtek. Kőfejtőket nyitottak meg, különösen Vádi-Hammamatban, és újra forgalmassá vált a [[Vörös-tenger]] felé vezető út. Mindez arra utal, hogy Egyiptom erős volt, jóllehet a politikai rend ekkor még nem bizonyult tartósnak. A külkereskedelem a fáraó monopóliuma volt. Az időszak uralkodói élénk tengeri kereskedelmet folytattak [[Kréta (sziget)|Krétával]], az [[Égei-tenger]] szigetvilágával, [[Punt]] országával és [[Babilon]]nal. Papíruszt, élelmet, bort és ékszereket cseréltek az Egyiptomban hiányzó javakért és luxuscikkekért. A mai [[Libanon]] területén lévő [[Büblosz]]ból szállították Egyiptomba a faanyagot a hatalmas cédruserdőkből, ezenkívül bort, ezüstöt, rabszolgákat és egyéb javakat. A Sínai-félszigeten rezet és türkizt bányásztak. [[Núbia]] szolgáltatta a legtöbb aranyat, rezet, ametisztet és rabszolgát. A távoli déli vidékekről származó árucikkek: az ébenfa, elefántcsont, strucctollak és leopárdbőrök szintén Núbián keresztül jutottak el Egyiptomba.
A XI. dinasztia núbiai hadjáratai, Punt földjére indított expedíciói megalapozták a következő dinasztia tekintélyét az ország határain kívül is. [[I. Amenemhat]] (i. e. 1991-1962), a XII. dinasztia megalapítója külpolitikáját Mentuhotep Nebhepetré korábbi núbiai tevékenységére alapozta, s az uralkodásának utolsó éveiben személyes részvétele nélkül folytatott egymást követő hadjáratok eredményeképpen teljesen meghódították a második kataraktáig terjedő területet. E hadjáratokat [[I. Szenuszert]] (i. e. 1971-1926) vezette, akit egyes források Szenuszert<ref name="auto_QkOrv3klWegBwZZsDX31Qw">{{Baines-Málek}}</ref> néven említenek. Az I. Amenemhat és I. Szenuszert uralkodása közötti tízéves átfedés a társuralkodói intézmény kialakulását mutatja. A társuralom éveiben I. Szenuszert bizonyult aktívabbnak. I. Amenemhatot valószínűleg meggyilkolták, a saját háremében szőtt összeesküvés áldozata lett, mialatt fia éppen egy líbiai hadjáratban vett részt. Halálhírére fia, I. Szenuszert a hadjáratból hazasietett, s maga mellé vette fiát a trónra társuralkodónak, hogy megakadályozza a hasonló összeesküvéseket. A núbiai hadjáratokat I. Szenuszert is folytatta, hogy az ottani aranybányák működését biztosítsa. A líbiai törzseket féken tartották az időről időre ellenük indított expedíciók. Az ázsiai beduinok támadásai ellen fallal védekeztek a Nílus-Delta keleti határán.[[Fájl:Sesostris III Sphinxkopf.jpg|jobbra|200px|bélyegkép|III. Szenuszert]] [[III. Szenuszert]] a déli határokon erődöket emelt, Szíriában és Palesztinában újabb területeket hódított meg, így utódai idején a szír fejedelmek Egyiptom alávetett szövetségesei lettek. (Egyes források szerint a palesztín hadjárat nyilvánvalóan nem a terület meghódítását célozta, ám az biztos, hogy a terület a hadjáratok nyomán jelentős egyiptomi befolyás alá került.).<ref name="auto_QkOrv3klWegBwZZsDX31Qw"/>
| |||