„Basztarnák” változatai közötti eltérés

Első korabeli említéseik az [[istropolisi csata]] kapcsán találhatók, amelynek során [[i. e. 61]]-ben a rómaiak olyan vereséget szenvedtek tőlük, hogy még hadijelvényeiket is elveszítették. [[VI. Mithridatész pontoszi király]] halála utáni időszakban a [[Római Birodalom]] [[macedonia]]i helytartója, [[Caius Antonius Hybrida]] által elfoglalt [[fekete-tenger]]i [[görögök|görög]] gyarmatvárosokat próbálták elfoglalni, és [[Hübrida]] városánál meg is verik a római helytartót [[i. e. 61]]-ben. Egyes vélemények szerint ezek a basztarnák már vagy Boirebisztasz államának részei, vagy annak szoros szövetségesei voltak. Ennek alapján valószínűleg rájuk vonatkozik a Mithridatésszel kapcsolatban említett „legvitézebb szövetséges” jelző.

 

 

[[V. Philipposz makedón király|V. Philipposz]] és [[Perszeusz makedón király]]ok felhasználták a basztarna erőket az [[Délkelet-Európa|balkáni]] [[dárdanok]] és a [[Római Birodalom|rómaiak]] ellen. [[I. e. 29]]–[[i. e. 28|28]]-ban [[Marcus Licinius Crassus|Crassus]] leverte őket, és a Duna jobb partját megtisztította. Ettől kezdve mint Róma alávetett szövetségeseit tartják őket számon. [[Adamklissi]]ben tárták fel azt az emlékművet, amelyet [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] állíttatott annak emlékére, hogy a basztarna veszély elmúlt.