„Krüzselyi Erzsébet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
1. sor:
'''Krüzselyi Erzsébet''' (viski) ([[Máramarossziget]], [[1875]]. [[március 21.]] – [[Szatmárhegy]], [[1953]]. [[október 15.]]) költőnő, [[Krüzselyi Bálint]] és Pellády Erzsébet leánya. (A {{RMIL}} [[1874]]. [[március 21.|március 21-ére]] teszi születésének dátumát.)
== Életútja ==
Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; az [[1930-as évek]]től elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.
[[Felsővisó]]n élt, írásait [[A Hírnök]], [[Pásztortűz]], [[Vasárnap]], [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]] közölte. A [[Brassói Lapok]] gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg [[mese|meséi]], [[gyerek|gyermek]]történetei. Az 1902-ben alakult [[máramarossziget]]i Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az [[EIT]], 1926-tól a [[Kemény Zsigmond Társaság]] (KZST) tagja. A [[Második világháború|II. világháború]] után [[Szatmárhegy]]re költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.
Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a ''Máramaros''ban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Újság közölte. [[Tompa Mihály]], [[Reviczky Gyula]], [[Szabolcska Mihály]] hatott költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" adott hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla [[Reményik Sándor]]. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély [[vallás]]osságának s a [[nő]]i lélek rezdüléseinek.
==Főbb művei==
| |||