Krüzselyi Erzsébet
Krüzselyi Erzsébet, írói neve Krüzselyi Erzsike, álneve Viski Böske (Máramarossziget, 1875. március 21.[1] – Szatmárhegy, 1953. október 15.) költőnő, Krüzselyi Bálint és Pellády Erzsébet leánya.
Krüzselyi Erzsébet | |
Krüzselyi Erzsébet arcképe Muhi Sándor grafikája | |
Élete | |
Született | 1875. március 21. Máramarossziget |
Elhunyt | 1953. október 15. (78 évesen) Szatmárhegy |
Szülei | Krüzselyi Bálint |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
A Wikimédia Commons tartalmaz Krüzselyi Erzsébet témájú médiaállományokat. |
Életútja
szerkesztésHatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; az 1930-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.
Felsővisón élt, írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap, Ellenzék közölte. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT), 1926-tól a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.
Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Ujság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, Szabolcska Mihály hatott költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" adott hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.
Verskötetei
szerkesztésForrások
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Magyar életrajzi lexikon
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Romániai magyar irodalmi lexikon 1874. március 21-ére teszi születésének dátumát.
Kapcsolódó információk
szerkesztés- Oláh Károly: Krüzselyi Erzsébet, a költő. Máramarosszigeti Lapok, 1906/21.
- Reményik Sándor: Hangtalan lírán. Pásztortűz, 1924/14.
- Walter Gyula: Krüzselyi Erzsébet versei. Vasárnap, 1928/15.
- Muzsnay Árpád: Krüzselyi Erzsébet irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Budapest, 1973/2
- Muzsnay Árpád: Mikor halt meg Krüzselyi Erzsébet? Utunk, 1976/6.
- Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. Krüzselyi Erzsébet levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. Utunk évkönyv, 1976. 175-77.
További információk
szerkesztés- Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003
- Reichard Piroska: Örök csenddel ködön át
- Koncz Gábor: A „fehéringes közmagyar” Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- nagybanya.ro – Máramarossziget
- Sas Péter: Csendország rabja. Az első magyar siket költőnő, Krüzselyi Erzsébet élete és költészete; Verbum, Kolozsvár, 2016