„PT–76” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A [[második világháború]] előtti években a Szovjetunió rendelkezett a legnagyobb úszóharckocsi-parkkal ([[T–37A]], [[T–38]], [[T–40]]). Ezek a második világháború kitörésekor azonban már elavultnak számítottak, többségük pedig a háborúban elpusztult. A Szovjet Hadsereg rendelkezett ugyan úszó szállítójárművekkel, ám a tűztámogatásra is képes úszó harcjárműveket csak a háborút túlélt elavult úszó harckocsik jelentették. Az [[európa]]i hadszíntér földrajzi sajátossága, a vizekkel erősen tagolt felszín miatt az 1940-es évek végére egyre erősebb igény mutatkozott a Szovjetunióban az úszóképes harcjárművek iránt. Különösen szükségessé tette ezt az a körülmény, hogy az erősödő [[hidegháború]] egyik fő hadszínterének a közép-európai térség ígérkezett.
Az úszó harckocsi kifejlesztsérée tett első próbálkozás közvetlenül a második világháború után történt. 1946-ban a [[Krasznoje Szormovo|112. sz. Krasznoje Szormovo]] gyárat bízták meg egy úszó harckocsi és egy úszóképes
==Források==
|