„Padulai karthauzi kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ka:ჩერტოზა-დი-პადულა
link
16. sor:
A '''padulai San Lorenzo''' néven is ismert '''kolostor''' [[Olaszország]] második legnagyobb kolostora a [[Parma|pármai]] után. [[Campania|Campaniában]], [[Salerno (megye)|Salerno]] megyében fekszik. A területet, amely a kolostoron belül van, [[1998]]-ban az [[UNESCO]] [[Világörökség]] részévé nyilvánították. Közvetlenül Padula mellett található, attól kissé délnyugatra.
 
A kolostort a 14. században, pontosabban [[1306]]. május 27-én alapította majd a spanyol [[Escorial]] mintájára építtette Tommaso Sanseverino, [[padula]]i Marsico grófja. Maguk az építkezési munkálatok 450 évig tartottak és a 19. századig nyúltak. Az óriási épület (51 500{{formatnum:51500}} m² terület, ebből 30 000{{formatnum:30000}} van beépítve, 320 szobával és csarnokkal) körvonala azt a talapzatot eleveníti fel, amelyen [[Szent Lőrinc]]et (olaszul San Lorenzo) élve elégették.
 
A szigorú karthauzi szabályok szerint a kolostor elmélkedéseknek és munkának adott helyet. Ezen gyakorlatoknak külön helyiségek voltak kinevezve: egyrészt a békés klastromok, a finom vietrii kerámiával padlózott könyvtár, a berakásos [[márvány]] munkával ellátott kápolnák, a kolostor gyümölcsöskertjei, másrészt a nagy konyha, ahol a legendás, 1000 tojásból készült omlettet szolgálták fel [[V. Fülöp spanyol király|V. Károlynak]], a pincék nagy boroshordókkal, a mosókonyha, és az óriási kertek, ahol emberek dolgoztak az istállókban, a kemencéknél, és az [[olajbogyó]]-olaj présnél. A kertek hasznot hajtó tevékenységeknek adtak helyet, valamint a szerzeteseknek itt nyílt lehetőségük a külvilággal folytatott cserekereskedelemre.
22. sor:
A 17. századi, sokáig jelentős könyvtár feljárataként egy különleges építmény szolgált, amely a legkiválóbb [[márvány]]ból készült, kétoldalt csigalépcsővel.
 
A belső udvar 60 000{{formatnum:60000}} látogatónak szolgálhat hellyel. A keresztfolyosót, amely mintegy 12 000{{formatnum:12000}} m², 84 csarnok veszi körbe. A kolostor minden szerzetese rendelkezett két magánszobával és egy előszobával, saját bejárattal a kolostor kertjébe. Ez utóbbi kutak és virágágyak révén a [[barokk]] ízlést közvetíti. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] katonái a 19. században számos műtárgyat elraboltak innen, amelyeket ma már csak a [[Louvre]]ban lehet megtekinteni. Viszont a [[padula]]i könyvárban maradtak fenn megtekintésre érdemes darabok.
 
== Külső hivatkozások ==